Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-13 / 35. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w Telkei vásárolt és háromemeletes bérpalotát épit rá a szegedi munkásbiztositó. i magántőke? Miér (-•1 Délmagyurország munkatársától.) Örömmel kell regisztrálni mostanában minden olyan hirt, amely építkezésről, vagy építkezési szándékról, hajlandóságról szól. Sajnos, az ilyenféle híreknek nagyon kicsike a száma, számottevő magánépitkezés közel kél évtizede nem volt Szegeden, csak a Szegedkörnvéki tanyavilágban változott ál barátságos lanyaházakká az a rengeteg és gyorsan értéktelenedő bankótömeg, amelyet a jó konjunktúrák, az égig szökő terményárak söpörtek össze a ládafiákba. Most már a tanyákon is beszüntették ezt a lázas építkezést, elmúlt itt is a konjunkturás világ, a szanálás terheit keservesen sinylik a gazdák is. A városban ami számottevő építkezés volt, azt a város épitkezte: négy modern, háromemeletes bérházat, néhány egyszerűbb lakóházat, a fogadalmi templomot és az egyetemet. Sem a pénzintézetek, sem a magánvállalatok, sem a magánosok nem gondoltak eddig még arra, hogy építsenek. A lőke még mindig messze elkerüli az elhelyezkedésnek ezt a módját, pedig a pénz már elég olcsó és — mint a város példája mutatja nagyszerűen gyümölcsözik a képtelenül magas lakbérekben. A város tiz-tizenöl év alatt kényelmesen amortizálja az uj bérházak jövedelméből az építés költségét. A háború kitörése óla egyetlen nagyobb magánbérház épült Szegeden, a Kárász-uccában, egy kereskedő építtette, akinek sikerült tekintélyesebb építkezési kölcsönt kapnia az államtól. Más nem kapott, de nem is épített. A jeget ugy látszik a szegedi kerületi munkásbiztositó és betegsegélvző pénztár fogja megtörni egy nagy, modern háromemeletes bérház építésével. A telket már meg is vásárolta hozzá a népjóléti miniszter engedélyével. A telekvásárlás néhány héttel ezélőtt történt, egészen rövid alku előzte meg. A Mérei-uccában, a Püspökbazárral szemben lévő hatalmas és értékes (elek tulajdonjogát írták át a telekkönyvi hivatalban a munkásbiztositóra a telken lévő régi, süppedt házzal együtt. A telekért háromsz ázöt venm ill ió koron át kásbiztositó készpénzben. Érdeklődtünk a lelekvétel Pálfij Józsefnél, leri biztosánál, dotta: A munkásbiztositó pénztárnak már régi terve az építkezés. Ez a telekvétel nagyon jó alkalmi vétel volt, a telek nagyszerű helyen fekszik, közvetlenül a város szivében. Az építkezést rajta azonnal megkezdjük, mihelyt kedvező kölcsönajánlatot kapunk valahonnan. Az építkezésre azérl van szükség, mert a jelenlegi széképület, a Tisza Laiosköru ti. már nem felel meg rendeltetésének. Nincsen benne elég helyünk és nagyon kényelmetlen, egészségtelen az elrendezése is. A terv az, hogy az uj telkünkön egy háromemeletes modern bérházal építünk, földszintjének legnagyobb részén üzlethelyiségek lesznek, másik részében és első emeletén a munkásbiztositó pénztár helyiségei, második és harmadik emeletén pedig modern lakások Lakásokká alakiíjuk át majd mostani helyiségeinkel és azokat is bérbeadjuk. Ugy számítjuk, hogy az építendő széképület lakbéreilx'il és üzletbéreiből kényelmesen amortizálhatjuk majd az építkezésre felveendő kölcsönl, a Tisza Lajos-körúti ház lakbérjövedelme pedig tisztán megmarad a pénztárnak. A telek háromszázötvenmillió koronába került, de véleményem szerint megéri ezt az összeget, mert