Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-15 / 60. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 13. Lajos-köruti, mint a Rudolf-téri kereskedők érdekeit kielégíti. Vértes Miksa terjesztette elő a szövetség közgyűlésének előkészítésére vonatkozó jelentését, közölvén, hogy a közgyűlésre az OMKE képviseletében Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója és Horváth István főtitkár fognak lejönni Szegedre, akik előadást tartanak a kereskedelmet érintő aktuális problémákról. Ulain „a nemzet legjobb fiának" nevezte Kmellyt, aki „a katonai etika szempontiából helyesen Járt el €f Budapest, március 14 A Kmetty-ügy mai tárgyalásán Szentkirályi Béla katonai ügyész vádbeszédében elsorolta Kmetty hosszú bünlajstromát. — Sem martir, sem nemzeti hős — mondotta a katonai ügyész —, hanem közönséges bűnöző. Indítványozom, (hogy a törvényszék mondja ki Kmettyt bűnösnek ¡az összes vád* beli bűncselekményekben és szabjon ki|olyan büntetést, amely alkalmas legyen arra, hogy példát statuáljon, hogy a felkorbácsolt kedélyeket végre elsimítsa. Dr. Ulain Ferenc mondotta el ezután védőbeszédét. A Gábor tanár elleni gyilkosságra azt mondotta, hogy Kmetty a katonai etika szempontjából [helyesen járt el, a rekvirálásoknál pedig parancsra cselekedett. Nágel századost azért kínozta, mert hazafias felbuzdulásból elhatározta, hogy egy kicsit elagyabugyál egy oláh kémet. Ha itt normális viszonyok volnának, akkor nem történt volna meg, hogy Kmettyvel, a nemzet legjobb fiával ilyen igazságtalanul bánjanak. Mindezek alapján természetesen felmentést kért. Az ítéletet szerdán délelőtt hirdeti ki a katonai törvényszék. Májusban országos gyorsiróverseny lesz Szegeden. A szegedi gyorsírók vasárnapi gyűlése a kormánybiztos részvéieléveL (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap délután a kereskedelmi és iparkamara dísztermében felolvasó-ülést tartott a Szegedi Gyorsírók Egyesülete, melynek jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy Traeger Ernő dr., miniszterelnökségi osztálytanácsos, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa a fővárosi és a vidéki gyorsirási élet több kitűnőségével együtt megjelent. Széli Gyula dr., egyesületi elnök megnyitójában üdvözölte a nagy számban megjelenteket, majd méltatta Fabro Henrik dr. gyorsirási zsenialitását, örökéletű alkotásait, amelyek nagyobbá teszik öl minden rcudszeralkotónál és neve nem csak Magyarország, de a külföld gyorsirási intézményeinél is becsült és szeretett. Szólott az áldozatkész C z i g á n y Jánosról, a gyorsiró-meoénásról és a szegedi gyorsirási élet megteremtőjéről, Uódogh Jánosról, akiknek emlékét nem szűnik meg a szegedi egyesület kegyeletesen megőrizni. Ezután azt a nagy forradalmi alakulást ismertette, amely a gyorsiró-világbau végbement. A külföldi egységesítő törekvések után, Magyarország is megleremtetle az egységes magyar gyorsírást, amelynek létrehozásában a legfőbb érdem Traeger Ernő dr. kormánybiztost illeti. Ezután Traeger Ernő dr. kormánybiztos tartotta meg előadását. Hálás ragaszkodással emiékezelt meg a gyorsírók legnagvobbjáról, Fabro Henrikről, aki az ő gyorsirási pályáját helyes útra irányította, örömmel üdvözli a legnagyobb vidéki magyar gyorsíró-egyesületet, amely az egységes gyorsírás kibocsátásával a közérdeknek legjobban megfelelően oldotta meg jövőbeni hivatását: egyfelől megőrzi a tradíciókat, fejleszti a kitűnő eredményeket felmutató Gabelsberger—Markovits-rendszert, másrészről teret enged az egységes magyar gyorsírásnak is. Ezután elmondotta, hogy mi inditotta őt az egységes gyorsírás megalkotására. Az iskolai tanítás eredményességén kivül a gyorsírás kötelező tanításának elrendelése az összes középiskolákban és a polgári iskolákban a gyorsírás intenzív és kötelező tanítása csak akkor lehetséges, ha olyan gyorsírás áll a tanítás szolgálatára, amely alapfokon könnyen elsajátítható, felsőfokán