Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-13 / 35. szám

4 DÉLMAGYAKORSZÁfl 1927 február 13. Öfuenmil/iós főnyeremény, amelyért nem jelentkezik a szerencsés nyerő. (A Délmagyarország munkatársától) A Pusztaszeri Árpád-Egyesület mint ismeretes — a Pusztaszeren felépítendő templom javára tárgysorsjátékot rendezeti. A sorsjáték húzása mintegy tíz nappal ezelőtt volt, amikoris az 50 millió korona értékű »hálószoba bútor főnyereményt a 2330-as s o rs j <• g y nyerte. A sorsjátékra 1500 darab sorsjegyet itocsájtollak ki. Eladtak 3500 darabol, mig ezer sorsjegy az egyesület birlokában maradt. A húzás után az egyesület funkcionáriusai megállapították, hogv a főnyereményt megnyert számol szabályosan cl a ti I á k. A szerencsés nyerő kíiélél természetesen nem leheléit azonnal megállapítani. A sorshúzás tervezete szerint u kihúzott számok nyereménytárgyai I a húzástól számitolt két liétcn belül a nyerőnek ál kell venni, mert különben a nyereménytárgy az egyesület birtokába kerül. A húzás óta mintegy tíz nap telteti már el. Az egyesület publikálta a nyerőszámokat és a kisebb nyeremények nagy részéi már ál is vették. A főn y e r e in é n y t u 1 a j d o 11 o s a az on 1) a n m in cl a m a i napig n e m j e 1 e n t k e z e 11. Az egyesületben ugy vélik, hogy a 2330. számú sorsjegy vidékre került és tulajdonosa nem kisérte figyelemmel a sorsolás idejét. A főnyeremény tulajdonosa ebben a pillanatban még mindig ismeretlen. Az átvételi határidől még négy nap előzi meg. A vezetőség lázas érdeklődéssel várja, vájjon jelentkezik-e a szerencsés nyerő, avagy ötvenmillióval gazdagabb az egyesület. „Rmta a segédjeüvző hivatalában felpofozza a tanítót." Az elmúlt vasárnapi számunkban: Amikor a segéd jegyző hivatalában felpofozza ;i tanítót címmel megjelent cikkünkre a következő sorokai kupink: 1. Nem Mezőkovácsházán, hanem Kiiná^otán vagyok segédjegyzü. 2. A lanilókat a leveuleoklalásról szóló rendelet ismert élésére össze nem hívtam, meri az hatáskörömbe nem is tartozik. Ennek folyományaképen a D é 1 m a g y a r o r s z á g azon kitétele, hogy a tanítók vegyes érzelmekkel fogadiák a rendeletei, lováhhá: \ tauitók. noha nviltan nem elégedetlenkedtek a levenIcoklalás miatt, gondoskodtak arról, hogy a felettes hatóságok is tudomást szerezzenek elégedetlenségükről minden alapot nélkülöz. 3. Kötelességemnek larlom kijelenteni, hogy községünkben a leventeoktalás mintaszerűen és a felettes hatóságok teljes megelégedésérc történik, ami elsősorban igazán tanitóink érdeme. Teljes tisztelettel: Farkas József közs. s jegyző. Éptlseoi Szeged cukorgyárat. A 1) é l'm agva r o r s z á g mull vasárnapi számában hasoló cini alatt irt cikkemben az olvasóval a cukorgyár alapításának feltételeit ismertettem. azonkívül nagy vonásokban vázollam egy cukorgyár alapításának k ö v e l k e z m é n y e í I, különös le kín lel lel a környék mezőgazdaságára. Rámulattam egy cukorgyár és a most épült tanyai vasul közötti szerves összefüggésre, mely kapcsolat azonnal jelentkező haszna volna, hogy egy cukorgyár alapítás cselén a v:isul teherforgalma és így bevétele is tetemesen emelkednék. Mai soraimban megkísérlem azon kerclckel és lehetőségekéi vázolni, amelyekkel és amelyeken belül egy cukorgyár felépíthető és megalapítható volna, fis ma is a cukorrépán kezdem. A cukorgyár-alapilási terv legnagyobb akadályát azok fogják támadtam, kiknek érdekében a cukorgyár felépülne, ezek pedig a környék mezőgazdái. \ nagy és középbirlokosok nagy része eddig is lermelt cukorrépái, itt azonban azon gazdákról lesz szó. kik eddig cukorrépát nem termeltek. Egy cukorgyár főleg a nagybirtokon lermell cukorrépára támaszkodhat, de Szeged környékének liirlokmegoszlása arra kényszeríti a tervezői. hogy a gyár répaszükségletéi, legalább 50 százalékban közép-, kis- és törpebirtokosoknál biztosítsa. Ez pedig nem könnyű feladat! A magyar mezőgazda értelmes, önérzetes és becsvágyó, de minden ujilással szemben tartózkodó és bizalmatlan. Tagadhatatlan, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket lesz és áldozatot hoz a mezőgazdasági kultúra terjesztésére és így a tühlileriuelés előmozdítása