Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-30 / 74. szám

1927 március 30 DfiLMAGYARORSZAG S I» URIDIVATCIKKEK Pollák Testvéreknél, Szeged, Csekonics u. és Széchenyi tér ingek, gallérok, nyakkendők sporiharisnyák, zoknik csakis elsőrendű minőségekben rendkívüli olcsó szabott árakon /1 dorozsmai választás után. „j-1 csendőrség, ugy látszik, azért tette'meg ezt a feljelentési, Őogy szaporítsa a feljelentések számát." — Elejtették a vádat a megbukott és „nem hivatalos" képviselőjelölttel szemben. (A Délmagyarország munkatársától.) A do­rozsmai országgyűlési képviselőválasztások idején történi, hogy az ollaui csendőrörs dr. Magyar János ügyvéd, Czékus János volt fő­biró és Bálint József volt biró ellen enge­dély nélküli gyűlés megtartása dinén kihágási feljelentést lelt Dr. Magyar János ugyanis képviselőjelölt­séget. vállalt az egységespárti hivatalos jelölt­tel, Madarassg Gáborral szemben. Az érde­kes kihágási ügy kedden délelőtt került dr. Málhé Gyula járásbirósági alelnök elé. A vád szerint 1926 november 21-én I)o­rozsmán, amikor a nép kifele tódult a temp­lomból, a vádlottak megállottak a templom előtt és kortesbeszédet intéztek a néphez. A keddi tárgyaláson kihallgatott vádlottak tagadták, hogy a kérdéses alkalommal kor­lesbcszJédet mondottak volna. Dr. Magyar Já­nos elmondotta, hogy erre a napra tényleg kértek gyülésengedélyt a főszolgabírótól, aki azonban a kérés engedélyezését, megtagadta. Az igaz, hogy a templomnál tényleg meg­jelentek. de csak azért, hogy bejelentsek a gyűlés elmaradását. Utána betértek a Mé­szárosné-féle vendéglőbe, ahol elbeszélgettek a válaszlókkal. Gyűlést azonban nem lar­Lollak. Mátlié biró: A csendőrség, ugy látszik, csak azért telte meg a feljelentést, hogy szaporítsa a feljelentései számát. Dr. Weiss Tivadar ezután bűncselekmény hiányában elejtette a vádat, amire a bíróság az ügyet megszüntette. iwwiw mmim Dr. Pálfy József reakllválása esetén sem lehet teljes jogú tényleges tanácsnok? Érdekes jogi aggodalmak a reakíiválás körül. (A Délmagyarország munkatársától.) A jogügyi bizottság után most a város tanácsa is foglalkozott dr. Pálfy József nyugalmazoll árvaszéki elnök reaktiválási kérelmével. A jogügyi bizottság — mint ismeretes — dr. Széli Gyula írásba foglalt véleménye alap­ján egyhangúlag arra az álláspontra helyezke­dett, hogy dr. Pálfy József kérelme jogos is, méltányos is, tehát teljesítendő. A keddi, közgyűlést előkészítő tanácsülésen dr. Tóth Béla főjegyző ismertette az ügyet, amikor együtt volt már a tanács minden tagja. A polgármesternek ugyanis az volt a kíván­sága, hegy a kérdésben csakis a teljes tanács foglaljon állást. A főjegyző kimerítő részletességgel ismer­tette dr. Pálfy József kérelmét. Elmondotta, hogy a volt országgyűlési képviselő reaktivá­lását a városi nyugdijszabályrendelet tizen­hatodik paragrafusa alapján kéri. Ez a pa­ragrafus felsorolja azokat az eseteket, ami­kor a nyugdíjazás véglegesnek tekintendő, amikor tehát nem lehet szó reaktiválásáról. Ezek között az esetek között nem szerepel a városi alkalmazott országgyűlési képvise­lővé való választása. A főjegyző ismertette ezután a jogügyi bizottság véleményét, majd a maga részéről röviden a következő javas­latot terjesztette elő: »Mondja ki a tanács, illetve a közgyű­lés, hogy dr. Pálfy józsef nyugdíjazását ideig­lenesnek tekinti és felhatalmazza a polgár­mestert, hogy őt az általános tisztújításig megüresedő olyan állásra, amely a városnál legutóbb betöltött tisztségének megfelel, te­hát tanácsnoki, főjegyzői és árvaszéki elnöki állásra hivja be. Ez a határozat érvényét veszti, ha az általános tisztújításig ilyen ál­lás nem ürül meg, de érvényét veszti akkor is, ha az általános tisztújításig, illetve ilyen állás megüresedéséig dr. Pálfy Józsefnél olyan helyzet kivetkezik be, hogy a nyugdijszabály­rendelet értelmében véglegesen nyugdíjba len­ne helyezendő.