a legnagyobb igények kielégítésére alkalmas. A gyorsírást a minisztertanács állami feladatnak nyilvánította, ami maga után vonja, hagy a gyorsírás a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a közművelődés minden ágában qualifikácionális kellék lesz. Téglás Géza dr. bíró, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnöke gyorsirástörténeti előadást tartotl. Azzal kezdte beszédét, hogy első utja — miként mindig —, a Somogyi könyvtárba vezetett, ahol az egyesület által a városnak adományozott legnagyobb magyar gyorsirási könyvtár van és igaz örömére hallotta, hogy a könyvtárt Szegeden milyen szorgalommal látogatják. Felhívja a figyelmet arra, hogy Szeged város levéltárában igen érdekes gyorsirástörténeti adatok vannak a 19. század első évtizedeiről, azokat fel kell kutatni. Ezután legújabb kutatásainak eredményéről számolt be. Kossuth Lajosnak egy nem ismert beszédét találta meg gyorsirási feljegyzésekkel, amelyet 1843-ban tartott gyorsirási versenyen mondott el. R a d n a i Béla dr. jelent meg ezután az előadói emelvényen. Az egységes magyar gyorsírást ismertette' hosszú előadásban. Az egységes magyar gyorsírás túlnyomóan az ő rendszeregyeztető munkásságának eredménye. A rendszer gyökere a Gabelsberg—Markovits-rendszer, azt törekedett hibáitól megszabadítani. Elmondja, hogy a rendszere három részből áll: I. fogalmazási, Ií. irodai, III- beszédirásból. A hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, mely után Tóth Imre dr., alelnök beszéde rekesztette be a felolvasó ülést. Az egyesület vezetősége a fővárosi és vidéki vendégekkel egyetértően elhatározta, hogy a Magyarországi Gyorsírók Országos Szövetségével és a társegyesületek bevonásával Szegeden tartja a folyó évi országos gyorsirási versenyt, május 25-én és 26-án. Május 26-án délután tartandó diszgyülésen pedig megünnepli az egyesület fennállásának 25 éves jubileumát. A versenyírásra és a jubileumra a fővárosi és a vidéki gyorsirók olyan hatalmas számban jönnek Szegedre, amilyen látogatott versenyt még nem tartottak Magyarországon. Traeger Ernő dr. kormánybiztos Téglás Géza és Radnai Béla társaságában vasárnap délelőtt tisztelgő látogatást tett Somogyi Szilveszter dr. polgármesternél, akinek figyelmét külön felhívta a Szegedi Gyorsirók Egyesülete munkásságának jelentőségére. 3000 pengő iisseia öasxon a ssLin&őLX />a//>e/i fiásiKeselése után. A művezető-igazgató bűnei és szinészlakásolc a köztisztasági telep mellett. (A Délmagyarország munkatársától.) A tanács a színházat most már nemcsak lényegileg, hanem formailag is üzemként kezeli, ami magyarul annyit jeleni, hogy ügyeit a nyilvánosság kizárásával intézi. így intéződik a többi városi üzem sorsa is. A városi üzemek központi igazgatósága szigorúan zárt ajtók mögött tartja minden hétfőn üléséi, a város közönsége csak a befejezett tényekről szerezhet tudomást, de csak akkor, amikor már változtatni nem lehet rajluk. Ez az üzemi politika érvényesül most a házikezelésbe vett szinház körül is. Amikor a legfontosabb és a közönséget a legjobban érdeklő dolgokról, a jövő szezon előkészítéséről lenne szó, a vá- j ros tanácsa hirtelen színházi direktóriummá alakul át és magára zárja a párnázott duplaajtókat. Ez történi a hétfői tanácsülés után is. A tanács tagjai Fodor Jenő meghivására be' vonultak a polgármester szobájába, ahol egy órán keresztül tárgyalták a szinház ügyeit. Fodor Jenő a zárt ülés elején a szinház, illetve a házikezelés anyagi és pénzügyi vonatkozású kérdéseiről tájékoztatta a tanácsot. Elmondotta, hogy a város eddig 1080 millió koronái fekteteti a színházba, négyszázmillió folyószámlakölcsönt adott Faragó Ödönnek, a többi végkielégítésekből és egyéb terhek átvállalásából tevődött össze. A házikezelés első hónapja, február, deficittel végződött, de márciusban erősen fellendült a szinház, ugy, hogy a deficit is eltünf, sői; háromezer pengő tiszta