Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-09 / 31. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február ti. folytai la a tanácskozást. A 36. szakasznál Bródy tiltakozott az élelmi cikkek forgalmi adója ellen. A fázisrendszert sürgeti. B u d kijelentette, hogy mihelyt tehetségessé válik, intézkedni fog biztatás nélkül is a forgalmi adó könnyítéséről. A bizottság ezután áttért a javaslat önkormányzati részére. Bud itt kifejtette, hogy a törvény célja csak az, hogy a létező jog alapján rendel teremtsen. ! Ezután a belügyminiszter vette védelmébe a I javaslatot., G a á 1 Gaszlon és Bródy felszólalása után Bud kijelentette, hogy a kormány felügyeletet kíván gyakorolni a községi üzemek felett. A kormány a felesleges üzemeket meg akarja szüntetni. Több felszólalás után Rassay indítványozta, hogy a befizetett adók után, amelyekről megállapítást nyert, hogy nem tartoznak vele az adózók, kamatmeg térítést adjon a kincst á r. Amnesztiát kér a kamatokra. A bizottság végül a javaslatot elfogadta. Teljes megegyezés jött létre a magyar—cseh kereskedelmi szerződés ügyében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A magyar cseh kereskedelmi tárgyalások befejezéshez közelednek. A magyar és cseh delegáció ma tartott utolsó ülésén az összes vitás kérdésekben megegyezés jött létre. A záróülésl néhány nap múlva Bécsben tartják. A szegedi pincérek memorandumba foglalják kívánságaikat a százalékos rendszerről. A pincérek köszönete a szociáldemokrata pártnak. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország több alkalommal beszámolt a szegedi pincérek mozgalmáról, akik a borravaló eltörlését tűzték ki célul és a régen kivánt százalékos rendszer bevezetését szorgalmazták. A pincérek mozgalma a közönség körében általános rokonszenvet váltott ki, ugy, hogy inost már csak a főnökökön múlik, hogy a lealázó borravalórendszer örökre eltűnjön. A pincérek a borravaló eltörlését célzó kérelmüket a napokban memorandum alakjában nyújtják ál a főnököknek. A memorandum röviden ismerteti a pincérek mozgalmát. A pincérek a szállodai és éttermi árak után 15 százalékot, a kávéházi árak után 10 százalékot kérnek beszámítani. A pincérek kötelezik magukat arra, hogy a százalékos rendszer bevezetése után a vendég által esetleg adott borravalót a pincérszanatórium javára fordítják. A borravalórcndszer eltörlése érdekében indított mozgalommal kapcsolatban a kormánypárt szegedi orgánuma néhány nappal ezelőtt nagy örvendezéssel azt a hirt közölte, hogy a pincérek mozgalma már csak azért sem jár sikerrel, mert a mozgalom irányitásat a szociáldemokrata párt, illetve a szakszervezet irányítja. * A szegedi pincérek a jogos mozgalom elgáncsolását célzó közleményre az alábbi válasz közzéléteiét kérték: A szegedi pincéreknek külön egyesületük nincsen és igv a szegedi pincérek csak köszönettel tartoznak a szegedi szociáldemokrata pártnak, hogy gyülésük megtartására a párttól helyiséget és jóindulat u támogatást kaptak. A pincérek, amikor első gyűlésüket meg akarták tartani, sehol sem tudlak helyiséget kapni és igy kétszeres örömmel vették a párt önzetlen kézségét. Ezért csak köszönet jár és köszönet mindenkinek, aki az éhbérért dolgozó pincérek mellé állott és támogatja őket törekvéseikben. A szegedi pincérek megvannak győződve arról, hogy mozgalmuk minden elgánosolási törekvések ellenére is győzni fog. A szegedi mérnökegylei feleslegesnek tartja a csatornatervpályázat kiírását. A terveket a város mérnöki hivatala is elkészítheti. — A mérnökegylet csatornázási ankét összehívását javasolja. (A Dé 1 magyarország munkatársától) A külvárosrészek