Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-25 / 71. szám

1927 március 22. DÉLMAGYARORSZÁG S A városi nyugdíjasok §0 százaiékos segélyt kapnak, a tényleges alkalmazottak járandóságainak valorizálását nem javasolja a pénzügyi bizottság. (A Délmagyarország munkatársától.') A pénzügyi bizottság Somogyi Szilveszter polgármester elnöklete alatt csütörtök délután négy órakor tartotta ülését, amelyen letárgyalták mindazokat a kérdéseket, amelyek a márciusi közgyűlés elé kerülnek. Az ülésen Rack Lipót tanácsnok bejelentette, hogy Valihora István és társai azt kérik, hogy a város saját hatáskörében szüntesse meg azt a méltánytalan különbséget, amely a régebbi és az ujabb nyugdijasok illetményei közölt van. A nyugdijasok még azt is kérik, hogy ugy mint a múltban, az idén is kapják meg az 50 százalékos segélyt. A pénzügyi bizottság megszavazta a nyugdijasok kérelmét, az 50 százalékos segélyt azonban csak akkor folyósítja, ha ehhez a belügyminiszter jóváhagyása is megtörténik. Valihora és társai indítványában szerepel még az a kérelem is, hogy a város az akliv városi alkalmazottak fizetéséi ne csak a békebeli fizetések aranyparitásának száz százalékára emelje fel, hanem ezen felül is olyan mértékben, hogy a fizetések a drágulás arányának is megfeteljenek. Rack Lipól tanácsnok az indítvány elutasítását kérte. Számításai szerint a városi költségvetésbe ez esetben évi 765.093 pengővel nagyobb összeget kellene beállítani. A számvevőség kimutatta, hogy az általános drágulás mai aránya szerint a fizetések 107 százalék arányában kellene emelni. A város tisztviselőinek fizetése ma is 25 százalékkal nagyobb, mint az állami tisztviselőké. A javaslatot elutasítani kéri azzal, hogy a városi tisztviselők fizetését akkor fogják emelni, amikor az állami tisztviselők is fizetésemelést kapnak. A bizottság elfogadta az előterjesztést és így az indilvány elutasító javaslattal kerül a közgyűlés elé A református egyház évi 6000 pengős segélyének 18.000 pengőre való felemelését kérte. A bizoltsrág a kérelmet elutasította azzal a határozattal, hogy a reformátusok kérelmét csak a jövő évi költségvetésbe vehetik fel. A görögkeleti lelkész 1300 papírkorona évi segélyének valorizálását kérelmezte. A bizottság 700 pengőt szavazott meg. A szerb egyházközség évi 13-10 pengő segélyt kért. A bizoltság évi 500 pengőt javasolt. Majd a kisebb segélyezési ügyek kerültek tárgyalásra. A Szegedi Torna Egyesület 400, a vakok intézete 800, a Zrinyi Sport Egyesüld 100, a Kisdedóvó Egyesület 500, ' a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület 100, a Jótékony Magyar Asztaltársaság 80, a sövényházi katolikus templom 100 pengő segélyt kapott. Elutasította a pénzügyi bizottság a Dugonics-tér Kálvária-ucca felőli részének parkírozásáról szóló indítványt. Javasolta azonban a bizottság Bokor Adolf indítványára a Kálvária-tér parkírozását, ahoi a kopár helyen lévő stációszobrok mögött szomorufüzfákat ültetnének. A szegedi rendőrpalota telkének megvételéről a márciusi közgyűlés döní. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrpalota felépítésének ügye a csütörtöki tanácsülésen egy lépéssel haladt a megvalósulás stádiuma felé. Az államrendőrség — mint ismeretes —, hogy hivatalait közös épületben egyesítse, már évekkel ezelőtt tervbe vette a központi rendőrpalota felépítését. A belügyminiszter pártolta az építkezés tervét, csak azt kötötte ki a várostól, hogy az építkezéshez szükséges telket ingyen bocsássa az állam rendelkezésére. A város többszöri tárgyalások után elfogadta az állam ajánlatát. A közponli rendőrpalota felépítésével ugyanis felszabadulna a városháza földszinti részének egyik szárnya és a városi bérház épületének nagyrésze, amelyeket jelenleg a rendőrség tart lefoglalva. De volna még más előnye is annak, ha a rendőrség kiköltözne jelenlegi helyiségeiből. Az igy felszabadult he- • lyiségekbe a most szétszórtan lévő városi ni- | vatalok költöznének be. A város halósága, hogy a központi rendőrpalola felépítését elősegítse, több üres telket ajánlott fel a rendőrségnek. így legutóbb éppen kapóra jölt, hogy Sebestyén Endre műépítész a Szentgyörgy-uccában fekvő, három uccára néző 604 négyszögöles saroktelkét megvételre ajánlotta fel a városnak. A tulajdonos 500 milliót kért lelkéért, amelyen két régi épület is áll. A városi mérnökség azonban csak 100 millió koronára becsülte a felajánlott telket és az igy felmerült 100 milliós differenciának kérdése erős vifára adott alkalmat a csütörtöki tanácsülésen. A lelek megvételének ügyét Turóczy Mihály főügyész referálta a tanácsülésen. Elmondotta, hogy a szegedi kerületi főkapitányság megbízottai megtekintették a felajánlóit telket és azt alkalmasnak találták a rendőrpalota céljaira. A telek áránál felmerült 100 milliós differencia azonban arra késztette a tanácsot, hogy a március havi közgyűlésre pártoló javaslat nélkül terjesztik be a telekvételi ügyet. A polgármester visszavonta a tűzbiztosítás! adóról készített szabályrendeletet. (A Délmagyarország munkatársától.') Megírta a Délmagyarország, hogy a város tanácsa szenzációs uj szabályrendeleltervezelet dolgozott ki a lüzbizlositási adóról. A tervezet szerint a biztosított, ha olyan biztosító intézetnél biztosította ingatlanát, amelynek Szegeden is van fiókja, a biztosítási dij liz százalékát köteles adó cimén befizetni, ha pedig idegen intézetnél kötött biztosítást, akkor az adó kulcsa husz százalék. A szabályrendelettervezet kötelezné a biztosítási intézetekel, hogy ezl az adót a felektől szedjék be és fizessék be a városnak. A Délmagyarország hasábjain nyilvánosságra hozolt hatósági szándék nagy konsternációt keltett az egész városban, különösen a biztosító intézetek és a biztosilott felek tárgyalták érthető felháborodással a titokban előkészitelt ügyet, amely egyértelmű lenne azoknak megbüntetésével, akik kellő gondossággal biztosítják a tűzveszély ellen ingatlanukat és megjutalmazása azoknak, akik gondatlanul viselkednek, mert hiszen éppen azokal terhelné a tűzoltási járuléknak nevezett uj adó, akik különben is biztosítják vagyonukat, azok viszont, akik nem biztosítják, adómentességet élveznének. Sűrű homály fedi azt a kérdést, hogy a tervezet hol, melyik ügyosztályban készült és ki volt a gondolat bábája. Annyi bizonyos, hogy a tanács elfogadta további tárgyalások alapjául, határozatában megbízta Fodor Jenő lanácsnokot, hogy hívja meg ebben az ügyben közös értekezletre a pénzügyi és a jogügyi bizottság tagjail, valamint a kereskedelmi és iparkamara képviselőit, előbb azonban kérje fel a kamarát, hogy a tervezetet közölje az érdekelt biztosító intézetek képviselőivel és tárgyaltassa le velük a tervezetet. Fodor Jenő a tanács határozata értelmében április hetedikére össze is hivta a vegyes bizottságot, mert a terv az volt. hogy a tanács már az áprilisi