nagyon jó, forgalmas helyen fekszik, ahol előnyösen lelehet majd értékesíteni minden lakást és üzlethelyiséget és a telek uccai frontja hatvan méter hossau. tehát sok üzlethelyiség építhető rajta. A munkásbiztositó pénztár tehát jó üzletnek tartja az építkezést, önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy miért nem tartja jó üzletfizetett a muncélja iránt clr. a munkásbiztositó miniszaki a következőket monnek a lakásépítést a magántőke? Miért kell örülni annak, hogy a munkaadók és a munkások állal befizetett belegsegélyző dijakból telik lelekvételre és bérházépítésre, amikor sokkal stílszerűbb és üdvösebb lenne, ha ezzel az anyagi erővel például tüdőbeteg-szanatóriumot építene ez az intézmény, vagy pedig idegen szanatóriumokban gyógyíttatná azokat a munkásbetegeket, akiknek nincs módjuk a drága szanatóriumi gyógyulásra és akik itthon, Szegeden, a nedves pincelakások egészségtelen levegőjében sohasem gyógyulhatnak meg'.' A munkásbiztositó és beíegsegélyző pénztárnak, amely legutóbb is szigorú revízión rostálta ki a betegek jelentékeny részéi, ez lenne a kötelessége, de azérl a mai mostoha viszonyok között örülni kell annak is, ha uj, a viszonyoknak a mainál sokkal megfelelőbb székházai épil. Ujabb Kelemen-Szakáís^ügy ? egy négy év előtti Szakáts József mentelmi joga és nyilatkozat. (A Dél Magyarország munkatársától.) A Kelemen Szakáts-féle ismeretes monstre sajtópör mázsás aktái jelenleg a Kúria előtt várják a jogerős Ítélet kimondását. A Kúrián még határidőt sem tűztek ki az ügy harmadfokú tárgyalására. Az érdekes sajtópörnek legújabban egy eddig még ismeretlen folytatása keletkezett. A letárgyalt nyílttéri nyilatkozatokon és cikkeken kívül Szakáts József ugyanis 1923-ban az azóta belíllolt Szeged hasábjain nyílttéri nyilatkozatot helyezeit el, amelyben Kelemen Béla és közte lefolyt lovagias ügy részteleit tárta a nyilvánosság elé. A nyílttéri közlemény megjelenése után Kelemen Béla Szakátsol ezért a közleményért is feljelentette. Szakáts ellen az eljárás sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén indult ezután meg. Az eljárást azonban lefolytatni nem lehetett, mert Szakálsot mint ismeretes Mindszenten nemzetgyűlési képviselőnek választották meg és így a mentelmi jog védelme alá kerüli. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Szakátsol azonban nem adta ki és igy az ellene megindult eljárást nem leheteti lefolytatni. A legutóbbi országgyűlési választások alkalmával Szakáts József azután nem lépett fel, ugy hogy Kelemen Béla most ismét felújította az ügyel, miután most már nem védi a mentelmi jog. Szakáts József jogi álláspontja szerint azonban most már nem vonható felelősségre, mivel a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága megtagadta kiadatását és igy ő ellene emiatt a nvilatkozal minit soha többé nem lehel eljárást inditani. Jogászi körökben most érdeklődéssel néznek az ügy kimenetele elé. mert ha az ügy főtárgyalásra kerül, egy ujabb Kelemen Szakáls-ügv foglalkoztatja majd a bíróságokat. Kétmilliárdos valorizációs pör a Tisza-szállotta Körül. A Juranovits-csaláá valorizálva követeli Sc&erman Kálmántól a bérleti összeget. — Amikor a íjaví bérleti összeg kevesebb — egy csésze feketekávénál. (.4 Délmagyarország munkatársától.) A Kúria legutóbbi valorizációs Ítéletei nyomán magánosok és vállalatok a keresetek egész tömegét adták be a szegedi járásbírósághoz. A folyamatban lévő valorizációs pörök közül talán a legérdekesebb a pör tárgyának két milliárdos értékénél fogva is az a kereset, amelyet a régi szegedi Juranoviesesalád indított a 77sra-szálloda bérlője, Schermann Kálmán ellen. A Juranovics-család ugyanis 1913-ban a Tisza-szállodát összes helyiségeivel együtt Sehermann Kálmánnak adta bérbe. A kikötött bérleti összeg mintegy 200 ezer békekoronát lett ki, amelyet egy részében 1928-ig, illetve 1930-ig kellett volna lefizetni. A szerződő felek megegyeztek abban, hogy Sehermann Kálmán a kikötött 200 ezer békekorona bérlel í összeget havonta 1700 koronánkint lörleszlí majd a Juranovics-család kezéhez. Az 1700 koronás havi törlesztési összeg 1913-ban túlságosan magasnak tűnt fel, az akkori gazdasági viszonyok közölt Szegeden egyedülállónak mondották. A súlyosnak látszó .szerződés azonban évek multán rentabilisnek mutatkozott. A szálloda és a kávéház szépen felvirágzott. Sehermann mindenkor pontosan elegei tudott tenni kötelezettségének. Egészen 1923-ig nem is volt differencia a szerződő felek között. A papírkorona fokozatos, később pedig katasztrofális romlásával azonban a havi 1700 koronás bér oly jelentéktelen összegre zsugorodott, hogy a havi bérösszeg már egy feketekávé árát sem fedezte. A Juranovics-család ekkor tárgyalni kezdett Schermannal. A kikötött bérösszeget valorizálva követelték. Sehermann azonban ezt a kérést nem teljesítette. A Juranovics-család erre 1923. végén megtagadta a havi 1700 korona elfogadását. Ekkor már elkerülhetetlennek látszott a pör. Sehermann az 1700 papirkoronákat ezentúl havonta rendesen és pontosan birói letétbe helyezte, illetve egyszerre G0 ezer papirkoronát tett birói letétbe, nehogy esetleg megszüntessék a bérleli viszonyt a havi összegek le nem fizetése miatt. A Juranovics-család most azután a kikötött bérleti összegei valorizálva követeli visszamenően Sehermantól és ezért dr. Eisner Manó utján keresetet adotl be Sehermann Kálmán ellen. A kereset a szegedi járásbíróság elé kerül, mivel a szerzőtlésben megállapodtak a felek, hogy minden vitás ügyben a járásbíróság illetékes. Schermannt az érdekes ügyijén clr. Szekerke Lajos fogja képviselni. Az érdekes keresel beadása azérl húzódott 1927 februárjáig, meri egyrészt a felperes meg akarta várni, hogy a Kúria milyen álláspontot foglal el a valorizációs pörökben, másrészi az is vila lárgyát képezte, hogy a keresel összege milyen pénznemben szerepeljen. Így az először elkészített aranykoronás keresetet a pengőszámítás elrendelésével ál kellelt számítani pengőértékre. Az érdekes pör körülbelül kétmilliárd korona körül mozog, mintegy 125.000 pengőt követel a felperes, amihez hozzájönnek még a különböző kamatok. A járásbíróság a közel jövőben tartja meg az ügyben az első lárgyalást. Jogászi körökben nagy érdeklődéssel néznek a bíróság ítélete elé. Cnkor-, gyomor, bél-, vese és szívbetegeknek, ideges kimerülteknek Mhl2l reumátoknak és köszvényeseknek legszebb téli iidtilőbely 8Z1N1 MARGITSZIGETI SZANATÓRIUM Soványító és hízó kúrák. — Kénes forrás fürdő a lakószobákban. — Vizgyógyinlézet. — Röntgen. Rendkívül olcsó árak. Klinikai osztály. Kényelmes autóbuszközlekedés a városból. Telefon: 3—48. Sürgönyeim: „Budapest Margotel". Női is № l^inn 35 LICHTMAMN különlegességek Oywmeli:- munkAaolpOk legjobb khrileltea Belvárosi Cipőüzlet f^W^^SSÜ: