Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-15 / 60. szám

1927 április 3. DÉLMAGYARORSZÁG 7 ~ A város tanácsa ujabb átiratot Intéz az ipartestülethez az Ipartestületi székház megváltása ügyében. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a városházán felmerült az ipartestületi széképület megszerzésének a terve. A terv első kovácsa a polgármester, aki elsősorban szépészeti szempontból tartja kívánatosnak az épület megszerzését, mert az beugrik a Templom-térre és rontja a fogadalmi templom művészi hatását. A tanács az ipartestületi székházért cserébe felajánlotta a Mars-téri javadalmi palotát és kimondotla, hogy abban az esetben, ha az ipartestület bemegy ebbe a cserébe, akkor a javadalmi hivatalt és a forgalmi adóhivatalt az Oroszlánuccában épitendő uj városi bérház földszintjén helyeznék el. Éppen ezért félbeszakították a i mérnöki hivatalban a bérház tervezését is, mert egészen más tervek szükségesek akkor, ha hivatalok ís kerülnek a bérházba. (A Délmagyarország munkatársától.) A csongrádi választások idején történt — mint még emlékezetes —, hogy dr. Lévay Ferenc szegedi ügyvéd is résztvett egy Schandl-párti gyűlésen, ahol dr. Szécsényi Istvánról, a sze- • gedi ébredők elnökéről többek között a következőket állította: — Nem veszem számra a nevét, mert nem akarom magam megbecsteleniteni. Gazember becsületes emberek közé nem való. Ki kell pofozni innen. Börtöntöltelék. Hazaáruló... A gyűlés után dr. Szécsényi feltűnően durva becsületsértés címén feljelentést tett Lévay ellen, akit januárban vont felelősségre a csongrádi járásbíróság. A tárgyaláson Lévay beismerte, hogy a gyűlésen felszólalt, azt azonban tagadta, hogy a vádbeli kifejezéseket használta volna. A bíróság Lévay Ferencet bűnösnek mondotta ki és egyhónapi fogházra, valamint 160 pengő pénzbüntetésre ítélte. A bíróság indokolásában megállapította, hogy a vádlott sértései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szécsényit Csongrádon nem választották meg, aki így nagy erkölcsi kárt szenvedett. A járásbíróság ítélete ellen Lévay felebbezésl jelentett be és igy került a rágalmazási ügy hétfő délelőtt a szegedi törvényszék lláberma/m-tanácsa elé. A felebbviteli főtárgyaláson az iratok ismertetése után dr. Szécsényi István mondotta el vádbeszédéi és kérte a járásbíróság ítéletének megsemmisítését, mivel az Ítélet nem öt, hanem csak egyrendbeli rágalmazásban mondotta ki bűnösnek a vádlottat és nem állapitotta meg azt sem, hogy a cselekmény elkövetése aljas ipiiokból történt. , — A vádlott gonoszlelküségből jelent meg azon a gyűlésen és szórta rám a rágalmak özönét. Ha engem meg akart buktatni és el Az ipartestület elöljárósága, mint ismeretes, legutóbbi ülésén kimondotta, hogy nem hajlandó elfogadni a város ajánlatát, mert a testület számára nem tartja megfelelő helynek a város központjától távol eső Mars-téri palotát. Az elöljáróság határozata javaslat formájában az ipartestület huszadikán tartandó közgyűlése elé kerül és a végső szót itt mondják ki. A kérdés a hétfői tanácsülésen is szóba került. A tanács a polgármester javaslatára elhatározta, hogy átiratot intéz az ipartestület vezetőségéhez. Megismétli korábbi ajánlatát és közli azt is, hogy a polgármester mindkét i épületet felbecsültette. A szakértői becslés J eredménye szerint a város Mars-téri uj épülete tízezer pengővel többet ér, mint az ipartestület székháza. akart ütni a képviselőségtől, azért még nem kelleti volna a becsületembe belegázolni. Azt mondják