Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-12 / 34. szám

2 D£LM AGYARORSZÁG 1927 február 12. kijelenteti-e, hogy undorral v e z e t i b e és ígéretet tett, hogy amint lehetséges lesz, azonnal eltörli. Azóta annyira kiépilették, hogy az államháztartás pillére lett. Foglalkozik ezután az autonómiák ellenőrzésével és kijelenti, hogy ma esak látszat-anatouó mia van. A nép ma egy nyáj, amelyei néhá ny lelkiismeretlen fickó terel maga előtt. Felkiállások a jobboldalon: Ohó! Ohó! Éry Márton: Hát a szakszervezetek? Kabók Lajos: Mit ért maga ehhez? Esztergályos János: Uj papagáj jölll Puky Endre elnök Esztergályost rendreutasítja. Tóth Pál, a kormánypárt egyik uj tagja mondja el ezután szüzbeszédét. Fábián Béla: Közbeszól. Meskó: e z a v a r j a :i s z ft z b e s /. é d e l, maga kis liliomtipró. Bródy Ernő a következő szónok: A valóság a pénzügyminiszter expozéjával szemben az. hogy gazdasági válság v a n m i n d e n ü l t. Ugy a falusi, mint a városi polgárság súlyos válsággal küzd. A polgár proletárrá sülyedt le. Nemcsak munkanélküli munkások vannak, de munkanélküli munkaadók is. Az adómérséklésről beszélni nem lehet, mert nem részesül atlóinérséklésbeu sem az ipar, se in a kereskedelem, sem állalábaa a fogyasztás. A javaslat a nép széles rétegeinek a terheit nem csökkenti. A forgalmi adó háborús rekvizitum, az inflációs idő ittfelejtett maradványa, antiszociális, igazságtalan dolog, amely végtelen sulylyal nehezedik a kereskedelemre, az iparra és a fogyasztókra egyaránt. A leghelyesebb volna leépíteni, eltüntetni a forgalmi adói. Kéri a minisztert, hogy törölje e I végképpen a forgalmi adói. Ebben a javaslatban tulajdonképpen nincs adókönnyítés, csupán a kiadások emelkedéséről lehel beszélni. Minden minisztériumnak a télelei emelkedtek a mull évi költségvetéssel szemben. Utána Jáuossy Gábor srólal fel. Én mondja —-, vérbeli vármegyei ember vagyok, aki életemben sohasem politizáltam és sohasem is fogok politizálni. (Nagy derültség a Ház minden oldalán.) A törvényjavaslatoknak is magyar nyelven irl cimet szeretnék. Gárdonyi Géza nyelvén irt törvényeket, mert amit a politika elrontott és a generálisok tönkretettek, azt csak az i r o d a 1 o m reparálhatj a. (Zajos tetszés.) Az autonómiák sérelmétől nem félek, mert akinek nincs vaj a fején, ne is féljen. (Viharos derültség). Elvégre be kell nyúlni a darázsfészkekbe és tisztaságot kell teremteni. (Ugy van! Ugy van! — az ellenzéken.) Én a függetlenségemet a kormánnyal szemben még vármegyei tisztviselő koromban is megtartottam, nem féllünk mi vármegyeiek semmitől. Jó régen, egy hatalmas miniszterelnök kormányzása alatt, meg akartak tenni egy választókerületben választási elnöknek, hogy olt csendes n vomást gyak o r o Íja k a v á 1 a s z l ó k r a. De nem vállaltam, meri én u e m tűrt e m voln a. h o gy valakit is k ti p á n ü ssenek a v á 1 a s z t á s o k alatt (Viharos nagy derültség a Házban. Fábián Béla: Ilyen belügyminiszter kellene nekünk! Jáuossy Gábor: Köszönöm szépen a hízelgő kijelentést," de én ilyen töviskés székbe nem ülnék bele! Felkiáltások a baloldalon: Jöjjön át az ellenzékre! Jáuossy Gábor: Nekem minden nemzetségem negyvennyolcas függetlenségi, sőt az öregapám negyvenkilences volt. Egyszer akarok kormánypárti lenni, azt sem engedik? Azért is az leszek! (Óriási nagy derültség. Én reám a választáson nagy nyomást gyakorollak (Ujabb derültség), de én huszonötéves öreg télikabátomban és kétmillióval a zsebemben indultam neki a választásnak, mégis nagy többséggel jöttem be. (Éljenzés és laps ugy a kormánypárton, mint az ellenzéken.) .lá.