Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-17 / 62. szám

•ZEOEO: 9zeike»zlO»ég : DcAk Ferenc IKCA 2. Telefon 13-33. - Kiadóhivatal, •OIoUnkdnyvMr «a Jegyiroda: Aradi •eca S. Telefon 300. ^ Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telefon ÍO—34. «««««-< CSÜTÖRTÖK, 1927 MÁRCIUS 17 & 0 <*> III. ÉVFOLYAM, 02. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca O. Telefon 131. szám. <<»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkcszlóséfl és kiadóhivatal : AndráMy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « ««««««« « •lá fizetési Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUllOlddn 6-40 pengő. Egyes szám ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A fölfelé néző szemek. Mikor Tóth Béla a magyar bíróság földöntúli tisztességét, megközelíthetetlenségét, minden életviszonylat felett győzedelmeskedő fölényét akarta jellemezni, akkor irt a »fölfelé néző szemek-rő\, arról a hat fölfelé néző szemről, mely soha nem azt nézi, ki áll előtte s milyen érdekek tologatják elébe a jog kuliszszáit, hanem az igazsághoz vezető egyetlen utat keresi. A jelek szerint súlyos merényletet követett cl egy, a bírói székbe tévedt amoralitás a »fölfelé néző hat szem« tisztessége, becsülete és tekintélye ellen. Annál megdöbbentőbb ez a merénylet, minél egyedülállóbb. A magyar bíróságra ugy nézünk, mint az egyéni tisztesség inkarnációjára, mint az igazság eszméjének méltó megvalósítóira, mint az egyetlen fix pontra zűrzavaros közéletünkben. Minél egyetemesebb a megdöbbenés, minél rikítóbb a feltűnés s hangosabb ez a rettenetes szenzáció, annál több bizonysága van annak, hogy milyen rendithetetlen az a bizalom, amivel a »hat fölfelé néző szem« igazságot kereső tekintetét követjük. Volt már magyar birói ítélet, mely kormányt buktatott és parlamenti többséget söpört el, volt magyar birói ítélet, mely vesszőt tört egy társadalmi tendencia felett, vagy igazságot szolgáltatott egy meghurcolt politikai irányzatnak, — a magyar közszellem ítélete nyilatkozott meg abban a hatásban, arait birói ítélet ebben az országban jelenteni tudott. A magyar közéletnek, a pártokon és osztályokon felfii álló magyar érdeknek kell arról gondoskodnia, hogy a birói állás tisztességét és a birói funkció tekintélyét még ritka kivételképen se érhessék ilyen brutális támadások. A magyar bírót mentesíteni kell a kenyérgondoktól, mert hogyan maradhat a milliárdokkal szemben objektív az, akit a holnapi ebédnek gondja zavar. De a birót intézményesen meg kell menteni attól is, hogy belekeveredjék a politikai küzdelem áradatába. Az esküdtbiráskodást nemcsak azért kell követelni, mert politikai és sajtóbfincselekmények felett a legtökéletesebb tribunál, hanem azért is, hogy a birót meg tudjuk védeni attól a kényszerűségtől, hogy politikai meggyőződése szerint ítélkezzék a bűnösség kérdésében. Ami tévedést, kisiklást mutatott a történeti félmúltban az újrafelvételi ügyekben kiderített igazság, az mind olyan ügyekben tévedt be a magyar igazságszolgáltatás tiszta lapjai közé, melyekben a birót óhatatlanul tette politikai meggyőződése elfogulttá. örömmel köszöntjük azt a kíméletlen erőt, mely a bűn üldözésében akkor is megmutatkozik, amikor bíró bukik birói székből a vádlottak padjára. A magyarság kulturfölényét a köztisztviselői megbízhatóság sokkal hatékonyabban szolgálja, mint az egyetemek száma s mintahogy szolgálják a tudósokká kinevezeti egyetemi tanárok. A magyar bírák erkölcsi birtokállományának sérthetetlensége és kikezdhetetlensége sokkal inkább látható választóvonal Kelet és Dél felé, mint a trianoni határ. A nemzet élő becsülete fekszik a birói asztalon; elveszne az ország, ha odafajulhatnának a közállapotok, hogy a birói talárt felölthetné magára a bűn is. Nincs nemzetgyalázóbb cselekmény, mint a pénzért kiszolgáltatott birói határozat. De nem elég megtorolni a büntető joggyakorlatnak ezt a legritkább esetét: a birói megvesztegetést, nem elég kíméletlen erőt, sőt elszántságot mutatni a birói szék beszennyezőjével szemben, meg is kell védeni a birót a káprázó vágjon és politikai érdemszerzés csábító alkalmaitól. Nem lehet a biró a ranglétrához kötött gályarab, de nem lehet a mindenkori uralom kiszolgálója sem. Politikai érdemeket nem szerezhet a bíró, de hogy ne is akarjon szerezni: távol kell tartani a politikától. Soha senki ne gondolhasson arra, hogy bíróságtól várhatja politikai törekvései igazolását. A biró az örök igazság alázatos és hivő szolgája, ne követelje tőle soha senki, hogy az államhatalom postamensén politikai törekvések szószólója legyen. Az esküdtszék az az egyetlen gát, mely a napi politika állásfoglalásaitól, a napi politika kísértéseitől meg tudja menteni ezt az eszményi hivatást. Azt a balkánizmust, melyet most üldöz ki a büntető igazságszolgáltatás a magyar birói testület csorbítatlan tekintélyű organizmusából, majd ki fogja magából izzadni a hivatásához méltó jogszolgáltatás. Ezt a kirívóan egyedülálló esetet nem szabad, nem lehet, a legszűkebb körű vonatkozásaiban sem