Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-13 / 35. szám

DÉLMAGYARORSZÁG •ZEtttD : Sicrkeízíöség : Deák Ferenc •cca 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal kOlcMnkOnyvt&r «S Jegyiroda: Aradi •cca S. Teleion 30ft. - Nyomdai L8w Upoi ucco 19. Teleion ÍO—34. «««««« » VASÁRNAP, 1927 FEBRUÁR 13 ® ® © III. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Teleion 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztős«« és kiadóhivatal: Református lemplom­bazár. Teleion 283. szám. ««««««« •MMlzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a lOvárosban 3-00, kUHOldOn 0-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 fillér. Általános derültség. Az első csonka országgyűlés ábrázata meg­lehetősen a kormánypárt képére és hasonla­tosságára van teremtve. Az egyik tizenkilenc, a másik egy hijján husz. A névtelenek és ismeretlenek meglehetősen egységes tömegé­ből alig ri ki egy pár érdekesebb és érdeme­sebb alak. A régi emberek ugy hasonlítanak az uj emberekre, mint egyik tojás a másikra Nagy és általános szellemi demokrácia ural­kodik ma itt, egyenlőség a színvonal dolgá­ban minden vonalon. Hol vannak a régi nevezetes országgyűlések kiválóságai és ki­tűnőségei? Nem beszélünk az egykori diéták babéros hőseiről, a beszéd és a tett nagy­jairól, a Felsőbüki Nagy Pálokról, a Kölcsey Ferencekről, a Kossuth Lajosokról, Széchenyi Istvánokról, bár hiszen ezek is csak egyetlen példányban jeleskedtek és tündököltek. De eszünkbe jut egy elmúlt dicsőséges és gazdag korszaknak országgyűlési galériája, amely Székely Bertalan és Benczúr Gyula történeti távlatokat éreztető ecsetjére méltó. Megint csak nem szólunk egy Szilágyi Dezsőről, egy Irányi Dánielről, egy Kaas Ivorról és egy Bartha Miklósról, akik mellett ugyancsak eltörpül­nek a mai országgyűlési nemzedék epigonjai és pigmeusai, mi csupán arra gondolunk most, hogy a magyar irodalomnak milyen előkelő és értékes képviselete volt nem is olyan haj­danában! Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Bá­kosi Viktor, Ilerczeg Ferenc és Eötvös Ká­roly emelték jelenlétükkel és felszólalásukkal u magyar parlament stílusának európai ni­vójál, ha írói tekintélyüket nem is mindig emelte a magas politika, amelyet az urak huncutságának tekintett a magyar nép egy­szerű, de választások alkalmával meglehető­sen sokat jelentő gyermeke. Ha ma körültekintünk a csonka ország gyűlésén, diogenesi lámpával egyetlen igazi irót nem lehet találni, Pékár Gyula, a főiró kivételével. (Bár hiszen ez a kivétel csak a szabályt crősili meg.1 Még a Lendvai Pista és Zsirkai Jankó alakja is kimaradt az uj garnitúrából. Az igaz, hogy ők se azérl vol­tak olt a megboldogult nemzetgyűlés szélső jobboklalán', mintha az irodalmi szinvonalat akarták volna emelni, inkább csak az ön­kénytelen humorl és az általános derültséget igyekeztek szolgálni, nem minden siker nél­kül, tőrülmctszelt, zamatos kiszólásaikkal és közbekiáltásaikkal. Bizony nem maradi itt valóságos iró, ha csak lilkos drámaírók és helyi szerzők nem lappanganak egynémely névtelen és ismeretlen férfiú kabátja alatt és éppen ezért kétszeresen jól esik üdvözölnünk ebben a sivatagban Celldömölk hirtelenül fel­tűnt követét, Jánossy Gábort, aki a kormány­párt padjáról minden oldalról megnyilvánuló nagg derültség közepette jelentette ki, hogy ő sohasem politizált és nem is fog politizálni. Ugyancsak nem kis derültség mellett vallolla be Jánossy Gábor, hogy szeretné, ha a tör­vényekel Gárdonyi Géza nyelvén irnák meg, mert amit a politika elrontott és a generálisok tönkretettek, azt csak az irodalom reparál­hatja. Petőfi Sándort és Vajda Jánost is idézte az irodalommentes levegőben, sőt Vajda Já­nos személyes ismeretségével is elbüszkélke­dett és természetesen ezt is meglehetős de­rültséggel honorálta a sokoróiak és patacsiak népes gyülekezete. Micsoda naiv ember ez a Jánossy Gábor, szenl vagy őrült, gondolhatták magukban és valóban, ezt a követet, aki egy más világ követének látszik, muzeumba kellene elhe­lyezni. Képzelhető, hogy a celldömölki kor­mánypárti választók hogy elcsodálkoztak, ami­kor elolvasták képük viselőjének politikael­lenes és irodalombarát felszólalását. Ez igazi szűz beszéd volt, a szó legtisztább és legneme­sebb értelmében. Celldömölk meg fogja nézni, hogy legközelebb kire adja szavazatát. De mi meghatottan és meglepetten üdvözöljük Jánossy Gábort. És végtelenül szomorúnak és éktelenül gyászosnak találjuk azt az általános derültséget! , tt ff Az árulók a hatalom felé orientálódnak Rassay Bárczyról. Rassay nagy beszédet mondott az árulásokról és a jttvtt munkájáról. mondotta (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A független nemzeti demokrata párt a párt egységének demonstrálására és annak kifejezéséül, hogy a párt belső válságát lik­vidálta, ma este a központi demokrata körben nagyarányú vacsorát tartott, amelyen reszt­vettek a demokrata párt parlamenti frakciójá­nak lagjai és a párt fővárosi szervezete veze­tőinek tái-saságában a demokrata párt igen sok tagja. Dr. Várkonyi Jenő köszöntötte fel Rassayt, a párt vezérét, melyre Rassay Károly nagy­hatású beszédben válaszolt és rámutatott arra, hogy a párt nehéz küzdelmen ment keresz­tül. Azután kemény szavakkal ítélte el Bár­czyék árulását. Ebben az árulásban súlyos sérelmet lát azokkal szemben, akiknek sza­vazatával Bárczy és társai mandátumot kaptak. Megemlékezett Rassay beszédében arról, hogy fiatal polilikussok megalakították az úgynevezett dolgozók pártját. Felteszi a kérdési, vájjon a demokrata párl, mely har­minc év óta küzdött a kisemberek jogaiért, nem volt igazán a dolgozók pártja és a dol­gozó párt? Bassay arról beszélt ezptán, hogy ma már elérkezett az ideje annak, hogy a pártban a politikával kapcsolatban meg kell szüntetni minden szenlimenlálizmust és határozottan, mindenkire tekintet nélkül kell a liberálizmus érdekeiért harcolni. Bárczynak a Kállay­páriba bekapcsolódása azt mutatja, hogy az árulók a hatalom felé orientálódnak. Beszéde további részében a párt legköze­lebbi feladatairól emlékezett meg és azokat a fővárosi és vidéki pártszervezetek kiépí­tésében, a törvényhozás házában megfelelő munka elvégzésében és a városházi munká­ban jelölte meg. Bassay beszéde óriási hatást váltott ki és percekig lapsolva ünnepeilék. Utána dr. Baracs Marcell szólalt fel és azt hangsúlyozta, hogy Bassaynak Vázsonyi adta kezébe a vezéri pálcát. Ezért is kell kitartani mellette. Ezután dr. Bródy Ernő szólalt fel köszönetei mondott Bassaynak, akinek po­litikai judiciuma lehetővé tette, hogy a de­mokrata párl válságából kievezett. Hangsú­lyozta, hogy Bassay méltó vezér, akit a párt minden tagjának követni kell. Több felszólalás | után ért véget a pártvacsora. MAAAMAAMMMMMAMMMMMMIfMMIfMMMWMWMWMi Passzív rezisztenciába lép az orvpsUar és az egyetemi ifjúság Ááám tanárral szemben. A Turul Szövetségben Ádám és — Klebelsberg ellen tüntettek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az Ádám-ügy még mindig nem simult el, sőt ma olyan ujabb események játszódlak le, amely alkalmas arra, hogy a helyzetet még jobban elmérgesilse. Az orvoskar ugyanis megismételte tiltakozását Ádám professzor ki­nevezése ellen, ami csak lápol adolt a feliz­gatott kedélyű bajtársi szövetségeknek és kö­zöltük a Turul Szövetség szombaton délután már nagy lillakozó gyűlést tartott, amelyet különböző törzsfői és vezértanácsi táborozá­sok előztek meg. A Turul Szövetség lagjai a Treforl-kerlben gyűléseztek és Heckel Antal professzor elnök­lete alalt határozati javaslatot fogadlak el, amely ugy szól, hogy az egyetemi ifjúság tu­domásul veszi az orvosi karnak azt a hatá­rozat ál, hogy Ádám Lajossal szemben passzív rezisztenciába lép. Az ifjúság további akciót nem kezdeményez Ádám tanár ellen, de az ifjúság is passzív rezisztenciába lép, Ádám előadásait nem látogatja és nála szigorlatra nem jelentkezik. A határozati javaslat egy­úttal az egyetemi autonómia törvénybeikta­tását is köveleli. A nagygyűlés meglehetősen izgalmas lefo­lyású volt. Többször szenvedélyesen tüntetlek Ádám ellen és nemcsak őt, hanem Klebelsberg kultuszminisztert is többizben megabcugolták. Politikai körökben az ifjúságnak ez az ujabb állásfoglalása nagy feltűnést keltett és elkép­zelhetetlennek tarlják, hogy a helyzet a mos­tani stádiumban megmaradjon. Különösen azt veszik rossz néven, hogy ennek a mozgalom­nak vezetője egyetemi tanár: IIcckel professzor Rendelet „az erkölcsiség hatályosabb védelméről". A rendőrségnek fokozottabban kell ellenőrizni minden előadást, valamint az uccát. Budapest, február 12. A belügyminiszter a közerkölcsiség védelmének előmozdítása ér­dekében valamennyi alispánhoz, rendőrfőka­pitánysághoz és csendőrkerületi parancsnok­sághoz rendelelel intézett, melynek értelmé­ben a hatóságok kötelesek mindennemű nyil­vános, szini, vagg egyéb előadást, mutatványt és mulatságot erkölcsrendészeti szempontból az' eddiginél fokozottabb mértékben ellenőriz­ni. Kötelesek továbbá megakadályozni, hogy olyan darabot vagy mutatványt előadjanak, amely akár tárgyánál fogva, akár a szereplők magatartása miatt nyilvánvalóan a jó erköl­csökbe ütközik. Meg kell akadályozni azt is, 1 hogy a jóizlésbe ütköző táncokat, vagy egyéb | láncokat a közerkölcsiséget vagy a jóizlést ! sértő módon hyilvánosan táncoljanak. ! A rendőrhatóságok kötelesek rendszeres és

Next

/
Thumbnails
Contents