Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-12 / 58. szám

8 126 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 13. Hétévi fegyházra ítélték a „pécsi köztársaság" egyik szereplőjét. (Budapesti 'tudósítónk telefonjelentése.) Pécsről jelentik: Dr. Czeke Ernő abban az időben, amikor Pécs jugoszláv megszállás alatt volt, az árvaszéki elnöki állást töltötte be, a jugoszlávok által letartóztatott dr. Feliczi Ig­nác vármegyei főszolgabírót, Ruzsinszky Béla ipartestületi elnököt, Buzássi Albert cimzetes kanonokot, Kornóczy István kanonokot, Mo­sonyi Dénes pápai prelátust és dr. Vichy Imre ügyvédei átkísértette a vármegyeházára, ái első báromat megbotozlatla, a többieket is | (A Délmagyarország munkatársától) A városi párt a március 15-kcvel kapcsolatban, pénteken este a ltági külön termében rendezte meg vacsorával összekötött ünnepi összejövetelét. A banketten mintegy ötvenen jelentek meg, — a párt túlzottan vallásos érzületű tagjai a nagyböjt és a pénteki nap miatt távolmaradtak. A banketten elsőnek dr. Jedlicska Béla, a párt elnöke szólalt fel, ismertetve a párt tör­ténetét, munkáját és a jelen leendőit. Dr. K ó s z ó István, az est ünnepi szónoka, tör­ténelmi visszaemlékezés után kifejtette, hogy már­cius 15-ke szimbóluma a viszálykodásnak é.s a pártoskodásnak, amely a nemzetet a végveszélybe döntheti. Pedig e nap mélyen bele Íródott min­den hazafi szivébe. Ha összehasonlítást teszek a mai március 15-ével. azt látom, hogy ma mindenki hadvezér akar lenni. I'edig ma mindenkinek közkatonának kellene lenni. Ennek a gondolatnak hatása alatt üdvözlöm a városi pártot, amely mindig a köz ja­váért dolgozott. Szeretném, ha ebből a közös­munka akarásból kipusztulna minden destrukció, minden, ami széthúzás, inert ezt az országot mi öregek veszítettük el és így nekünk kell azt visz­szaszerzni is. Kószó István beszéde után dr. Szivess y Le­hel emelkedett szólásra. Megállapítja, hogy már­cius 15-ke nem hirtelen ugrott ki a nemzet tör­ténetéből. E napol hosszas reformtörekvések előz­bánlalmazta. Czeke a szerbek kivonulása után Jugoszláviába ment, ahonnan egy évvel ez­előtt tért vissza, amikor is Bonyhádon letar­tóztatták. Az ügyészség felségsértés, az állami és társa­dalmi rend erőszakos felforgatására irányuló büntelt, kétrendbeli izgatás és háronirendbeli súlyos leslisértés miatt emelt vádat ellene. Czekét a ma meglarloll főtárgyaláson negy­ven tanú kihallgatása után hétévi jegyházra | és ötévi hivatalvesztésre ítélte a törvényszék. lék meg, amelyek ma is élteinek. E nap alkal­mából a polgármestert, mint a város vezérét üd­vözli, akinek útját sokszor nézte aggodalommal a polgárság, inert a tempó tulgyors volt. Ugy lát­látja azonban, hogy a gyors munka és a cselek­vések mindig meghozzák termő gyümölcsüket. Dr. Somogyi Szilveszter beszélt ezután. — Minduntalan azt halljuk — mondotta -—, hogy a munka üdvözít. Ez nem szent igazság, mert ma mindenki dolgozik. A baj az, hogy ál­datlan viszonyaink folytán a munka gyümölcsét nem lehet kellőleg értékesíteni. — Vitába szállott ezután az elnöki beszámolóval és kijelenti, hogy a fogadalmi templomot azért kellett felépíteni, hogy a város tanúbizonyságot adjon erejéről. — Azt mondja az elnök ur, hogy hiába építettük fel az egyetemet, amikor az egyetemi ifjúság nem a békét és a haladást szolgálja, hanem gyű­löletet és ellentétet szít a sorok között. Az egye­temre nézetem szerint épen azért van szükség, hogy a lelkek egyensúlyát helyrehozza és a gyűlölködés csiráját a telkekből kigyomlálja. — Azt szerelném — fejezte be beszédét —. hogy a városi jártban a konzervativizmus é.s a ra­dikálizmus mindig megtalálja a helyes középutat, mert csak igy lehet eredményeket elérni és igy ludják akaratukat a közgyűlésen keresztülvinni. Az ünnepi vacsora alatt a polgári dalárda nagv­• hatású énekszámokat adott elő. korát és családos állapotát. Súlyosbító körül­ménynek vette azonban, hogy a vádlott köz­tiszteletben álló magas állású társadalmi egyé­neket rágalmazóit meg. Turóczy Mihályt a biróság felmenti azzal az indokolással, hogy az ellene emelt vádak büntetendő cselekményt nem képeznek. Ha­sonlóképen felmentette a biróság Bárdoss Bé­lát is, mivel az ellene beadóit feljelentés már elévült. A felmentett vádlottak megnyugodtak az ítéletben, Balogh Lajos azonban minden vo­nalon felebbczést jelenlett be. Apponyi Hollandiába utazik. Budapest, március 11. A Budapesti Érte­sítő értesülése szerint a költségvetési vitában Apponyi Albert gróf nagyobb beszédre ké­szül. A vita elején kíván felszólalni, mert április l én Hollandiába utazik, ahol Leiden­ban előadást tart Magyarország gazdasági és külpolitikai helyzetéről. Politikai körökben Apponyi költségvetési beszédét nagy érdek­lődéssel várják. Pakots és Gál megalakitották a „Magyar Demokrata Pártot '. Budapest, március 11. Pakots József és Gál Jenő országgyűlési képviselők ma levelet intéztek Zsitvay Tiborhoz, a képviselőház elnökéhez, a levélben bejelentik, hogy Magyar Demokrata Párt néven, mint külön parlamenti frakció kívánnak résztvenni a Ház tanácsko­zásán. Ennek kapcsán kérik, hogy a házsza­bályokban előirt módon nyújtsanak nekik alkalmat a Ház bizottságaiban való működésre. A közigazgatási bizottság ülése Vásárhelyen. fl távozó és a jövő főispán üdvözlése. (A Délmagyarország hódmezővásárhelyi munkatársától.) A vásárhelyi közigazgatási bizottság pénteken tar­totta február havi ülését. Minthogy nincs még a városnak beiktatott főispánja, az ülésen dr. S o ó s István jx)Igármester elnökölt. A polgármester na­pirend előtt bejelentette, hogy a város dr. M o k­c s a y Zoltán személyében külön főispáni kap és bemutatta dr. A i g n e r Károly búcsúzó le­velét. A polgármester javaslatára ezután a köz­igazgatási bizottság a távozó és jövő főispánt táviratilag üdvözölte. Az ülés napirendjén elsőnek A j k a v Miklós rendőrfőtanácsos jelentése szerepelt, aki a rend­őrség február havi működéséről számolt be. Dr. Szappa nos Mihály tiszti főorvos jelen­tette, hogy februárban 192 halott volt Vásárhe­lyen, szövődményes influenza 26 esetben volt, a kórházban 354 beteget ápollak. Kolb Árpád pénzügyigazgató jelentése szerint közadókból befolyt 176.798 pengő, forgalmi adó­ból 11.000. állatforgalmiból 3.900 és illetékből 57,400 pengő. Részletfizetési kedvezményt 44-en kaptak, 14,308 pengő erejéig. A n t a 1 Zoltán íőállatorvos jelentette, hogy köz­fogyasztásra levágtak 134 marhát, 148 borjut, 156 juhot, 107 bárányt és 235 sertést. Vasúton elszál­lítottak 24 marhát, 8 lovat és 1968 sertést. Székács János, gazdasági felügyelő jelentette végül, hogy a február elején mutatkozó hideg jelentéktelen fagykárt okozott. A későbbi ked­vező időjárás következtében a tavaszi munkálatok mindenhol megkezdődtek. Gyönyörtí 32 Tartósságban, íí/donsdgoJv MT\ minőségben,árban megérkeatfelíC^yfi^) fefülmulhatatfanok ^slif&Minnáaa Del-Ka harisnyák fogalommá váltait. Balogh Lajost a járásbíróság 420 pengő pénzbüntetésre Ítélte Turóczy Mihály és Bárdoss Béla megrágalmazása miatt. Turóczyt és Bárdoss! a bíróság felmentette. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróságon dr. Mát hé Gyula járás­bírósági alelnök pénteken délelőtt Balogh La­jos ny: százados, törvényhatósági bizottsági tag, dr. Turóczy Mihály városi főügyész és Bárdoss Béla 11). városi főjegyző kölcsönös h'frtóSáQ előtti rágalmazási pőréit tárgyalta. A rágalmazási pörök előzményei még 1919­re nyúlnak vissza, amikor Bárdoss Béla tit­kára volt Vasek Ernő akkori kormánybiztos­nak. Balogh Lajos ebben az időben többször összeütközésbe került Bárdoss Bélával, akii hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt Igy például Balogh azt állította, hogv Bárdoss a városi fizetésével egyidejűleg a katonai kincstáriéi is huz fizetést, továbbá, hogymint főispáni titkár, magánhasználatra is igénybe vette a főispáni jXJcsctel. A vádakra Bárdoss Béla Balogh Lajost, mint katonát feljelentette a felsőbb katonai hatóságoknál. Balogh Lajos pedig Vasek kor­mánybiztosnál jelentette fel Bárdoss Bélát, akinek fegyelmi ügye öl és fél éven át folyt a városnál, végűi is Bárdoss teljes rehabili­tálásával végződött A fegyelmi fórumok fel­menlő Ítéleteit Balogh a belügyminiszterhez is mcgtóebbcztc. A végső döntés azonban még nctn történi meg ez ügyben. Bárdoss Béla fegyelmi ügyében tevékeny szerepe volt Turóczy Mihály főügyésznek, aki a fegyelmi Vizsgálatot levezette. Balogh azon­ban nem volt megelégedve Turóczy hivatali működésével és őt részrehajlással vádolva meg feljelentette felsőbb hatóságánál, majd később Turóczy viszont a járásbíróságnál felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén jelentette lel Balogh Lajost. A feljelentéshez később Bárdoss Béla is csatlakozott és így pénteken délelőtt öt rendbeli rágalmazás vét­ségében hozott ítéletet Máthé járásbírósági al­elnök. Balogh Lajos kihallgatása során igazaknak jelentette ki vádjait. Sajnálja, hogy a biró­ság elzárkózott a teljes bizonyítás elrendelé­se elől. Nem szavakkal, hanem aktákkal iga­zolja vádjait. A víszontféljelentésekre most nem válaszol. Határidőt kér arra, hogy a vi­SZöht'vádakra megfelelhessen. Bárdoss Béla katonai szolgálati szabályzat­tal kezében kijelentette', hogy amikor ő Ba­logh Lajosi feljelentette, mint katona állott szembe katonával. A feljelentésben igazai mondott és annak kiléteiéit most is fentartja. Turóczy főügyész képviseletében dr. Szeless József Turóczy felmentését kérte, mivel vé­dence, mint fegyelmi bizlos, felsőbb utasításra járt el és igy működéséért csak felsőbb ha­tósága vonhatja felelősségre. Egyben kéri Ba­logh Lajos példás és szigorú megbüntetését, mert Balogh vádjai nem egyebek, mint egy pulhologikus lélek szertelen ki­törései, amit igazol az a körülmény is. hogy a Turóczy elleni vádak fegyelmi utón is valótlanoknak bizonyultak. A kölcsönös vád- és védbeszédek elhang­zása után a biróság Balogh Lajost bűnösnek mondotta ki és kétrendbeli hatóság előtti rágalma­zás cimén 80 napi fogházra átváltoz­tatható '+00 pengő fő- és 10—Í0 pen­gő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy a bi­zonyitás anyaga szerint Balogh vádjai, ame­lyeket a belügyminiszterhez eljuttatott, va­lótlanok. A biróság a bizonyítás anyagából tényként állapította meg, hogy Balogh, ami­kor feljelentéséi megtette, nem volt ténybeli aaatok birtokában és így gondatlanul járt el j Az ítélet kiszabásánál a biróság enyhítő ! körülménynek vette a vádloll előrehaladott A surance Corporation angol biztosító társaság, London. Alapíttatott 1720-ban. Összes nyílt tartalék . Est. 15,863 127 1925 ös évi díjbevétel . Fst. 6 089.807 Szegedi íőiigynökség e Szeged, Kállay Albert ucca 6, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár helyiségében. Telefon 386. Ágazatok.: Tüz, jég, betöréses lopás, szavatossági, üzemszüne­telési, autO összbiztosilási, üveg, szállítmányozás, baleset, óvadék ^sikkasztás, hűtlen kezelés, állat­biztosilés stb 606 „Az egyetemnek a gyűlölet szitása helyett a lelkek egyensúlyát kell helyrehoznia/' A városi párt márciusi vacsorája.

Next

/
Thumbnails
Contents