Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-12 / 58. szám

1927 március 13. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A törvényszék eluíaslíotía Andor Zsigmond íelfefobezését. Másodfokon is felbontotlnak mondoííák ki Andor szer­ződéséi a várossal. — Heves összecsapások a kél fél közöli. (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délelőtt tárgyalta nagy érdeklődés mel­lett a törvényszék felebbviteli W e i s z-tanácsa An­dor Zsigmond volt szegedi színigazgató és Sze­ged város közölt a szerződés felbontására irá­nyuló pörl, második fokon. Az érdekes pör előzményei ismeretesek. A város az elmúlt év nyarán ugy látta, hogy Andor az uj sziniszezont súlyossá vált anyagi viszonyai miatt megnyitni nem tudja és bár elismerte Andor művészi képessé­geit és a színház művészi vezetését is, keresettel fordult a járásbírósághoz, hogy a szerződési azonnali hatállyal érvénytelenítse. A bíróság október 8-án igen nagy érdeklődéssel ki­sért tárgyalásán a szerződést érvénytelení­tette. A pénteki felebbviteli tárgyaláson a város kép­viseletében dr. S i in k ó Elemér tb. főügyész je­lent meg, Andor Zsigmondot dr. S c h w a r l z József helyettese, dr. G r o s s e r Sándor, F a r a g ó Ödön színigazgatót dr. Deutsch Imre "ügyvéd képviselte. A tárgyalás megnyitása után dr. W e i s z kúriai biró, tanácselnök azzal a kérdéssel fordult a fe­lekhez, hogy fűződik-e ínég valamilyen érdeke a pörös feleknek a pör további viteléhez, hiszen most már teljesen más a helyzet, Andor már nem igazgató. Andor képviselője kívánta a pör továbbviteléi, mire az elnök elrendelte a járásbíróság ítéletének felolvasását. Dr. Grosser, Andor képviselője ezulán hosz­szasan megindokolja a felebbezés okait, amelyeket főképpen arra alapit Andor, hogy a járásbíróságon bejelentett számos tanuját ki sem hallgatták, az első bíróság tényeket ál­lapított meg, amelyek nem voltak egyebek p 1 e t y­k á n á 1. Az Andor elleni csődkérelmek ügye be vau fejezve, az összes hitelezőkkel rendezte már tartozásait. Dr. Simkó Elemér: Csődtárgyalás még tegnap is volt Andor ügyében. Dr. Grosser Sándor: A régiek mind meg­vannak szüntetve, ujjak vannak folyamatban, olyan ügyek, amelyekben 1926. október 26-tól, november 10-ig terjedő időre követelnek fizetést, de ezt Andor a város erőszakos eljárása miatt nem tudta teljesíteni. Dr. Simkó Elemér: Ez nem áll. Visszautasítom. A város nem is kívánta birtokba venni a színhá­zat, amíg nincsen másodfokú ítélet, Andor ö n­k é n t hagyta ott a színházat. Dr. Grosser: A város eröszakot alkalmazott Andor ellen. A két fél képviselője hevesen összetűz, mire Weisz tanácselnök erősebb rendszabályok kilátásba helyezésével állítja helyre a nyugalmat. Dr. Simkó Elemér: Andor itthagyta a sziné­szeket, a könyveket, ez nyilvánvaló joglemondást jelent! Ezulán az elnök megkérdezte Andor képviselőjét, hogy mikor és milyen formában hozta Andor tudomására a városnak anyagi helyzetét? Dr. Grosser: Beadványban. Amikor a szerző­dés meghosszabbításáról kezdtek a városnál An­dorral tárgyalni, Andor beadványt intézett a ta­nácshoz, amelyben bejelentette, hogy 500 millió adóssága van. A bíróság ezután rövid uton az Andor elleni ! kényszeregyezségi és esődnyitási aktákba tekint be. Majd dr. Simkó dr. fejtette ki jogi állás­pontját, amely szerint a szabályrendeletben is le van fektetve, hogy a szerződést meg kell kötni a színigazgatóval és a szerződés csak akkor érvé­nyes, ha a város alá is irta, ez pedig nem történt meg. Dr. Grosser: A város tudott Andor anyagi helyzetéről. Az nem lehetett bontó ok, hogy Andor kényszeregyezséget kért maga ellen, hiszen az a szerződésben nem is volt körülírva, jóllehet a kény­szeregyezségi eljárás már 1915. óta érvényben van. Ismételten kijelenti, hogy az eljárás nem volt kontradiktórius, a tanukat nem hallgatták