Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-13 / 35. szám

1927 február 18. DÉLMAGYARORSZ ÁG 13 Boitai és baltával támadt egymásra a házaspár. Budapest, február 12. Ma délelőtt az újpesti mentőknél jelentkezett egv Fekete Zsigmond nevü napszámos, akinek arcából csurgott a vér és kezének egyik ujja hiányzott. Előadta, hogy favágás közben sérült meg. A mentők bekötözték és kórházba szállították. Röviddel ezután Feketéné is meg jelent a mentőknél, akinek ruhája össze volt tépve és arca véres volt. Kiderült, hogy a házaspár bottal és baltával támadt egymásra. A családi botrány oka az, hogy az asszony azért ment férjhez, mert idegen állampolgár volt és ezen az alapon akarta kiutasítását elkerülni. Most a férfi kifogásolta az asszony magatártását és ebből verekedés támadt. Házikezelők a szögedi kulisszák között. (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi időben rengetegszer találkozhatott a nyájas újságolvasó ezzel a szóval, hogy házikezelés*, de a mögötte rejlő fogalmat eddig nem igen határozta meg kimerítő részletességgel senki. Csak mondták és tudomásul vették az emberek anélkül, hogy törődtek volna gyakorlati értelmével. így azután nem is igen lehet csodálkozni azon, hogy körülötte súlyos, esetleg végzetes tévedések és félreértések keletkeztek. Hogy miből és hounan származik ez az összetett szó, azt ma mái' kissé bajos lenne megállapítani. A város annaleszeiben előfordul jó néhányszor, például azokban a szerződési blankettákban, amelyeket a városi földek zselléreivel irat alá a tiszti ügyészség emberemlékezet óta. Ennek a szerződési blankettának egyik mondata azt mondja, hogy a város a bérbeadott földdarabot mindig visszaveheti a bérlőtői, ha azt házikezelésbe óhajtja venni. Az egyszerű gondolatú magyar bizonyára valami vajákosságot sejt ebben a szerződési kikötésben, olyasfélére gondolhat, hogy az emberséges város ugy veszi házikezelés alá a megbetegedett földet, mint a szomszéd asszony tenyere a sógort, amikor beáll a rehuma a hátába. Rá is olvas néha, majd külóuböző lé-löttyel, füstöléssel kergeti ki belőle az ördögöt. .Vmikor aztán meggyógyult a beteg, be is szünteti tüstént a házikezelést. Ez a legenda azért keletkezett, mert a város, amióta feltalálták a históriát, nem alkalmazta a szerződések házikezeléses pontját. Nagyon elcsodálkozhattak éppen ezért nemrégen a tanyai népek, amikor hire szállt, hogy a város vadászterületet is vesz néha. széles nagy jókedvében, házikezelésbe. Ennek a házikezelésnek a lényegét meg is magyarázták a város szélestekintetú urai a közgyűlésen. Olyan szépen, világosan magyarázták meg. hogy el is oszlott minden félreértés a házikezelés között, pedig a rosszmájúak már arra gondoltak, hogy a város nemes magisztrátusa szeretné a házikezelés köpönyege alatt kielégíteni vadászszenvedélyét. Alaptalan ráfogás volt ez. A város magisztrátusa grófokkal és bárókkal, miniszterekkel és államtitkárokkal akarja lövetni a szegedi határban a nyulat és a fácánt. A házikezelésnek tehát ebben az esetben sem az a valóságos értelme, mint amire gondolt volua a közönséges észjárású halandó. Most pedig beütött a színházba is a házikezelés. A közönséges halandónak ezzel kapcsolatban bizonyára olyan képzetei támadnak, hogy a város kulturnivót szerelne a házikezeléssel biztosítani a szegedi színházban, mert rájött arra, hogy az anyagi bajokkal viaskodó vállalkozó-igazgatóktól nem igen lehet ilyesféle ideális törekvéseket kivánni. A gazdag városnak viszont nem fontos, hogy egymilliárdot fizet-e rá évente a színházra, vagy kettőt, így az anyagi gondoktól függetlenített színházban olyan nivól teremthet, amilyent éppen akar. Az egyszerűbb népek pedig a színház házikezelése mögött is vajákosságot sejtettek, szintén nem alaptalanul. Mert beteg volt a szögedi színház. szörnyen beleg, nagyon ráfért a szomszédasszony nyavalya-űző tenyere, varázs-lélöttye és ördögűző ráolvasása. Ismét tévedés történt az egész vonalon, tévedtek azok a közönséges halandók, akik nívótörekvésekre gondoltak a házikezeléssel kapcsolatban, mert hiszen krumplicsuszpájzt is kap a publikum ha éppen arra támad vágyása, de tévedtek az egyszerűbb népek is, mert hát a házikezelés nem beteg színháznak való füves kertecske. Hogy pontosan ini hát, azt nem tudjuk meghatározni, de megnyilvánulásának néhány tünetét kiszerkesztjük, hátha akad valaki okos. aki tud belőle következtetni A házikezelés előtt a szegedi színházban ritka vendégek voltak a város urai. A tauács egyikmásik tagja szorgalmasan megjelent régebben is a tanácstagok számára fen tartott páholyban, de mindig ugyanaz az egy-két ur jelent meg. A szinügyi bizottság páholyának is voltak állandó látogatói, kőztük egyik legszorgalmasabb dr. Csengery János egyetemi tanár, a bizottság honoris causa tagja. A hivatalos város ezektől az esetektől eltekintve ugy elkerülte a színházat, mintha ez az intézmény a bélpoklosok völgye lett volna. A házikezelés megváltoztatta a helyzetet. A páholyokban és a nézőtéren állandó képviselete van a városnak, kár, hogy a közönségnek nincs. A színházban sohasem látott arcok lünnek fel esténként és az arcok tulajdonosai egészen otthonosan érzik magukat ebben a legújabb városi üzemben is. Szünetek közben bejárják az egész épületei. Thália szegedi templomának nincsen olyan rejtekhelye, ahová be ne kukkantanának. Tempós lépésekkel sétálják végig a folyosókat, megjelennek a dohányzóban, ahol azonnal központtá fejlődnek és jóindulatú mosollyal viszonozzák a színészek és egyéb színházi alkalmazottak hódolatteljes üdvözléseit. Aztán horribile dictu! fellátogatnak a színpadra, a kulisszák mögé is, benéznek az öltözőbe, felsétálnak az igazgatói irodába, hogy elszívjanak egy-egy cigarettát. Persze az ismeretlen labirintusban sokszor eltévednek é,s sokszor megtévednek, amin szintén nem lehet csodálkozni, hiszen iránytűt nem visznek magukkal és a színpadi csillagok nem teremtenek mindig pontos tájékozódási lehetőséget. Tény az, hogy ebben az uj világban szörnyen jól érzik magukat. íróasztalokhoz, száraz aktaszámokhoz szokott tisztviselő lelkükben olyanféle érzések kavaroghatnak, mint Kolumbus Kristóf társainak lelkében, amikor először léptek az tij világ földjére, mint győzedelmes hódilók és mint felfedezők. Bátran meglehet állapilaní. hogy a szegedi városháza felfedezte a szegedi színházat. Felfedezte és tüstént gyarmatává tette. A bennszülötteket, akik babonás félelemmel hódolnak a fehérarcú idegenek előtt, annak rendje és módja szerint megkeresztelik, azaz. jobban mondva, besorozzák nem szorosan vett városi alkalmazottak közé. Csodálatraméltó buzgalommal rendezik be az uj tartományt. A tanács egyik fiatal, szimpatikus tagja tátogatott fel a színpadra a "Chopin bemutatóján. Kedélyesen elbeszélgelett a színészekkel és behódolt törzsfőnökükkel, Faragó Ödön igazgatóval. Egyszer csak félrevonja az egyik szinfal