-iossy Gábor végül egy Vajda János versel szaval el és kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja. Az ülés két órakor ért véget. Az Interparlamentáris Unió magyar csoprtja üpponyi Albertet jelöl! a Nobel-békedíjra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az Interparlamentáris Unió magyar csojiortja ma délután Berzeviczy Albert elnökletével ülést tartott Hegedűs Kálmán a csoport szereteléről biztosította Berzeviczyt, valamint ragaszkodását fejezte ki a minapi AdyIxléses báli és estélyi cipók megérkeztek ! ! ! 82 Tartósságban, minőségben, őrbni: tetű lmu/ha tation®' affér alkalmából. Több felszólalás után Lukács György indítványozta. hogy a Nobel-bizottság felkérésére a jövő héten fogják a jelölést megejtem. Illetékesek ugy ludják, hogy a jelöltségre egy komoly jelölt van: Appongi Albert gróf. Jlz Iskola-uccai kereskedők és iparosok városi bérpalotái kívánnak építtetni az Oroszlán-uccai térre. Küldöttség adta ál az inaitványl a polgármesternek. 'Szagod Del-Ka harisnyák fogalommá váltak. (A Détmaggarország munkatársától.) Ismeretes az az élénk mozgalom, amelyet az egyre mostohább sorsra jutó Iskola-ucca és környéke érdekében kezdeményezett és élesztetl u Délmagyarország. Ez a mozgalom, amelynek a város egész fejlődésére kiható nagy jelentősége vitathatatlan, ma ujabb stációhoz ért. Soós Lajos vezetésével ugyanis küldöttség járt Somogyi Szilveszter polgármesternél és indítványt adott be, amelyet a közgyűlésnek máris mintegy 10 50 tagja támogat. Az indítvány, amelynek támogatását a polgármester is megígérte, a következő: Tekintetes Törvényhatósági bizottság! Az Iskola-, Oroszlán-. Tömörkény- és Révay-uccák és az azokhoz területileg tartozó kereskedői és iparos érdekcsoport mozgalmat indított a környék uccáinak fokozottabb közvilágítása, járdáinak és kocsiulainak megjavilása és általában forgalmának fellendítése érdekében. E mozgalom eredményeként a város tekintetes tanácsa az Iskola-ucca megvilágítására három darab villamos ívlámpa felszerelését rendelte el és intézkedett, hogy az Iskola-ucca páratlan oldalának járdája és a kocsiul kiaszfaltozásának költségei az 1927. év kövezési programba fölvétessenek. Az érdekeltség örömmel állapítja meg, hogy a város tek. tanácsa megértést tanúsított a környék kereskedői és iparosai kívánságai iránt, de nem tartja az eddigi intézkedésekkel elintézettnek ügyét, meri jóval többre van szükség, hogy ennek az elhanyagolt városrésznek forgalma a rendes mederbe tereitessék és hogy kereskedői és iparosai megélhetésüket biztosítsák és kötelezettségeiknek a várossal és állammal szemben, a tönkremenés veszedelme nélkül, elegei tehessenek. Ez okból tisztelettel bátorkodom az érdekeltek nevében indítványozni, hogy a tek. törvényhatósági bizottság mondja ki. hogy a tanács eddigi intézkedéseinek kiegészítéseképpen az Oroszlán- és Tömörkény-uccákban még egy-egy ívlámpa szereltessék fel. Az utóbbira egyébként a leánygimnázium növendékei szempontjából is égető szükség van, mivel az esti órákban az iskolából kijövő leánygyermekek veszedelemnek vannak kitéve a rosszul világított gödrös uccákban. Indítványozom továbbá az Oroszlán-, Tömörkény- és Révay-uccák járdáinak és kocsiulainak aszfaltozását, illetőleg kijavítását, hogy a közönség ne legyen kénytelen ezekel az uccákat elkerülni. E kérdés sürgős megoldása kereskedelmi szempontból különös fontossággal bír, mert minél könnyebben megközelíthetők a város területén létező üzletek és műhelyek. annál szabadabban és annál egészségesebb alapon fejlődik ki a verseny, amely ?iz árak szolid kialakulására vezel. A világítás és aszfaltozás azonban egymagukban nem biztosítják az Iskola-ucca évek óta elhanyagolt környékének fellendülését, mert a sötét és rosszul kövezel! uccák csak azl akadályozzák meg, hogy más környék vásárló közönsége felkeresse. A palánki városrész lebontásával azonban az eddig ott lakolt közönség a város más tájára költözött és ezzel az Iskola-ucca és környéke kereskedői és iparosai elvesztették eddigi évtizedek folyamán megszerzett vevőikel. A környék teljesen elnéptelenedett és a lebontott és lebontandó házak helyén épülő egyetemi klinikák, mint fogyasztók, egyáltalán nem jelentenek pótlási és nem lendíthetik fel a kiskereskedelmi forgalmat. A lebontott lakóházak helyett tehát isméi lakóházakra van szükség, amelyek lalióiból kerülne ki a fogyasztó közönség, az uj vevőkör. Javaslom tehát, hogy a város eddigi bölcs lakáspolitikája folytatásaképpen szándékolt ujabb házépítés az Iskola-ucca környékén történjék és ezért indítványozom, hogy az Oroszlán-, Bajza- és Nádoruccák álíal haJároll és a város íulajdonál képező leiekre már ebben az évben egy nagy bérpalota épitíessék. lehetőleg kétszobás lakásokkal, hogy minél több lakó nyerjen benne elhelyezkedést. Ennek a térnek beépítése annál inkább sürgős, mert hovatovább valóságos szemétlerakodó teleppé válik, amely a környék levegőjét megfertőzi és a közegészséget is veszélyezteti. Az építésnek akadálya szerintem nincsen, ellenben a városra nézve sokkal jövedelmezőbb lenne, mintha távolabbi helyen építene. Egyszersmind arra is felhívom a tekintetes törvényhatóság figyelmét, hogy tegye megfontolás tárgyává a vásárcsarnok ügyét. A tanyai vasul elkészültével immár nem vitás, hogy hol lenne a legjobb helye a vásárcsarnoknak. Erre csak az lehel a válasz, hogy a tanyai vasút végállomásánál. A Rudolf tér, Iskola-, Tömörkény- és Béla-uccák által határolt telektömb önként kínálkozik erre a célra. Az e helyen álló házak mind régiek, rozogák és lebontásra érettek. Utasítsa a tek. törvényhatósági bizottság a város tek. Tanácsát, hogy e kérdési komoly megfontolás tárgyává tegye és megfelelő javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. Ha a város esetleg nem hajlandó, vagy nincsen abban a helyzetben, hogy a vásárcsarnokot rövidesen felépítse, még mindig található rá megoldás. Tudom, hogy már évek előtt több ajánlal érkezeti be a Rákóczi-téren felépítendő vásárcsarnokra, tőkeerős vállalatoktól. Bizonyos, hogy a lőke ma is készséggel vállalkoznék erre és megépülhetne rövidesen az uj vásárcsarnok, anélkül, hogy a város áldozna erre a célra. Kérem a tekinletes törvényhatósági bizottságot, fogadja el egyhangúlag indítványomat. amely a város többszáz kereskedőjének és iparosának boldogulását hozza, amely a város fejlődésében hatalmas lépési jelentene és amely a munkanélküliség még mindig fenyegető rémét is eloszlatná. Kérem a város l tekintetes tanácsát és polgármester urunkat, 1 fogadják indítványomat jóakaratú megértéssel és támogassák az abban foglaltak megvalósul ásál. A küldöllség felkereste még Berzenczey Domokos főmérnököt és Scultéty Sándor főszámvevőt, akik mindakelten megígérték támogatásukat. 1 portugáliai harcok. Páris, február 11. A Journal-nak jelenlik Madridon keresztül a spanyol—portugál halárról: A portugáliai harcok áldozatainak száma Lisszabonban 76 halott és 500 sebesült. Oportóban 150 halott és 150 sebesült. A spanyol hatóságok utasítást adtak a halárőrségnek. akadályozzák meg a portugál felkelőknek a spanyol területekre való meneküléséi. A Daily Mail lisszaboni jelentése szerint Reich ezredes forradalmár vezér a harcok során elesett, Diaz, Torrcira tábornokokat, 50 más tisztet és 80 altisztet Lisszalionba viti lek, hogy ott ítélkezzenek felettük.