meg. Andor ügy védjétől megvonták a szót. Művészi szempontból eleget tett Andor a szerző­dés erre vonatkozó pontjainak, Scultély városi főszámvevő ellenőrizte a színházat. Minden este elvitt a város részére 300 ezer koronát. Kéri Scul­téty kihallgatásának elrendelését azzal, hogy hozza el magával a városnál fekvő összes tételekre vo­natkozó nyugtákat és okiratokat. Arra, hogy a város tudott Andor anyagi viszonyainak állásáról, amikor vele a szerződés meghosszabbításáról, sőt a szanálás érdekében dr. Lugosi Dömével tárgya­lásokat is folytatott, kéri dr. Somogyi Szilvesz­ter, dr. Gaál Endre, Scul téty Sándor és Lu­gosi Döme lanukénti kihallgatását, valamint a koncesszió ügyében Stella Gyula és B a 11 a Kálmán szinészegyesületi vezetők vallomását. Dr. Grosser: Andor nem nyithatta meg a színházat, mert Somogyi polgármester eljárt a rendör­ségen, hogy a l ü z v i z s gálatot halasszák el. Kéri dr. Somogyi Szilveszter és dr. Botlka Sándor ki­hallgatását is. Dr. Simkó Elemér: Tagadásba veszem mind­azokat az állításokat, amelyeket alperes ügyvédje itt megkockáztatott. A sok közül csak egyet ra­gadok ki. Allilom, hogy Scultéty főszámvevő egyetlen egyszer sem járt a színházban és min­dig a város egyik alkalmazottját küldte el a pénz­tárhoz a 300 ezer koronáért. A koncesszió! joggal tartották vissza, mert Andor a lagjárulékökkal nem számolt el. Sziaészigazgatói engedélye sincs Andornak, művészi igazgatása sein volt kifogástillan az utóbbi időben. Hol van ma az opera-lársulal? — veti közbe dr. Grosser. Wc isz elnök: Ez nem tartozik ide! Dr. Simkó kéri ezután, hogy az elsőfokú íté­letet hagyja jóvá a felebbviteli bíróság. Ezulán a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Délután 1 órakor hirdette ki Weisz tanácselnök a törvényszék ítéletét, amely szerint mindkét felebbezést elutasítja, költ­ségekben egyik felet sem marasztalja és az illeté­kességet megállapítja. Az indokolás szerint a szín­ház 1926-ban lejáró bérletéi a közgyűlés tneg­hosszabbilotta, ennek megtörténte az 1926. augusz­tus 2-án megtartott tanácsülésből is megállapit­talott. A szerződés felbontását helyesen mondta ki az alsóbb bíróság, meri Andor sem erkölcsi, sem anyagi garanciákat nem tudott nyújtani a szin­liáz további vezetésére. A tanácselnök ezután kihirdeti az itélet j og­e r ő s. A katonaság azzal fenyegette meg hogy a polgársághoz szállásolják he a ha nem hozzák rendbe a várost, honvédséget, a Mars-téri kaszárnyát. Másfélmilliárdba kerül a laktanya tatarozása. a műszaki vizsgálat Tóth Béla főjegyző ve-(A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy a katonai hatóság évek óla szo­rongatja a város hatóságát, hogy a Mars­téri laktanyát, amelynek helyiségeiben már szinle életveszélyes a tartózkodás, — némely terem mennyezete beszakadással fenyeget —, hozassa rendbe, de a város nem nagyon sie­tett a kívánság teljesítésével. A katonaság végre megfenyegette a várost, hogy ha nem tesz eleget háztulajdonosi kötelességének, ak­kor a laktanyában lakó katonákat a város polgárságánál fogják elszállásolni, mert a ka­tonaság nem vállalhatja a felelősséget az eset­leg bekövetkezhető szerencsétlenségért. A város hatósága most már kénytelen volt rászánni magát a Mars-téri kaszárnya rendDe­hozatalára és e héten négy napon át tartott mMWuruftiit .imuwwuví wwww zetésével. Megállapították, hogy a laktanya helyisége szorul tatarozásra, ezek közül 11 olyan állapotban van, hogy a mennyezetge­rendákat teljesen ki kell cserélni. Az átala­kítás költségei másfélmilliárd koronára rúg­nak és a pénteken megtartott rendkívüli ta­nácsülés hozzá is járult ugy a költségekhez, mint a munka mielőbbi megkezdéséhez. A tanácsülésen szomorúan állapították meg, hogy a katonaság nem fizet annyi házbért, amennyibe a laktanya karbantartása kerül, de ezen nem lehet segíteni. Vigasztaló ebben az ügyben csak az, hogy a szegedi iparosok kapják meg azt a másfélmilliárdot, amibe a kaszárnya rendbehozása kerül. Uj/iskolát építenek és zárdát létesítenek Somogyi-telepen. fi teSep hatezer lakosának még mindig nincs orvosa. (A Délmagyarország munkatársától.) A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy a mindinkább népesedő Somogyi-telepen még egy iskolát építenek, mivel a tavasszal fel­épült iskola máris szűknek bizonyult. Az épülő uj iskola az eddigi tervek szerint szep­temberre már át is adható rendeltetésének. A régi iskolában csak négytantermes leány­iskola lesz, mig az épület többi részét apáca­zárdának alakítják át. A leány elemi isko­lában ugyanis a jövőben apácák lógnak ta­nítani, akik kint laknak majd a telepen és ezért alakítják át az iskolaépületét zárdának. Itt említjük meg, hogy a Somogyi-telepi lakosság régi sérelmét képezi az a tény, hogy a telepnek még ma sincsen állandó orvosa. A telep lakossága emiatt kénytelen a városba járni orvosért. A város hatósága nemrégiben komoly ígéretet telt arra, hogy a telepre orvosi nevez ki és orvoslakot épít. Az ígéret azonban mind a mai napig csak igéret ma­radt, ugy hogy a több mint hatezer főnyi lakosság ma is orvos nélkül van. Hamis feljelentésekkel akarták félrevezetni a honvédtörvényszéket a Kmelíy-tigyben. Érdekes vallomások és különös események. kérdezi az ügyész —, hogy Kmetty felsőbb pa­rancsra verte félig agyon Pongrácot? —- Ezt nem kell bizonyítani — szólt közbe a tárgyalásvezető —, a2 egész üsztán bizo­nyitott dolog, hogy Kmetty verte Pongrá­cot, erre vonatkozólag nem is kell bizonyítás. Dr. Kerekes: Magam hallottam, hogy Kmetty kijelentette többek előtt, hogy ő felsőbb parancs­ra tartóztatta le a kommunistákat. Különben is köztudomásu volt, hogy akkoriban a kommu­nistákat felsőbb parancsra tartóztatták le. B a 11 a Aladár nyug. minisztert U r György sze­gedi esetével kapcsolatban hallgatták ki ezután. Balla azonban kijelentette, hogy Ur György nevére sem emlékszik és az egész ügy­ről nem lud semmit. Ezután Vermes Ernő, makói lapszerkesztőt hallgatták ki, aki elmondotta, hogy l'r György az ő társaságában ült a Tisza-kávéházban és mellőle hurcolták el Kmettyék. Hogy aztán mi lett vele, nem tudja. Néhány ló- és benzinrekvirálási ügy után a tárgyalásvezető bejelenti, hogy B 1 a u Ármin, aki tegnap a katonai ügyészséghez rablógyilkosság miatt feljelentést tett Kmetty ellen, a Bombach­uccában bejelentett lakásán nem található. At akar térni ezután a bíróság a legújabb feljelen­tésre, amelyet állítólag özvegy Doktor Adolfné Budapest, március 11. A britlaniás Kmetty bün­pöre mai tárgyalásának kezdetén a katonai ügyész azt a bejelentést tette, hogy Kmetty ellen ujabb feljelentés érkezett, amely szerint özvegy I) o k­tor Adolfné bejelenti, hogy Kmetty az ő férjét 1919. decemberében ugy megverte, hogy férje a sé­rülésekbe belehalt. A katonai ügyész ezért ujabb rablógyilkosság cimén kiterjeszti a vádat Kmetty ellen. Ezután Perlesz Mátyás mérleggyári igazgatót hallgatták ki, akinek valamikor autófuvarozási vál­lalata volt. Perlesz Kmettyt igazgatójának szer­ződtette, aki ezt azzal hálálta meg, hogy a Brit­tan iába n megverte és az autót, amit hasz­nálatra adott neki, egyszerűen eladta. Mihájlovics orvos akart most ujabb ta­núvallomást tenni, azonban a lárgyalásvezető meg­állapítja, hogy Mihájlovics Miklóst a biróság már kihallgatta, tehát nem engedhető meg, hogy most felhívás nélkül, újból vallomást tegyen. Po ngrác Lajos bizonyítékokat terjeszt a bi­róság elé, miszerint nem volt kommunista, majd Mihájlovics veje, dr. Kerekes ügyvéd tesz val­lomást. Kmetty védője azt akarja bizonyítani Kerekes Endrével, hogy Kmetty felsőbb p arancsra vitte Pongrácot az Albrecht laktanyába. — Azt is bizonyítani akarja ügyvéd ur —

Next

/
Thumbnails
Contents