általánosítani. Az az árnyék, ami most mulóan a magyar bíróságra rávetődött, csak azt mutatja, milyen tündöklő volt a fény. Ha ki bűnös, elveszi méltó büntetését, a magyar bíróság, a »fölfelé néző szemek« gyönyörű intézménye kapja meg az államhatalomtól méltóan betöltött feladata feltételeit, hogy az maradhasson továbbra is, ami eddig volt: az egyetlen szilárd pont, az egyetlen vigasztalás. Álberl Thomas a magyarországi szociális viszonyokról Genf, március 16. Albert Thomas, a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója tanulmányútjáról hazatérve, a Havas-iroda munkatársa előtt a magyarországi szociális állapotokról a következőket mondotta: — A súlyos események után, amelyek megrázkódtatták Magyarországot, itt még nem alakult ki a határvonal a szociális politika és politika közt, de a szakszervezeti szabadság helyreállítása most már bizonyára nem fog késni. Egyébként örömmel állapítottam meg, hogy Magyarországon a szociálista szakszervezeteknek olyan hivatásos szervezetei vannak, amelyek ingatlanokat szereztek s amelyek napról-napra mind nagyobb erőre és tekintélyre tesznek szert. A hivatalos körökkel folytatott megbeszélések során alkalmam volt megállapítani, hogy a szociálpolitikai gondolat Magyarországon a jövőben erősbödni fog és hogy ma is már uralkodó gondolattá vált. Remélem, hogy Magyarországon lesznek olyan nagylelkű és bizalommal teljes emberek, akik elérkezettnek látják az időt az összetartás szel' lenie és a gazdasági reformokban való részvétel számára. Hat uj letartóztatás és három szabadlábrahelyezés Nagy István bűnügyében. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Nagy István biró bűnügye egyre szélesebb hullámokat ver. A Budapestről érkező jelenlések szerint még mindig ujabb szenzációs letartóztatások várhatók, egyre nő azoknak a száma, akik valamilyen vonatkozásban vannak, vagy voltak a nagyarányú bűncselekménnyel. A budapesti főkapitányságon lázasan folyik a munka és a bűnügy részletei mindinkább tisztázódnak. Keddről szerdára virradó éjszaka megszakítás nélkül hallgatta ki Bartha Gyula rendőrfőlanácsos irányítása mellett 15 rendőrtisztviselő a tanukat és a gyanúsítottakat. Éjjel tizenkét órakor referáltak Nagy István vallomásáról Bartha főtanácsosnál, akinél megjelent Petőcz Gyula Ítélőtáblai bíró, aki Nagy István fegyelmi ügyét__yeíeUe és Auer György ügyész is. akj^fgJJat fftg<aJ|jpviselni Nagy István és társai bűnügyében. Nagy István részletes vallomást tett, de erélyesen tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. Hatalmas vagyonára vonatkozólag kijelentette, hogy annak örökség az alapja és szerencsés tőzsdei spekulációkkal növelte meg. Pénzének túlnyomó nagy része nagy külföldi pénzintézeteknél van letétben. Érdekes, hogy a rendőrség megállapítása szerint ugyanabban a zürichi bankban van Szántó Béla könyvszakértő vagyona is, amelyikben Nagy István elhelyezte pénzét. Szerdán délelőtt Sellő István, a Nagy István pör egyik vádlottja ügyvédje kíséretében megjelent Bartha rendőrfőtanácsosnál és előtte részletes, a biinpört teljesen megvilágosító vallomást tett. Elmondotta, hogy a bűnügy kipattanásáról a lapok híradásai alapján értesült. Kijelentette, hogy semmi anyagi érdeke nem fűződik a dologhoz, de azért szükségesnek tartotta, hogy önként jelentkezzen valloinástélelre. Nagy Istvánnal a háború alatt ismerkedett meg, egy ezrednél szolgált vele. A tőzsdei konjunktura alatt Nagy István az ő cégét bizta meg vásárlásaival. Nagy István principálisát, Csillag Jenőt bizta meg a Külkereskedelmi Rt. vagyonfelügyelői tisztségének betöltésével. Csillag azonban ezt a tisztséget rá ruházta át. A Külkereskedelmi Rt. egyik hitelezője a Matta fivérek cég volt és azt követelte, hogy járandóságát a többi hitelező kielégítése előtt fizessék ki. Nagy István elé került az ügy, aki ugy döntött, hogy a cég egyszerű hitelező, tehát nem részesülhet előnyben. A határozatot megfelebbezték, de azt a Kúria is helybenhagyta. Erre a Matta cég feljelentést tett Nagy István ellen. így kezdődött a vizsgálat. Nagy István szerdán délelőtt azt az óhajtását terjesztette elő, hogy dr. Gál Jenflt szeretné felkérni védőjéül. Védőügyvédet választott már magának a másik gyanúsított, dr. Gazda György könyvszakértő is, aki dr. Sándor László nyugalmazott főkapitányt kérte fel, Sándor László a védelmet el is vállalta. Délután fél 3 órakor az a rendőrtisztviselő referált Bartha főtanácsosnak, akit Sellő István kihallgatásával bíztak meg. Sellőt a felmerült gyanuokok alapján megvesztegetés büntette miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség feltevése szerint Sellő volt, aki Nagy Istvánt 1923-ban rábírta arra, hogy megvesztegethető legyen. Pesthy Pál igazságügyminiszter a kérdésről nyilatkozva, kijelentette, hogy amennyiben a vádak beigazolódnak, a bűnössel szemben kíméletlen szigorral fogják a megtorlást alkalmazni. Az igazságügyi kormány el van határozva, hogy az ilyen nyomot a legradikálisabb 1 kézzel irtja ki, mert a birói erkölcs és tisz| tesség alegféltettebb kincse a magyar közélet-