érdekébeül. De megállapítható az is. hogy csakis gyakorlati példaadásokkal, hol a gazda saját szemével győződhet meg az újítás hasznáról és szükségességéről. tud soraikban az uj termelési irány tért hódit&ni. Jobbal és többet termelni: ez a mi évtizedünk vezérlő jelszava, de fájdalommal állapithatjuk meg, hogy évtizedünk inkább a szavak, mint a tettek korszaka. Kizárólag beszéddel a többlermelés ügyéi a gyakorlatban alig visszük előre. A cukorrépa-termelés meghonosítása többel ér minden többlermeléSi-szóáradalnál. Miulán a répa okvetlenül megköveteli a talaj legtökéletesebb megművelését. mintegy kényszeríti a gazdát, hogy a mezei munkálatokra kiváló gondol fordítson. A cukorrépa megtanítja a gazdát, hogy rögtön aratás után törje fel sekélyen a tarlói, amivel a kihullott gabona- és gyommagvak csírázását és kikeléséi elősegíti. Megtanítja lovábbá, hogy földjét tél előtt mosl már másodszor és feltétlenül mélyen szántsa meg. Megtanítja a gazdát, hogy tavasszal a földet újólag szántani nem szabad, hanem azt a megfizethetetlen téli nedvesség megtartása végett csak poiiianyitóval szabad megmunkálni. Miután a répa a talaj többszöri kapálását követeli, a gazda meggyőződhet arról, a kapálásra fordilolt fáradtság nem veszelt kárba, annak gyümölcsét kétszeresen élvezi és pedig magánál a répánál és miután minden gazt kipusztított, jobb termést fog hozni a répa után vetett termény is. A gazda meg fog tehát barátkozni a belterjes fötdmlvpléssel I s lassanként meg fog győződni, hogy a mély szántás nemcsak az őszi, téli és tavaszi nedvességet lesz képes elraktározni, hanem képes lesz a mélyszántásba vetélt növény az Alföld legnagyobb veszlyének, az aszály, a szárazság káros befolyásának is ellenállni. Ha megkérdezed a magyar mezőgazdától, liogv mi baja, azt fogja válaszolni: sok az adó és nincs eső. Tenni kell tehát valamit hogv lehetőleg bizlos termésünk legyen. De meri az időt reformálni még nem áll módunkban bekövetkezése hihetőleg csak idő kérdése adva van a mezőgazdasági többtermalés problémájának sarkpontja.' íme: a gazdát kell reformálni nemcsak a korhoz, hanem az időjárás kívánalmaihoz is. A több termelésnek vannak anyagi feltételei, melyeknek előteremtése nélkül az ezirányu akció lehel ügyes szemfényvesztés, de egy kg. plusgabonát sém fog eredményezni. A jó és hathatós földmüvelés jó és korszerű eszközöket. szerszámokat, gépeket, jobb és nagyobb állatállományt kíván, ehhez pedig pénz kell. Végigmenve a magyar mezőgazdaság őrhelyein, szomorú képet látunk. Figyeld meg a többségben levő kisgazdaságok harckészültségét. Egy eke, sok cselben faeke és egy borona, az is rossz állapotban. az egész fegyverzet. Megfelelő és korszerű gazdasági szerszámok, eszközök és gépek nélkül pedig gondolni sem lehet többtermelésre, következésképpen a répatermelésre. Elérkeztünk tehát a — pénzhez és feladatom már csak az lehet, miképpen lehet őt búvóhelyéből előcsalni. Pénz kell nemcsak a cukorgyár felépítéséhez, hanem pénz kell arra is, hogy a termelőket répatermelésre képessé tegyük. A cukorgyár építésének költsége igen tág keretek közölt mozog. Ennek összegét a szükséges adatok nélkül még megközelítőleg sem lehel megállapítani. De hogy a répatermelésből, illetőleg a cukorgyártásból menynyit lehelne egy kis jóindulattal előteremteni, arra alább kitérek. Tételezzük fel, liogy egy cukorgyár alapításához legalább 5000 kai. hold répatermése szükséges. Egészen bizlos, hogy az itteni viszonyok figyelembevétele mellett ezen répaterület esak évek kitartó propaganda-munkája révén lesz biztosithaló, de ez is csak akkor sikerül, ha már az első esztendőkben leszerződtek a répái meg is termelik. Hol dolgozzák azonban fel ezt a répát, ha a kezdetben kisebb területeken nem érdemes gyárai építeni, illetőleg üzembe állítani? Semmi sem uj a nap alatt és igy ennek a látszólagos akadálynak az áthidalása sem. Megalakul a szegedi cukorgyár rt. és alaptöke fejében a részvényesek annyi pénzt fizetnek be, hogy a répatermelésre vállalkozó gazdák utolsó ellenállását megfelelő elölegnyujtással leküzdhessék. Kell tehát pénz: 1. a gazdáknak nyújtandó előlegre, 2. a szükséges répamag