Lévayról, hogy egzaltált. Ez nem lehet mentőkörülmény. Ha beteg, gyógyíttassa i magát. Mindent amit tett ellenem, irigységből és gonoszlelküségből tette, azért kérem az egyhónapi fogház felemelését, hogy tanulja meg egyszer már, hogy az embernek legdrágább kincse a becsülete. Dr. Lévay Ferenc beszédében azután elmondotta, hogy Csongrádra azért ment át, hogy Szeged város becsületét megvédje. Hogy milyen jelentős tény volt csongrádi tartózkodása, misem bizonyítja jobban, hogy Szécsényi rendőri segítséget kért ellene. — Mert országgyűlési képviselő nem lehet olyan ember, aki Zentán a szerb megszállás idején együtt dorbézolt és mulatozott a szerbekkel. Éni csak azt mondottam beszédemben, hogy a választók vegyék revizió alá a jelölt előéletét. Mert én mindent bizonyítok. Aktákkal, közjegyző által hitelesített okiratokkal. Szécsényi ellen közokirathamisitás cirnén is indult meg eljárás. Hogy ő Magyarországra átjött, annak nem hazafias rugói voltak. Zentán csalás miatt feljelentették és ő a letartóztatási parancs elől menekült. — Állítom és igazolom, hogy Szécsényi jogtalanul használja a Széchényi nevet, amivel még az ügyvédi kamara választmányát is félrevezette. Kétes pöröket fogad el és eljárt j katonaszabaditási ügyekben... Amikor ez az j ember azután fellépett Csongrádon, a magyar j ügyvédi kar érdeke volt, hogy meg ne válaszszák. Én ezt megakadályoztam, pedig ő már a győzelmi bankett megrendezésén dolgozott. — Én megkövetelem az ügyvédtől, hogy tisztességes és puritán legyen és ne csikarjon ki az akasztófa alatt álló embertől 100 mii- ' lió koronát egy kegyelmi kérvényért. Szécsényi: Mi köze van ennek a rágalmazási ügyhöz. Ezek rágalmak és a vádlott csak azért mondja most el, hogy mindezek holnap megjelenjenek a lapokban. Lévay: Igen! Mert a főmagánvádló erkölcsi kártérítést is kér tőlem. Én kérem a 800 pengő erkölcsi kártérítés felemelését, mert hiszen Szécsényi háromszor volt jelölt, háromszor bukott meg, ami nagyon sok pénzébe kerülhetett neki. - Én nem vagyok ébredő, nincs rajtam olvasó. Az én kereszténységem lettekben nyilvánul meg. Amit cselekedtem, azt közérdekből tettem és igy kérem felmentésemet. Szécsényi válaszolva kijelenti, hogy az elhangzott vádak alaptalanok. — Én Csongrádon sohasem mondottam, hogy a nagy Széchenyi leszármazottja vagyok. Én a Belvárosi Banknak csak ügyésze voltam és ezért soha egy fillért sem kaptam. A háborúban igaz, hogy nem voltam katona, de tettem annyit a hazáért, mint a vádlott. Okiratot sem hamisítottam és ügyvédi ténykedésemért csak akkor vettem .el pénzt, ha a fél fizetni tudott. Lévay ellenem felhozott vádjai nem is tartoznak az ügyhöz, de viszont én is tudok mindent igazolni. Az érdem, hogy ő harctéren volt, de enyhítő körülmény egy büntetendő cselekménynél nem lehet. Majd Lévay tette meg bizonyítási kérelmét és számos tamil jelenlett be arra, hogy az inkriminált kifejezéseket nem abban a formában mondotta, ahogy azok a vádiratban foglaltatnak. A törvényszék ezután ítélethozatalra vonult vissza és hosszas tanácskozás után délután hat órakor hirdette ki az ítéletet. A bíróság a járásbíróság Ítéletének minői sitését megváltoztatta és jeltűnő durva be! csületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért egyhónapi fogházra és 160 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a vádiolt azt akarta bizonyítani, hogy a főmagánvádló nem az az ember, aki képviselő lehel. Ez nem közérdek és igy a bizonyítást a bíróság nem engedhette meg. Nem állapíthatta meg a bíróság azt sem, hogy Lévay aljas indokból követte el bűncselekményét, meri erre megnyugtató bizonyítékot nem talált. Az itélct ellen Lévay semmíségi panaszt jelentett be, Szécsényi megnyugodott. Maki közgyűlése végleg ióváhagyía az uccakövezési programot. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Makó város márciusi közgyűlését G o r c s a Péter városi főjegyző nyitotta meg. Napirend előtt B. Szűcs József tette szóvá a püspökielei haszonbérlők sérelmeit, melynek orvoslását kérte a polgármestertől. A G r ö b 1-féle telek megvásárlása lelett — annak magas ára miatt — napirendre tértek. Az uccakövezési programról indult meg ezután hosszú vita, amelyben C s o r b a János a kövezés ellen foglalt állást, Vertán Endre pedig a kövezés szükségességét hangoztatta. A felszólalások után a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a kövezési programot. Tizennégy kishaszonbérlő kérte, hogy engedje el a város földjük után a hátralékos haszonbért. A kérelmet dr. Galamb Sándor főügyész indítványára visszaadták a tanácsnak, hogy vizsgálják ki a kérelmet. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács javaslatát, hogy a város pénzeit az Angol-Magyar Bank makói fiókjánál helyezik el. — Ézután a választásokra került a sor. | A jogügyi bizottságba dr. Nagy Bélát, a köz! egészségügyi bizottságba dr. Nagy Ernőt, a pu1 haloló bizottságba J e n e i Imrét választották be, az állandó választmányi bizottságba titkos szavazással S z ö 11 ő s s y Jenőt. Löwenbach Benedek a villanyvilágítás mizériáiról interpellált. A polgármester felolvasott válasza szerint a nappali áramszolgáltatás ügye a megvalósulás stádiumában áll. A válasz tudomásul vétele után a közgyűlés véget ért. A fővámigazgatóság feloldotta a zárlatot az „Excelsior" vállalat szegedi fiókjáról. w (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton beszámolt a Délmagyarország azokról a feltűnést keltett eseményekről, amelyek az Excelsior textilkereskedelmi részvénytársaság szegedi fiókja körül játszódtak le. Mint ismeretes, a városi adóhivatal végrehajtója megjelent a gonddal vezetett és nagy üzletkörrel rendelkező cég helyiségeiben és a központ vámtartozásai miatt napokon keresztül foglalási eszközölt. Az eljárás feltűnést keltő végső akkordja az volt, hogy a végrehajtó a kapott utasítások alapján lepecsételte a cég helyiségeit, illetve foganatosította az elrendelt szigorú zárlatot. Mint már akkor jelentettük, a cég megtetle a szükséges lépéseket arra, hogy a nyilvánvaló félreértéseket eloszlassa, mivel ezek a félreértésen alapuló intézkedések igen komoly következményekkel járhattak volna a cégre nézve. Hétfőn aztán távirali intézkedés érkezett a budapesti fővámigazgalóságtól az adóhivatalhoz, amely feloldotta a szigorú zárlatot és tovább, a régi mederben engedélyezte az Excelsior üzletmenetét ugy az eladások tekintetében, mint a részletfizetések dolgár baji. Értesülésünk szerint a rendelkezéshez képest az Excelsior Somogyi-uccai helyiségei kedden reggel ismét megnyílnak. A léves intézkedések után tehát most a régi mederben folyik tovább az üzletmenet és természetesen ezzel megszűnik az a rendelkezés is, amely szerint az adósok az adóhivatalnál fizelik be részleteiket. A zárlat kedden reggel megszűnik, igy az adóhivatalnak a továbbiakban semmi köze sincs az adósok részleteihez. A. csongrádi választás után. A. szegedi ébredőit pöre dr. Lévay Ferenc ellem, ties szóharc a törvényszék előÉl. ítélet: 1 hónapi fogház és löO pengő.