Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-30 / 74. szám

2 DfiLMAGYARORSZAG 1927 március 30. gyatékossága Coudcnhove Kalcrghi elképzelésének, hogy ö Angliái és Oroszországot ki akar j a rekeszt e n i Páneurópábó 1. Ang­liát azérl. mert nem európai hatalom, hanem vi­lághalalom, államszövetségek központja és szá­mára lefokozás! jelentene, elvesztené dominiumait, ha Páneurópa térképén belül foglalna helyet. Oroszországnak azérl nincs helye Páneurópában, fejtegette Coudenhove, mert szintén államszövet­ségeket alkot és nem is európai, hanem eurá­ziai világhatalom. Anglia — amelynek egyéb­ként hagyományos politikája a kontinensen való bajkeverés és egyik államnak, a másik ellen való kijátszása , egyelőre nem sokat törődik a pán­európai mozgalommal és belátható időn belül, ahhoz nem is fog csatlakozni. Kertész Miklós ismertette ezután a polgárság jobboldali rétegeinek ellenvetéséi a mozgalommal szemben és bebizonyította, hogy ezek az ellen­vetések nem helytállók, főleg ami az önrendelke­zési jog megcsorbítását illeti és ha a határok ledőlnek, az cg y f o r m a kultúrájú n é­pek egymásra találnak. A nyelvkérdés sem okoz túlságos nehézségei, itt az eszperantó, melynek hívei nap-nap után szaporodnak az egész világon. Óriási összeget lehelne megtakarítani a katonai kiadások megszüntetésével. lí)25-b e n 2 m i 11 i á r d dollárt k ö I l öl t el E u r ó p a a katonaságra, de ki merné megtámadni a 150 millió lakosságú Páneurópál? Sokáig pedig nincs időnk várni. Amerika nemrég ünnepelte egységének százötven éves év­fordulóját. Fejlődését elképzelni sem tudjuk. Euró­pa pedig egyre hanyatlik, egyre jobban züllik. Minden jótét alapja a bőségesen termelő munka, Európában csökkenőben van. Az egyes nyers­anyagok termelési súlypontja egyre jobban Ame­rika javára tolódik cl. A világ széntermelésének a háború előtt 40 százaléka esett Amerikára, most 17 százalék, inig Európáé 57 százalékról 51 százalékra esett vissza. De még sokkal nagyobb az eltolódás a jövendő legfontosabb termelési ágá­ban, a z o 1 a j b a n. Békében 72 százalék volt Amerika olajtermelése, ma már 86 százalék. Euró­pa olajtermelése pedig 25 százalékról 6 száza­lékra hanyatlott. — És így van ez az egész vonalon. Ám Ame­rika jobban is gazdálkodik az emberi munka­erővel. ami döntő különbség a két világrész gaz­dasága közöli. Az európai szalócskapitalizmus már nem lud lépést laiiani a hatalmasan megszervezett amerikai kapitalizmussal, amely a typustermelést tűzte ki feladatául és nem gyárt például 1175 féle kereket, mini Európa, de gyárt négyfélét, leg­olcsóbban, óriási mennyiségben, fis amint meg­fizeti a munkást Amerika, egyben fel is épili, organizálja a fogyasztás legszélesebb lehetőségeit. Bizonyíték erre az is, hogy a Eord-produklumokat maga a munkásság is vásárolja. — Az európai munkásmozgalom Páneurópa kér­désével kongresszusain még részletesen nem fog­lalkozott, de érzik a munkások, hogy ebben az igen nagy horderejű koncepcióban ők sem ma ­r a d hatnak téli e n ü 1. A viszonyok nem ja­vulnak, az embermilliók közönyösek, a kapitaliz­mus pedig olyan gyors tempóban épiti ki szer­veit, hogy nem az egységes Európa teremtődik meg, hanem az »E urópa-részvén'y társ a­s á g rém e f e n veget. Frappánsan mulatott rá Kertész Miklós a kar­lellek működésére és felvetette, hogy itt most már a lét, vagy nemlét kérdése forog kockán. Kialakuljon-e egy arisztokratikus egység, ahol né­hány lucat ipari mágnás diktál, vagy létrejöjjön egy olyan Európa, amely az emberi s z o 1 i d a­r i t á s, a h a 1 a d á s. a demokrácia elvén épüljön fel. — Ellensúlyozni kell az Európa-részvénytársa­ságot és akkor a demokratikus erők uj, szabad Európája ki fog alakulni. A nagy hatást keltő előadás után a közönség I Kertész Miklóst meleg ovációban részesítette. — 1 Ezzel az előadással egyébként bezáródott a mun­| kásság ezidei igen értékes előadásciklusa. Népjólét, termelés és fogyasztás. Igen és nem! E két szól mondotta ki kemé- ! nyen a népjóléti miniszter a parlament egyik j ülésén. Igen: hajlandó a közmunkákat megindi- i tani; nem: a munkanélküliek segélyezésére vo- ' nalkozó mely indítványt a mult nemzetgvü- i lés fogadta már el — törvényjavaslat előterjesz­tése. H kél szó megint az érdeklődés homlokterébe állította a szociális kérdéseket, de fényt vet egyul­lal a kormány szociálpolitikai munkájára is. A szociáldemokrata párt választmánya ismét fog­lalkozott a kérdéssel, melyre az »illetékes hely megint a demagógiát vágja a fejéhez. Ez az, mindig a demagógiái hangoztatják, valahányszor a dolgozók pártja szociális kérdések megoldását követeli. Ezzel azután a kérdést meginl elintéz­ték egy időre. Pedig elég volna már egyszer a beszédből, a demagógia- emlegetése helyett sze­retnénk már egyszer telteket is látni, olyanokat, amelyek az alkalmazottak és munkások helyzetén valamicskét javítanak is. Nézzük csak, mik volnának azok a sürgős meg­valósítani valók. A ma szempontjából legfontosabb mindig az, hogy annak, aki dolgozni tud, legyen is munkája. A mai társadalmi berendezkedés mellett azonban nem tud mindenki munkához jutni, tla nem tud munkához jutni, ugy segiteni kell rajta, inert élni csak kell. ha már világra jöttünk. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha segélyezik. Azok az urak, akik nagyon ellenzik a munkanélküli segélvl, nem vol­tak még abban a helyzetben, hogy munkájuk és keresetük nem volt, különben beleélnék magu­kat e szerencsétlenek nagy tömegének helyzelébe s minden törekvésük a segiteniakarás lenne. A közmunkák megindítása a munkanélküliek számát apasztja ugyan, de nem szünteti meg s azok befejeztével, vagy csökkenésével ismét oll áll a nagy kérdőjel, mi lesz utána? Az első teendő tehát, hogy munka legyen, a másik, hogy meg is fizessék. Alacsony keresetek mellett a dolgozó emberek csak vegetálnak, de nem fogyasztanak. T ö r v é n ybe kell iktatni a m i ni 111 ú ­I i s m u n k a b é r t, ami az egész iparra és ke­reskedelemre igen nagy előnyt jelentene, mert a több kereset nagyobb fogyasztási, ez pedig több­termelést jelentene. A löbbtermelés pedig több ha­szon. \ harmadik megvalósítandó kérdés a beteg­segélyzö ügye. Ha valaki beteg lesz s dol­gozni nem tud, megfelelő kezelésre szorul. A mai betegsegélyző ezt nem nyújtja, tehát reformálásra szorul. Vissza kell kapnia autonómiáját, az érdek- | képv iseleteknek kell vezetni, mert azok. akik fen­tartják s akik érdekében hívták létre, hivatottak annak szakszerű vezetésére. A negyedik igen fontos teendő a rokkant- és nyugdíjbiztosítás. Ma — a nagyvállalatok, bankok és biztosilók egy részét kivéve —, az al­kalmazottaknak sehol nincs nyugdijuk. Hol az igazság és méltányosság azok részére, akik 30— 40 évi becsületes munka után sem lehelik le a tollat, vésőt, gyalut, hogy öreg korukat jól meg­érdemeli pihenésben töltsék el. Kénytelenek a fárasztó munkát mindaddig végezni, mig a mun­kaszerszám ki nem esik kezükből. ' Az ölödik csoportba tartoznak a felmondás, végkielégítés, s z a­b a d s á g i d ő é s m u n k a i d ő r e n d e­z é s e. A felmondás és végkielégítés ügye a szociáldemok­rata G ar a m i rendeletének átdolgozásában, ugy, ahogy rendezve van, habár folytonosan rést akar­nak rajta iitni. A szabadságidő és munkaidő azon­ban teljesen rendezetlen. Szolgálati időnek megfelelő szabadságra min­den dolgozó embernek joga és szükség e v a n. Amint a gépeket egy évben legalább egyszer ala­posan megtisztítják, rendbehozzák, hogy a ter­melés szolgálatában minél tovább maradjanak meg, ugyanúgy szüksége van annak, aki egész éven át dolgozik, arra, hogy munkaerejét pihentesse, fel­frissítse egy bizonyos időn át. Miként a gép, ugy az ember is fokozottabban lud igy a termelés rendelkezésére állni. Hogy pedig munkája ered­ményét élvezhesse is, naponta szüksége van sza­badidőre. A m a x i m á 1 i s a n n y o 1 c órás m u n­k a i d ő t törvénybe kell i g t a tn i. Így jut idő szórakozásra, önművelődésre, kirán­dulásra, ami egyébként több költekezést s ez megint csak löbbtermelést eredményez. A legfontosabb s rövid idő alatl megvalósí­tandó problémák ezek. Annak tehát, aki ma Magyarország népjóléti ügyeinek vezetője, nem azt kell mérgesen s kipirultán kiáltani, hogy: nem! hanem harsogó hangon, hogy mindenki, kikel ér­dekel, meghallhassa, ugy, hogy a lelke zendüljön belé: igen! Akarom s megvalósítom a dolgozó tömegek kívánságait, mert ezek teszik az ország többségét s ezek érdekében minden lehetőt el kell követni. A Magántisztviselők Szövetsége április 3-án a Tisza-szállóban nagygyűlést lart. Ott e problémá­kat fejtegetjük. A szegedi tisztviselők tömege elé tárjük helyzetüket, megmutatjuk az utat, amely­re lépni kell. A tisztviselők e kérdésekre feleletet várnak, mely a dolgozók szoros összetartása és akarása folytán más nem lehet, mint igen! Berényl Nándor A Szeged-Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesület tiszt­újító közgyűlése. (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy érdeklődés és a pártok erős készülődése előzte meg a Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesület rendes évi tisztújító közgyűlését, amelyen az egyesületi tagok csaknem teljes számban megjelentek. Ez alkalomra szűknek bizonyult Benkö József ielsőkőzponti nagy­vendéglője, amelyet az ünneplőbe öltözött kis- és nagygazdák zsúfolásig megtöltöttek, egy részük pedig a vendéglő előtt az ulon künrekedt. Az izgalmasnak Ígérkezett közgyűlést dél­után 3 órakor Kordás József földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag, egyesületi el­nök nyitotta meg, jelentvén a maga és tiszt­társai lemondását és kérte a felmentvény megadását. Kócsó József pénztári jelentésé­nek tudomásulvétele után a gyűlés a fel­mentvény megadása mellett elfogadta a tiszti­kar lemondását, majd Bárkányi József kor­elnök és Becsey László korjegyző vezetése mellett előzetes tanácskozások után a pártok legteljesebb megegyezésre jutva, a követke­zőkben ejtették meg egyhangúlag a tisztújí­tást: Elnök leli ismét Kordás József, ügy­vezető elnök Balogh Sándor, alelnökök Kordás Pál és Széli Imre, ügyész dr. Fajka Lajos, jegyzők Koszira Lajos és Sonkovícs Gyula, gazda Lippay Antal, pénztárosok Virágh Já­nos és Széli János, ellenőrök Tólh Ferenc, Hegedűs István, Velró István és Fogas János, zászlótartók Kordás Géza, Horváth Zsikó Sán­dor, Pöltl Boldizsár, Laczkó Sándor és Ve­szelka József, számvizsgáló bizottsági tagok Gémes János, Nagymihály Ferenc és Rozner János, könyvtárosok Benkő Nándor és Papdi József. A harminc tagu választmányba dr. Buchholtz János ker. tiszti orvost, László János plébánost, Balassa József községi bíró, kül­területi elöljárót, dr. Lippay Lojos ügyvédet, Kuprinczay Ferenc hitoktató, szatymazi róm. katolikus plébános-helynököl, Rózsa Lajos állami főállatorvost és még 24 tekintélyes birtokos gazdát választottak be. Az egyesület uj működési programját Ba­logh Sándor ügyvezető-elnök ismertelte álta­lános tetszés és helyeslés mellett. Eszerint az egyesület felsőközponti székhazát még a folyó évben felépitik s több gazdasógi szak­előadást és felolvasást tart az egyesület. Amerikaiak menekülése Kínából. Sanghai, március 29. Japán forrásból szár­mazó jelentések megerősítik azt a hirt, hogy a hankaui helyzet erősen rosszabbodott. A kinai városban lakó asszonyok és gyermekek a japán telepitmény területére menekültek. Az amerikai asszonyok és gyermekek már útban vannak Washington felé. A Fukien tar­tomány területén lakó valamennyi amerikait felszólították, hogy gyülekezzenek Amoyba, ahova egy amerikai torpedónaszád érkezett meg. \anfíavin> escuKo'Wil P»""k f*rl«tle"tl<­Szakorvosok ajánlják torokgyulladó«, meghűlés, valamint a spanyolnátha elleni védekezésül. f A Panflavin-pesztillák minden fer­tőző betegség ellen oly egészen sajátos hatást váltanak ki, mely semmi­féle más szerrel nem érhető el. A valódi Panfiavin-pasztillák a fenti eredeti csomagolásban minden gyó­gyszertárbon kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents