Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-03 / 78. szám

DÉLMAGYARORSZAG •ZEOED: Szerii OztOaég : Deák Ferenc HCCB 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, 4(Uc«Onl<;tinyv<ar és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 300. - Nyomda i Ltíw llpót ucca ÍO. Telefon ÍO—34. «««««« VASARNAP 1927 ÁPRILIS 3 • o III. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvnlnl: Url ucca ö. Telefon ISI. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal : AndrAssy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « « «««««« «lOflzetés! Ara havonta 3-20, vidéken és a lOvArosban 3-00, kUlIOldtln 0-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 fillér. Finom kis cenzúra. Két hétig játszottak egy nagyon mulatságos, nagyon finom kis darabot az egyik budapesti színházban, kilencórai kezdettel, nagy sikerrel, tele házakkal. Két hétig nem volt ellene sem­mi kifogása sem a kritikának, sem a közön­ségnek, sem a rend, sem az erkölcs őreinek. És két, hét után egyszerre csak hivatalosan letiltják a további előadásokat és kenyér nél­kül az uccára tesznek ki egy sereg művészt és munkást. Majd eljátszatnak egy ellenőrző komédiát, amelybe a legnagyobb magyar új­ságírót és legnagyobb magyar szinészt is be­kérik szakértőknek. És a legnagyobb magyar ujságiró és a legnagyobb magyar színész til­takozó szava nem esik annyira a latba, mint az ismeretlen kormányfőtanácsos és a másik ismeretlen főtisztviselő betiltó szava és Rá­kosi Jenő és Hegedűs Gyula a rövidebbet húz­zák egy irodalmi és művészeti kérdés eldön­tésében. Maga Rákosi Jenő, aki egy egész, munká­ban és sikerben dus életet töltött a nemzeti irodalom és szinpad szolgálatában, kénytelen keserűen bevallani: »A szabad művészeket szembeállították a kötött tisztviselői felfogás­sal. A belügyminiszter a tisztviselők felfogá­sának szellemében döntött. Piripócsi dolog ez, kérem! Elég volt ebből a szakértősdí já­tékból! Én többet nem megyek bele ilyen dologba!« Rákosi Jenő nem megy, de majd megy és pedig ezer örömmel Pékár Gyula, Császár Elemér és a tiszta erkölcs és a tehetségmentes irodalom többi kipróbált matadora. Más. Egy világhírű filmdrámát játszanak mostanában nálunk, amely az oroszok nagy folyójáról vette nevét, arról a hatalmas, mélabús folyamról, amelyet az orosz Tiszá­nak nevezett el egyik uj poétánk. Az egész világon a Volga hajósa ennek az elsőrendű amerikai filmnek a címe, csak nálunk tör­tént meg vele az a különös baleset, hogy a finom kis cenzúra nagyobb dicsőségére Visztulára keresztelték a Volgát, mert hát a Volga, az egy szovjetfolyó, mig a Visztula, az egy hazafias folyó. Ezek után uj földrajzot kellene tanitani a magyar gyermekek szá­mára, akik szegények, még mindig abban a téves hitben élnek, hogy a Volga valamivel nagyobb a Visztulánál. Szó sincs róla, a magyar filmcenzura meg­csinálta az uj kánai csodát: a Visztula vizét a Visziula vizévé változtatta és hogy nemzeti függetlenségünket és önállóságunkat is kellő­képpen megmutassa, a magyar használatra szánt filmen a lázadó proletár nem nyeri el az imádott hercegnő kezét, sőt Rudapesten és a vidéken statáriális kivégzés vár a szerencsét­len fiatalemberre, aki az egész világon min­denütt másutt boldog hitvese lesz ifjú szerel­mesének. Nálunk csak egy nagyhercegnek van joga ilyen filmboldogságra ezen a földön. Finom kis cenzúra. De legalább megmutatja, hogy ő is tud valamit. Ronthat, ha nem is te­remthet száz világot s a nagy Volga folyamát kiméri. Más. A milói Vénuszt egy kirakatból bevit­ték a rendőrségre Pesten, a három gráciával és több más klasszikus, de pucér társnőjével együtt. De végül is fölmentették az erkölcs­telenség vádja alól és rövidesen szabadlábra helyezték. De a modern dámák ez egyszer alaposan bosszút állottak antik nővérük hiva­talos meghurcolása miatt. Egy papírkereske­dés kirakatában papírszalaggal áthúzott ké­peket találtak a közerkölcs éber őrei. A papír­szalag eltakarta a női alakot, ugy, hogy csak a fej látszott ki és a láb térden aluli része kandikált ki alóla. És most idézzük a fajvédő újság szavait: »A detektívek jelentése szerint ezek a képek módfelett felcsigázták a közönség érdeklődését és mindenki azt sejtette, hogy a papírszalag olyasmit takar, aminek látása az erkölcsvédelmi rendeletbe ütközik. Pedig a nők, amelyeket (igy irja a fajvédő lap való­színűleg mohamedán vallású munkatársa) a levelezőlapok ábrázoltak, teljesen korrektül fel voltak öltözve, ugy, hogy semmi kifogásolni valót sem találhattak rajtuk. Mit csinálna ma a finom kis cenzusa Monna Vanna asszonysággal? Opasno je van se nagnuti! A román király állapota válságos ? (Budapesti tudósítónk telefonjele n­tése.) Belgrádból jelentik: Bukarestből Ferdi­nánd román király állapotáról ma csak a hiva­talos orvosi jelentés érkezett be, mely szerint a hőmérsék 36.4, az érverés 80, a lélekzés 26 per­cenkiut. Az esti órákban Belgrádban az a hir ter­jedt el, hogy Sándor király öt órakor elutazott Bukarestbe. Ebből arra következtettek, hogy a román király állapota ismét válságosra fordult. A jugoszláv király utazásáról azonban hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint a király nem Bukarestije, hanem vidéki kastélyába, Topolára utazott. Ennek dacára kételkednek Belgrádban a kedvező bukaresti hírekben. Betßlen István gróf miniszterelnök Hómába utaszott. niszterelnökségi államtitkár is szabadságra megy, aki ugyancsak Olaszországban tölti szabadságidejét. Reavatott körök szerint Pró­nay báró is résztvesz azokon a tárgyalásokon, amelyeket Rethlen Mussolinivei folytatni fog. A miniszterelnök utazását Olaszországban igen nagy érdeklődés előzi meg és az olasz sajtó a miniszterelnök utazásának igen nagy jelentőséget tulajdonit. Mussolini miniszterel­nök az olasz határig szalonkocsit bocsájt a miniszterelnök és kísérete rendelkezésére, akit a határon Durini di Monza gróf budapesti olasz követ fogad, aki már tíz nappal ezelőtt Rómába utazott az utazás technikai részének i előkészítésére. A miniszterelnök római útját magyar politikai körök is nagy figyelemmel kísérik és azoktól messzemenő külpolitikai eredményeket várnak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hetek óta tartó előkészítés után Bethlen István gróf miniszterelnök elindult Rómába, ahol Mussolinivei, az olasz kormány fejével fog tárgyalásokat folytatni a fiumei magyar kikötő ügyében. A tárgyalások fontosabb ré­sze azonban az, amely politikai kérdéseket ölel fel és amely során előreláthatólag döntő­bírósági és barátsági szerződés jön létre Olasz­ország és Magyarország között. A miniszter­elnök ma délután félhat órakor indult el a Déli vasút pályaudvaráról kíséretével. Vele utazik felesége. Rethlen Margit grófnő, azon­kívül Khuen-Iléderváry Sándor gróf megha­talmazott miniszter és rendkívüli követ, a külügyminiszter helyettese, aki szintén fele­ségével együtt kiséri cl útjára a miniszter­elnököt. Politikai körökben nagy feltűnést kel­lett, hogy egyidejűleg Prónay György báró mi­MMMWMMM^^ Meghall Prohászka Ollokár. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári me­gyéspüspök szombaton délután, néhány perc­cel hároninegyedkettő előtt, tiz óráig tartó eszméletlen agonizálás után, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, a budapesti köz­ponti papnevelő intézetben meghalt. Prohászka püspök halála mérhetetlen vesz­teséget jeleni az egész katolikus egyháznak, de különösen érzékenyen sújtja a magyar katolicizmust, amelynek ékes szavú, nagy tu­dásu, igazi hivatott vezére volt. Pályája gyö­nyörű papi karrier; 1858 október 10-én szü­letett Nyitrán, egyszerű szülők gyermeke. Is­koláit Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban vé­gezte. Szorgalmával, tehetségével már az elemi iskolában feltűnt. Ezért vitték el Rómába, ahol a Collegium Romanum növendékeként fejezte be egyetemi tanulmányait. Esztergomba hív­ták meg tanárnak, miután 1881-ben pappá j szentelték. Az esztergomi teológián volt a hit­tudományok tanára. 1904-ben a budapesti egyetemen nyert katedrát és 1905-ben elnyerte az ország legszegényebb püspökségét,, a székes­fehérvárit. Tagja volt a tudományos akadé­miának és akkor már Magyarország legna­gyobb egyházi szónokának tartották. Prohászka Ottokár a magyar katolikus egyház re­formátora volt, aki egészen uj világszemléletet teremtett a teológiában és a tudományok legmodernebb eredményein keresztül, sőt azok segítségével jutott el az evangéliumi igazságok igazolásá­hoz. Hatalmas, sokoldalú tudással, bensősé­ges hitté vált meggyőződéssel szolgálta az egyház ügyét, egész életében nevelt, tanított, mert ugy érezte, hogy a magyar katolicizmus­nak uj, erős, tanult, lelkes és hivő generációra van szüksége. Szava sohasem volt a pusztába kiáltott szó, táborában gyűlt össze lassankint az egész katolikus magyarság. Éppen ezért jelent országos gyászt tragikus halála, amely hivatása teljesítése közben érte és csudálatos összhangban áll egész életével. Oft esett össze az egyetemi templom szószé­kén, ahonnan lelkes konferencia-beszédét tar­totta. Hüdés érte, amely baloldalát megbéní­totta. A templomból a szeminárium egyik egy­szerűen bútorozott szobájába szállították és betegágyánál azonnal megjelentek orvosai. Az első roham után eret vágtak a püspökön, aki látszólag jobban lett, eszméletét nem vesz­tette el. Orvosai biztak abban, hogy felépül, mert az érvágás után agyvérzése megszűnt. Éjfélkor azonban ujabb robam érte és elvesztette eszméletét Hiába alkalmaztak az orvosok injekciókat, egy pillanatba sem tért magához. Prohászka püspök betegségének hire villám­i

Next

/
Thumbnails
Contents