közgyűlésre beterjeszti javaslatát és a szabályrendelettervezetet elküldte a kamarához, amely csütörtök délután négy órára hivta össze a biztosító intézetek képviselőit. Az érdekes és meglepő fordulat az összehívón értekezlet napján, csütörtökön déléiül t következeit be. A polgármester telefonon felhívta a kamarát, bejelentette, hogy tévedés történt a dologban, a tanács a kérdéssel még nem is foglalkozoll, a szabályrendelettervezetet a lanács tagjai maguk sem ismerik még és azzal sem ő, sem a tanács tagjai nem azonosítják magukat. A polgármester végül arra kérte a kamarát, hogy az egész ügyet tekintse tárgytalannak és iujja le a délután négy órára összehívott értekezletet. A kamarában nagy meglepetéssel fogadták a polgármester bejelentését és nem tudják elképzelni, hogyan kerülhetett ki a tanácsi számmal ellátott, formailag tökéletesen kifogástalan tanácsi határozat, ha a tanács még nem is foglalkozott a kérdéssel. A polgármester bejelenlése azért megnyugvást keltett, a kamara körtelefonálással értesítette a biztosi ló intézeteket, hogy az értekezlet tárgy hiányában elmarad. A gyors polgármesteri intézkedésnek valószínűleg az a magyarázata, hogy közben a városházán is rájöttek a szabályrendelettervezel tarthatatlanságára. A dolog ugyanis ugy áll, hogy az ilyen tűzoltási járulék bevezetését a kormány sem engedélyezné, mert az erősen beleütközik nemcsak a békeszerződés rendelkezéseibe, hanem a külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződésekbe is, amelyek kategorikusan kimondják, hogy a szerződő államok nem vezethetnek be olyan adót, amely a külföldi polgárokat vagy társaságokat nagyobb mértékben terhelné, mint a belföldieket. Már pedig a tűzoltási járulék a szabályrendelettervezel értelmében tiz százalék lenne akkor, ha olyan pénzintézetekről van szó, amelyeknek Szegeden is van fiókjuk, ellenben husz százalék az idegen, lehál a külföldi biztosiló intézetek biztosításai után. Megsemmisítették a közjegyzők felsőházi választasai. Budapest, március 24. A közigazgatási biróság a közjegyzői kamara felsőházi tagválasztása ellen beadói! petíciónak a megállapilotl szabálytalanságok mialt helyi adott, a válaszfást megsemmisítette és a kamarákat uj választásra utasította Mentelmi ügyek. Budapest, március 24. A képviselőház mentelmi bizollsága ma délben Hajós Kálmán elnökletével ülést tartott, amelyen több mentelmi ügyet lórgyalt. A mentelmi ügyeket Nánássy Andor előadó ismertette. A mentelmi ügyek közül Bartos János, Esztergályos János, Szabó István és Kálmán Imre, valaminl Úrbanics Kálmán képviselők esetében a mentelmi jogot a bizoltság felfüggesztette. Prónay György báró, Peyer Károly négyrendbeli, Szabó Imre nyolcrendbeli és Reisinger Ferenc mentelmi eseteiben a bizottség a mentelmi jogot nem függesztene fel. A löbbi mentelmi ügyek tárgyalását a bizottság elhalasztotta. A szegediek találkozó helye í Budapest iegdsörendü, modern családi szállója az 484 IstvánKiráiy-szálloda VI., Podmanlczky ucca 3. Mérsékelt árak figyelmes kiszolgálás, modern berendezés központi fűtés, melegviiszoigdltatás, lift Napi teljes pensió 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. HÖLGYEK FIGYELMÉBE. Volt Paulusz, most Keztyiiház üzletben kaphat :k saját készítmény0, mindég a legújabb divat szerinti és csak e'sőrendii minőségű keztyük; javítás és tisztítás gyorsan és pontosan eszközöltetik. Kérem a kirakatom megtekintését. 656