« A tanács kisebb stirális módosításokkal egy­hangúlag elfogadla dr. Tóth Béla javaslatát, dr. Pálfy József reaktiválási kérelmét tehát ezzel a javaslattal (erjeszti a közgyűlés elé. Ezután indult meg lulajdonképen az ér­dekes jogi vita a kérdés körül a tanács tag­jai közölt. A polgármester megállapította, hogy olyan lörvény, vagy rendelet, amely imperative elrendelné az adott esetben dr. Pálfy József reaktiválását, nincs, de a reak­íiválás nem is ütközne semmiféle törvénybe, vagy rendelőibe. — A lényeg az — állapította meg a pol­gármester —, hogy Pálfy József vissza akar jönni, a közgyűlés, ha akarja, reaktiválhatja, tehát nekünk feltétlenül módot kell adni a közgyűlésnek, hogy állási foglaljon ebben a kérdésben. A tanács tagjai ezután azt fejtegették, hogy Pálfy József reakliválásának milyen közigaz­gatási következményei lehetnek. Megállapítot­ták, hogy akármilyen megfelelő állás ürül is meg a városnál, Pálfyt csak mint árva­széki elnököt hívhatják be ismét aktiv szol­gálatra, mert ezt az állást töltötte be nyug­díjazása előtt. Ha tehát tanácsnoki állás ürül ineg, akkor is árvaszéki elnök marad, tény­leges tanácsnok sohasem lehet, mert a törvény és a szervezeti szabályrendelet a tisztviselők kreálásának azt a módját nem ismeri, aho­gyan Pálfy elfoglalja majd ezt az állást. A polgármesternek azonban joga van az aktiv szolgálatra behívott árvaszéki elnököt vala­melyik tanácsi ügyosztály vezetésével meg­bízni. így azonban Pálfy Józsefnek a ta­nácsülésen csak előadói joga lehet, szavazati joga azonban nem. Szavazati jogot csak ak­kor szerez, ha a főispán tiszteletbeli tanács­nokká nevezi ki, mert a tényleges szolgá­latra behívott tiszteletbeli tanácsnoknak a szervezeti szabályrendelet értelmében van a tanácsülésen szavazati joga. Dr. Tóth Béla főjegyző felvetette azl a kérdést, liogy Pálfy József reaktiválása sérli-e azoknak a városi tisztviselőknek az érdekeit, akik számára valamelyik tanácsnoki állás megüresedése előmeneteli lehetőséget terem­tene. — Minden választás sérelmet jelent —egy kivételével minden lisztviselő számára — mondotta a polgármester —, Pálfy reaktivá­lása bizonyára rosszul fog esni azoknak, akik alig várják az előlépés lehetőségét, de viszont igaz az is, hogy Pálfy József, amikor nyug­díjba meni, igen sok tisztviselő számára le­hetővé tette az előlépést. Végül a szavazás módja körül támadt vita. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy a polgár­mesternek el kell-e rendelnie a névszerinti tilkos szavazást, tekintettel arra, hogy sze­mélyi vonatkozású dologról van szó. A ta­nács gyorsan áttanulmányozta a szabályren­délelet és megállapította, hogy ebben az eset­ben nem kötelező a névszerinti tilkos szava­zás, de azt a közgyűlés elnöke saját hatás­körében elrendelheti, ha jónak látja, el kell azonban rendelnie, ha húsznál több város­atya Írásban kéri. A polgármester azután ugy rendelkezel!, hogy Pálfy József reaktiválási kérelme a köz­gyűlés lárgysorozatának elejére, közvetlenül a köriratok után, kerüljön. KNITTEL Iskola ucca 26. A tavaszi 857 KALAP­UIDONSfiGOK megérkeztek. Átalakítások elfogadtatnak. <59 és seiyemperzsa szőnyeg eket legjobb kivitelben szakszerűen készit jutá­nyos árban. — Raktáron nagy választék. TELEFON 1 H O D SZEGED, JUP ^^ Szent isI­9~74- szőnyegipar vád tér e MERKUR~ KERÉKPÁR PFAFF varrógép, gyermekkocsi részletfizetésre T%FTt\> 0ép4ruh4z Szeged Gummik, alkatrészek nagybani árban. Árjegyzék ingyen. legolcsóbb gyári beszerzési forrása 767 Fischer János Fiai sirkwra Szeged, Kálvária ucca 3. Kedvező fizetési feltételek. Telefon: Irodai 2-5«. Belvárosi Mozi Teleion: Pénztári 5-82. Telefon 11—85. Korzó Mozi Telefon 11-85. Március 30-án, szerdán Hét felvonás egy naiv fiúról és egy gonosz leányról. Főszereplő: CEATMCE JOY. — Azonkivül: Ausztráliai öcskös Vidám kalandok 7 felvonásban. Főszereplő ROD /jí ROQVE. M rcius 30, 31 é', szerdán és csütörtökön Honfoglalás. Lán^lapok Amerikt tört nelébil 9 felv.-ban. Főszerep ő: Hoot Gibson. Azonkívül: Arizonlai lőrtéeet 6 Kivonásban. Főszereplő: yIRT ACtCOItD A puszták fiai. Előadások 9, visât» 4b ünnepnap 3, 5, 7. h Orator A. terem lUlve van. Elfiadások: 5, 7 és 9; vasár- és flnnepn?p 3, 5, 7 és 9 órakor. A terem (Ütve Tan.

Next

/
Thumbnails
Contents