haszon maradt, amit a diszletlár kiegészítésére fordítottak. Hosszas vita indult ezután meg az anyagi kérdésekkel kapcsolatban. Faragó Ödön ugyanis, amikor a színházi felszerelést megvásárolta Andor Zsigmondtól, a vételárnak csak egy részét fizette ki készpénzben és körülbelül kétszázhatvanmíllió koronáról váltót adott Andornak, aki a váltókat tovább forgatta. A tanácsülésen felmerüit az a terv, hogy a városnak össze kellene vásárolnia ezeket a váltókat, hogy igy Faragó minden adóssága a városnál legyen. Ebben az ügyben a tanács nem hozott konkrét határozatot. Fodor Jenő ezután a szinház személyi vonatkozású kérdéseire tért át. Részletesen ismertette Radnay operaházi igazgatóval, Hevesi nemzeti színházi igazgatóval és Sebestyén Cézával folytatott tárgyalásait. Kifejtette, hogy a jövő házikezelésü szezon sikerét csakis ugy biztosithalja, ha a tanács módot ad a szervezkedés mielőbbi megkezdésére. Ennek pedig a müvezető-kérdés megoldása az első feltétele. Szerinte feltétlenül tabula rasat kell teremteni a színházban. Faragó Ödönt, mint vállalkozó igazgatót igen sokra becsülné, de mint művezető igazgatóval nincs vele megelégedve. Súlyos hibákat követet el Faragó a társulat leépítése alkalmával, amenynyiben számos olyan elsőrendű színészt minősített feleslegesnek, akinek helyét aztán mással kellett betölteni, a város tehát hiába fizette ki ezeknek a színészeknek a végkielégítéseket. Kifogásolta Fodor Jenő azt is, hogy Faragó határozott tilalma ellenére is többször kikölcsönzött a szinház ruhatárából, ami csak véletlenül, leltározás alkalmával jutott a tudomására. A házikezelésü szinház érdekeit is veszélyezteti Faragó azzal, hogy a színtársulat tagjairól mindenfelé lekicsinylőieg nyilatkozik. Éppen ezért Faragói nem tartja alkalmasnak arra, hogy a város a jövő szezonban is rábízza a szinház művezetését. — Álláspontomat azonban megerősítik azok a nyilatkozatok, amelyeket Budapesten hallottam. Ezek között a legfontosabb a Nemzeti Szinház igazgatójának a nyilatkozata, aki kijelentette, hogy a városra nézve a legszerencsétlenebb megoldásnak azt tartaná, ha továbbra is Faragót bíznák meg a művezetéssel, mert ebben a pozícióban nem felelhet meg az a színigazgató, aki mint vállalkozó direktor anyagilag nem tudott boldogulni. Az ilyen igazgatónak sohasem lesz az a törekvése, hogy a városnak használjon, hanem mindig régi pozíciójának visszaszerzéséért fog küzdeni. Hevesi Sándor megígérte, hogy tíz-tizenkét nap múlva konkrét tanácsot ad a kérdés megoldására a városnak. A pályázat kiirását nem tartja ajánlatosnak, mert ez megindítaná a protekciók lavináját. A tanács tagjai kivétel nélkül valamennyien elfogadták Fodor Jenő álláspontját és a kialakult hangulatból a polgármester megállapította, hogy a tanács nem kívánja Faragó Ödön művezetői szerződésének meghosszabbítását. Kimondotta a tanács, hogy a művezető kérdésében később hoz határozatot. Kimondotta még a tanács, hogy végleges határozatának kimondásával megvárja Hevesi Sándor nyilatkozatát. A polgármester mondott ezután néhány szót a színházzal kapcsolatos terveiről. Kijelentette, hogy a szegedi színházat a házikezelés hatalmas kultúrintézménnyé fejleszti, mert az ország legjobb színészei is örömmeí jönnek majd Szegedre, tudva azt, hogy a várostól mindig pontosan megkapják járandóságaikat. De a város majd más kedvezményeket is nyújt a színészeknek. — Gondoltam arra is, hogy az uj társulat tagjainak lakást is biztosítsunk. A köztisztasági telep mellett épült házban bebutorozhatnánk néhány szobát a színészek számára, így mentesítenénk őket a lakásgondok és a lakásuzsora alól. A titkos szinházüzemigazgatósági ülés ezzel a polgármesteri akkorddal ért véget. SIMONYI FÉNYKÉPÉSZ műtermét Széchenyi tér 8 sz , Jernei-házba, Korzó Mozival szemben helyezte át, ahol a legolcsóbb és legszebb fényképek készülnek. Brckéoes igazolványba fényképeket egy éra alatt készit.