mögé az igazgatói és komoly arccal súgja a fölébe: Kedves direktor ur, figyelmeztesse X. művésznőt. hogy rosszul van kifestve. A nézőtérről nézve egészen illuziórontó az ábrázatja. Szíveskedjék továbbá intézkedni amuik a tömzsi kórista urnák poros csizmája tárgyában is. l-x meg a Chopin egyik délelőtti próbáján történi. A rendezők rendeztek, az ügyelők ügyeltek, a színészek énekeltek, a házikezelésü színház főszámvevö-igazgatója mert most több az igazgató és a titkár a színházban, mint amennyi a létszámcsökkenlett színész komoly lépésekkel sétált fel s alá a színpadon. Műértő fülekkel és szemekkel figyelte a próbát és lesett minden szól, ami a bennszülött ajkakttl elhagyta. A bennszülöttek nyelvét nem igen érti még. de ha soká tart még a házikezelés, majd belejön. A darab rendezője utasításokat adott a kellékesnek. hogy mi mindenre van szüksége. Aztán kell ide a háttérbe egy nagy üvegfal is. hogy eltakarja az egész hátteret. Igenis kérem, nyolcvan négyzetméter üvegfal. Meglesz. Mit beszélnek itt az urak"? Xyolcvan négyzetméteres üvegfal kell. Hál nem lesz belőle semmi. Hit gondolnak kérem, Csáki szalmája a város vagyona, arra való a város pénze, hogy üvegfalakat vegyünk belőle? A színészek esak nehezen tudták elhitetni a város exponensével, hogy nem olyan nagy dolog az az üvegfal. Néhány léc és néhányméter tüll kell hozzá. Százezer koronából kitelik az egész. Az más. mondotta megnyugodva - azt hittem, hogy valódi üvegfal kell az uraknak. A Bizánc előadása alkalmával történt, hogy egy másik főtisztviselő tett látogatást a színpadon és a kulisszák mögül élvezte lréne császárnő mondókéit. Egyszer csak magához inti az ügyelőt, aki katonásan pattan eléje. Kérem, ott, a kulisszák mögött vagyon bizalmaim ül egg férfi és egg nő. Legyen szíves figyelmeztesse ükei. Az ügyelő megy, jön és jelenti: - Kérem szépen tanácsnok ur. azok ott — házastársak. — Rendbeo van. Így folyik kedélyesen és hivatalos szigorral a szinház házikezelése. A házikezelő tisztviselő urak nagy buzgalommal töltik be uj tisztségüket. Ök az elsők, akik megjelennek a színházban és az utolsók, akik eltávoznak belőle. Sokan családi drámákat jósolgatnak ebből a nagy buzgalomból, de megnyugtatunk ezennel mindenkit, hogy az ilyen jóslatoknak nincs semmi komoly alapjuk. A városi tisztviselők tisztviselők maradnak még a kulisszák mögött is. Rendíthetetlen kitartással óvják, ápolják a világot jelentő deszkákon is a hivatalos tekintélyt. Vitéz Laci Telefon 16-33 Széchenyi Mozi Telefon 16-33. Február 13 án, vasárnap FRED THOMSON legújabb fi'mje: A NÉMA LOVAS. Kaland r fi m 6 fc vonásban. — Azonkívül: A. válóperes t>ölgym Vifciáték 6 felvonásban. Előadások kezdete 5,7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. A terem ÍUtvc vanl Telefon: Rf^lv^rrKkl ^Irvari Teleion: írónál 2-5B. OCIVOIU^I !TM.\3M,M Pénztirl 5-82. Február 13 án, vasárnap Az ismeretlen katona. Filnregény a könnyek és a viga«zta!ódás idejéből 8 felvonásban. Főszereplő : G. WALTHAL. Ezt megelőzi:^ napSUgár Ha. ^¿^ ClOad <«ok keadete S, I és 9 Órakor, vasárnap 3, S, 7 &s 9 óraícor. A teram kellemesen fűtve van. Telefon 11-85. Korzó Mozi Teleion 11 - 85. Fe bru ír 13 ín, vasárnap Nagy nevető esték ! Főszereplő : Âlta'ânos öröm 6 t.W^nísban. Harrold Lloyd. Azonkívül: Szalon Figaró. anoLpI IklOU. Charleston tánciskola. Előadások kezoele 5, 7 és 9 érakor, vaaürnap 3. 5, 7 és 9 órakor. A terem kellemesen fűtve van.