beszerzésére, mert a répamagot is hitelezni kell a termelő részére. A termelő a szegedi cukorgyár részvénytársasággal köt szerződést és állítom, hogy őt egyáltalában nem izgatja, hogy egyelőre a részvénytársaságnak nincs gyára. Bizalmát az elölegnyujtással megnyertük, a szállítandó répáérl pedig olyan értéket kap, mini amennyit bármelyik más gyár fizel. A kitermeli répát elküldik valamelyik legközelebbi gyárba, ott a répából kivonják a cukrot. Ezen műveletért kapja a gyár a kialkudott fix. összeget, a kész cukrot a szegedi cukorgyár ízléses papírjába csomagolják és mini a szegedi gyár terméke kerül forgalomba és kezdi remélhetőleg dicsőséges pályafutását. Ez eddig mind nagyon szép. gondolja magában a türelmes olvasó. De honnan lesz pénzünk a gyár építésére? A kincstár 1 kg. belföldi cu kor után 0.10 pengőt kap kincstári haszonrészesedés címén! Tetszik tudni mii jelent? A terme lőnek fizel a gyár 100 q répa ára fejében kb. 3 millió koronát, a gyár előállít ezen répamennyi ségből kb. 10 12 <| cukrot, ezen cukor kincstári haszonrészesedése: I 500 pengő között ingadozik. Egy szóval a termelő által lermelt minden 100 q répa és a gyár állal ezen répából előállítóit cukor után kap a kincstár 100 500 pengői kincstári haszonrészesedés címén. A kincstári haszonrészesedés majdnem kétszer akkora, mint amily összeget a termelő a répáért kap. Ha ezt a 5000 vagon répát a termelő nem termeli ki, a gyáros nem dolgozza fel és a nagyérdemű közönség nem veszi meg, a pénzügyminiszter ur kénytelen ezen összegről mini meg nem .születettről lemondani, ami Oexeleneiájának bizonyára ínég fájdalmat sem log okozni. Annál nagyobb lesz az öröme, amidőn az alakuló félben levő szegedi cukorgyár igazgatóságának küldöttsége ezen jelentős összeget állandó jövedelmi tételül óhajtja biztosítani egy kis szerény kérés egyidejű előterjesztése mellett. Ezt a kérést ólomnehéz érvek támasztják alá. Kérni kell 5 éven ál mérsékelt kamat mellett a gyár állal termelt cukor kincstári haszonrészesedésének átengedéséi kölcsönképpen. A gyár igaz galósága két kötelezettséget vállal 1. ezen összeg 50 százalékát a gyár épilési költségének fedezésére fordítja, 2. 50 százalékát termelési kölcsön fejében szélosztja a répát termelő gazdák között, elsősorban azérl, hogy a gazdákat répatermel őképessé tegye. A termelési kölcsönnel fogja a gazda a szükséges gépekel, gazdasági eszközöket, szerszámokat, állatokat, nemesitett vetőmagot, műtrágyát stb. slb. beszerezni, kiegészíteni, vagy pótolni. A gazda vásárol, az elfogyott cikkeket ujak gyártásával kell pótolni. Tehát megindul a gazdasági élet vérkeringése. V cukorgyárai a pénzügyminiszter jóindulatát igénybe véve építse fel a város közönsége. A cukorgyár vagy házikezelésberú marad, vagy ami célrevezetőbb szokott lenni, bérbeadandó. A bérösszegből fedezhet őlesz a gyár épilési költsége, ennek törlesztése után a cukorgyár lesz egyike a város legjövedelmezőbb intézményének. Ha növekedik a város jövedelme, az adó csökkenthető. Így kamatozik sok ezer cukorfogyasztó ama pénze, melyet a kíncsttári haszonrészesedéssel terheli cukor árában kifizetett. Befejezésül csak ennyit: Minden vagon cukorrépán 2 millió koronát, 5000 vagon után léhát 10 milliárd koronái keres egy üzemben levő cukorgyár Szóval: a cukorgyár nem is rossz üzlet. I'aláslv Itezső ;ső. ízléses báli és estélyi cipők megérkeztek 1 ! í 82 Tartósságban, •n in őségben, órbm elütmulhatatlaxm Del-Ka harisnyák fogalommá váltak. Koffmanné nöi fodrász, manic'lr, arc. poiAsi szalon ja Szeged. Kállay Albert _ ^ (Híd) ucca 1. sz. Jjjjtf Bubihajvágás, természetes szipii Henna hajfestés, arcápolás, szénsavas és rádiumos is/appakolással. Vlzondolálás. Olcsó bérletrendszer. Kitűnő arckrémek zsíros, száraz, szeplős arcra. 138 Föld és házbirtobokt^Ü Pénzkölcsön közvetítés rövid le irata «8 3r éves, nagyobb kamata kUlcsBnOk Illetékmentes konvertálása 1—2 százalék díj mellett PETRIK ANTUL árutR állp' ta"' inK?-aMOFB 3910—№22) (Szeged— Csongrádi takar«lbénztar palola|i) Ü. eai Jobbra Lakás: ánitorgalmi és .énzközvclIW Irodán törv. cég. Szegeden, Széchenyi tér 7. st ». Stáció u. 8!b. 108 Telefonok: 8-20 és 15-38