Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-03 / 78. szám

DÉLMAGYARORSZAG •ZEOED: Szerii OztOaég : Deák Ferenc HCCB 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, 4(Uc«Onl<;tinyv<ar és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 300. - Nyomda i Ltíw llpót ucca ÍO. Telefon ÍO—34. «««««« VASARNAP 1927 ÁPRILIS 3 • o III. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvnlnl: Url ucca ö. Telefon ISI. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal : AndrAssy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « « «««««« «lOflzetés! Ara havonta 3-20, vidéken és a lOvArosban 3-00, kUlIOldtln 0-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 fillér. Finom kis cenzúra. Két hétig játszottak egy nagyon mulatságos, nagyon finom kis darabot az egyik budapesti színházban, kilencórai kezdettel, nagy sikerrel, tele házakkal. Két hétig nem volt ellene semmi kifogása sem a kritikának, sem a közönségnek, sem a rend, sem az erkölcs őreinek. És két, hét után egyszerre csak hivatalosan letiltják a további előadásokat és kenyér nélkül az uccára tesznek ki egy sereg művészt és munkást. Majd eljátszatnak egy ellenőrző komédiát, amelybe a legnagyobb magyar újságírót és legnagyobb magyar szinészt is bekérik szakértőknek. És a legnagyobb magyar ujságiró és a legnagyobb magyar színész tiltakozó szava nem esik annyira a latba, mint az ismeretlen kormányfőtanácsos és a másik ismeretlen főtisztviselő betiltó szava és Rákosi Jenő és Hegedűs Gyula a rövidebbet húzzák egy irodalmi és művészeti kérdés eldöntésében. Maga Rákosi Jenő, aki egy egész, munkában és sikerben dus életet töltött a nemzeti irodalom és szinpad szolgálatában, kénytelen keserűen bevallani: »A szabad művészeket szembeállították a kötött tisztviselői felfogással. A belügyminiszter a tisztviselők felfogásának szellemében döntött. Piripócsi dolog ez, kérem! Elég volt ebből a szakértősdí játékból! Én többet nem megyek bele ilyen dologba!« Rákosi Jenő nem megy, de majd megy és pedig ezer örömmel Pékár Gyula, Császár Elemér és a tiszta erkölcs és a tehetségmentes irodalom többi kipróbált matadora. Más. Egy világhírű filmdrámát játszanak mostanában nálunk, amely az oroszok nagy folyójáról vette nevét, arról a hatalmas, mélabús folyamról, amelyet az orosz Tiszának nevezett el egyik uj poétánk. Az egész világon a Volga hajósa ennek az elsőrendű amerikai filmnek a címe, csak nálunk történt meg vele az a különös baleset, hogy a finom kis cenzúra nagyobb dicsőségére Visztulára keresztelték a Volgát, mert hát a Volga, az egy szovjetfolyó, mig a Visztula, az egy hazafias folyó. Ezek után uj földrajzot kellene tanitani a magyar gyermekek számára, akik szegények, még mindig abban a téves hitben élnek, hogy a Volga valamivel nagyobb a Visztulánál. Szó sincs róla, a magyar filmcenzura megcsinálta az uj kánai csodát: a Visztula vizét a Visziula vizévé változtatta és hogy nemzeti függetlenségünket és önállóságunkat is kellőképpen megmutassa, a magyar használatra szánt filmen a lázadó proletár nem nyeri el az imádott hercegnő kezét, sőt Rudapesten és a vidéken statáriális kivégzés vár a szerencsétlen fiatalemberre, aki az egész világon mindenütt másutt boldog hitvese lesz ifjú szerelmesének. Nálunk csak egy nagyhercegnek van joga ilyen filmboldogságra ezen a földön. Finom kis cenzúra. De legalább megmutatja, hogy ő is tud valamit. Ronthat, ha nem is teremthet száz világot s a nagy Volga folyamát kiméri. Más. A milói Vénuszt egy kirakatból bevitték a rendőrségre Pesten, a három gráciával és több más klasszikus, de pucér társnőjével együtt. De végül is fölmentették az erkölcstelenség vádja alól és rövidesen szabadlábra helyezték. De a modern dámák ez egyszer alaposan bosszút állottak antik nővérük hivatalos meghurcolása miatt. Egy papírkereskedés kirakatában papírszalaggal áthúzott képeket találtak a közerkölcs éber őrei. A papírszalag eltakarta a női alakot, ugy, hogy csak a fej látszott ki és a láb térden aluli része kandikált ki alóla. És most idézzük a fajvédő újság szavait: »A detektívek jelentése szerint ezek a képek módfelett felcsigázták a közönség érdeklődését és mindenki azt sejtette, hogy a papírszalag olyasmit takar, aminek látása az erkölcsvédelmi rendeletbe ütközik. Pedig a nők, amelyeket (igy irja a fajvédő lap valószínűleg mohamedán vallású munkatársa) a levelezőlapok ábrázoltak, teljesen korrektül fel voltak öltözve, ugy, hogy semmi kifogásolni valót sem találhattak rajtuk. Mit csinálna ma a finom kis cenzusa Monna Vanna asszonysággal? Opasno je van se nagnuti! A román király állapota válságos ? (Budapesti tudósítónk telefonjele ntése.) Belgrádból jelentik: Bukarestből Ferdinánd román király állapotáról ma csak a hivatalos orvosi jelentés érkezett be, mely szerint a hőmérsék 36.4, az érverés 80, a lélekzés 26 percenkiut. Az esti órákban Belgrádban az a hir terjedt el, hogy Sándor király öt órakor elutazott Bukarestbe. Ebből arra következtettek, hogy a román király állapota ismét válságosra fordult. A jugoszláv király utazásáról azonban hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint a király nem Bukarestije, hanem vidéki kastélyába, Topolára utazott. Ennek dacára kételkednek Belgrádban a kedvező bukaresti hírekben. Betßlen István gróf miniszterelnök Hómába utaszott. niszterelnökségi államtitkár is szabadságra megy, aki ugyancsak Olaszországban tölti szabadságidejét. Reavatott körök szerint Prónay báró is résztvesz azokon a tárgyalásokon, amelyeket Rethlen Mussolinivei folytatni fog. A miniszterelnök utazását Olaszországban igen nagy érdeklődés előzi meg és az olasz sajtó a miniszterelnök utazásának igen nagy jelentőséget tulajdonit. Mussolini miniszterelnök az olasz határig szalonkocsit bocsájt a miniszterelnök és kísérete rendelkezésére, akit a határon Durini di Monza gróf budapesti olasz követ fogad, aki már tíz nappal ezelőtt Rómába utazott az utazás technikai részének i előkészítésére. A miniszterelnök római útját magyar politikai körök is nagy figyelemmel kísérik és azoktól messzemenő külpolitikai eredményeket várnak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hetek óta tartó előkészítés után Bethlen István gróf miniszterelnök elindult Rómába, ahol Mussolinivei, az olasz kormány fejével fog tárgyalásokat folytatni a fiumei magyar kikötő ügyében. A tárgyalások fontosabb része azonban az, amely politikai kérdéseket ölel fel és amely során előreláthatólag döntőbírósági és barátsági szerződés jön létre Olaszország és Magyarország között. A miniszterelnök ma délután félhat órakor indult el a Déli vasút pályaudvaráról kíséretével. Vele utazik felesége. Rethlen Margit grófnő, azonkívül Khuen-Iléderváry Sándor gróf meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ, a külügyminiszter helyettese, aki szintén feleségével együtt kiséri cl útjára a miniszterelnököt. Politikai körökben nagy feltűnést kellett, hogy egyidejűleg Prónay György báró miMMMWMMM^^ Meghall Prohászka Ollokár. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök szombaton délután, néhány perccel hároninegyedkettő előtt, tiz óráig tartó eszméletlen agonizálás után, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, a budapesti központi papnevelő intézetben meghalt. Prohászka püspök halála mérhetetlen veszteséget jeleni az egész katolikus egyháznak, de különösen érzékenyen sújtja a magyar katolicizmust, amelynek ékes szavú, nagy tudásu, igazi hivatott vezére volt. Pályája gyönyörű papi karrier; 1858 október 10-én született Nyitrán, egyszerű szülők gyermeke. Iskoláit Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban végezte. Szorgalmával, tehetségével már az elemi iskolában feltűnt. Ezért vitték el Rómába, ahol a Collegium Romanum növendékeként fejezte be egyetemi tanulmányait. Esztergomba hívták meg tanárnak, miután 1881-ben pappá j szentelték. Az esztergomi teológián volt a hittudományok tanára. 1904-ben a budapesti egyetemen nyert katedrát és 1905-ben elnyerte az ország legszegényebb püspökségét,, a székesfehérvárit. Tagja volt a tudományos akadémiának és akkor már Magyarország legnagyobb egyházi szónokának tartották. Prohászka Ottokár a magyar katolikus egyház reformátora volt, aki egészen uj világszemléletet teremtett a teológiában és a tudományok legmodernebb eredményein keresztül, sőt azok segítségével jutott el az evangéliumi igazságok igazolásához. Hatalmas, sokoldalú tudással, bensőséges hitté vált meggyőződéssel szolgálta az egyház ügyét, egész életében nevelt, tanított, mert ugy érezte, hogy a magyar katolicizmusnak uj, erős, tanult, lelkes és hivő generációra van szüksége. Szava sohasem volt a pusztába kiáltott szó, táborában gyűlt össze lassankint az egész katolikus magyarság. Éppen ezért jelent országos gyászt tragikus halála, amely hivatása teljesítése közben érte és csudálatos összhangban áll egész életével. Oft esett össze az egyetemi templom szószékén, ahonnan lelkes konferencia-beszédét tartotta. Hüdés érte, amely baloldalát megbénította. A templomból a szeminárium egyik egyszerűen bútorozott szobájába szállították és betegágyánál azonnal megjelentek orvosai. Az első roham után eret vágtak a püspökön, aki látszólag jobban lett, eszméletét nem vesztette el. Orvosai biztak abban, hogy felépül, mert az érvágás után agyvérzése megszűnt. Éjfélkor azonban ujabb robam érte és elvesztette eszméletét Hiába alkalmaztak az orvosok injekciókat, egy pillanatba sem tért magához. Prohászka püspök betegségének hire villámi