lakossága, mint ismeretes, nagy lendülettel és harci kedvvel vette fel néhány hónappal ezelőtl a küzdelmei az általános csatornázásért. \ kérdés foglalkoztatta már a közgyűlést is, ahol a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban konkrét formában hangzóit el az az indítvány, hogy a város egymilliárd koronás tervpályázatot írjon ki a város általános csatornázására. A polgármester szállt sikra csodálatraméltó buzgalommal ez ellen az indítvány ellen és a közgyűlés, mint mindig, most is meghajolt a polgármester akarata előtt. Kívánságára ugy határozott, hogy egyelőre nem hat á r o z, hanem megbízza a város tanácsát, hogy intézzen kérdést a szegedi mérnökegylethez, vájjon helyénvaló-e a csatornázási tervpályázat kiírása, vagy pedig a kérdés megoldható más módon is. A tanács január 9-én hajtolta végre a közgyűlés határozatát. Átiratot intézeti a Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztályához, szakvéleményt kerVc a csatornázás ügyében. A mérnökegvesülel több izben foglalkozott ezzel a kérdéssel, nagy csatornázási viták támadtak a mérnökök közölt, végre azután kialakult a műszaki álláspont, amelyről az egyesület most értesítette terjedelmes válaszában a város tanácsát. A mérnökegylet válasziratának bevezető részében rámutat arra, hogy a városra számos nagy probléma megoldása vár, éppen ezérl szükséges, hogy a csatornázás kérdésének megoldásánál a legmesszebbmenő takarékosság elve érvényesüljön. Tekintettel arra a nagy türelmetlenségre, amelylyel a csatornázás kérdésének megoldását várja a külvárosrészek lakossága, fonlosnak tartja a mérnökegyleí azt is, hogy a csatornázási tervek minél hamarabb rendelkezésre álljanak. A tanács által feltett kérdésre adott választ kivonatosan alább ismertetjük: — A Tekintetes Tanácsnak ama kérdésére, hogy az Egylet Szegedi Osztálya helyénvalónak és cél1 rávezetőnek tartja-e csatornázási tervekre tervI pályázat kiírását, megjegyezni véljük, hogy csaí tornázási tervpályázatot külön kiírni a legritkább esetben szokták. Ha elő is fordul ilyen kiirás, az rendszerint kapcsolatos városrendezési tervpályázat kiírásával. Ez esetben a tervezőnek aránylag könnyű feladata van, miután módjában áll a városrendezési terv helyes megalkotásával a végzendő csatornázásnak előfeltételeit előre megalkotni. A tervező ezen esetben a helyi viszonyok által kevésbbé van korlátozva. A vizfolvási. geológiai stb. viszonyokhoz könnyebben tud alkalmazkodni. egyszóval szabadon tervezhet. - Városrendezési t e r v alap j á n fejlődő városok csatornázását és azok bővítés ét rendesen a városok szakközegei, mérnöki hivatalai végzik, a szükséges terveket is ők állítják össze. Erre legjobb példa legújabban maga Budapest városa. Hogv miért van ez igy, annak igen közelfekvő a magyarázata. A városoknál a helyi speciális viszonyok a tervezőt munkájában annyira megkötik, hogy feladatával megbirkózni alig képes és ha még hozzá kívülálló, a város viszonyait gyakorlatból nem ismerő szakértő végzi a tervezést, a rendelkezésére bocsátott adathalmazból legritkább esetben tudja a legcélravezetőbb megoldási kihá! mozni. — Ha tervpályázat utján kívánná a város a csa] tornázás problémáját megoldáshoz közelebb vinni, I ezen esetben számos terv birtokába jutna, meI Ivek közül az előadott indokoknál fogva igen 1 kétséges az, hogy akad-e majd olyan terv, mely az árvédelmi és egyéb fontos szempontoknak is meg fog felelni. Ezek a tervek csupán általános, akadémikus rendszereket tudnak nyújtani, amelyek azonban bármelyik erre vonatkozó kézikönyvben is megtalálhatók, léhát a kivitel alapjára alig szolgálhatnak támpontul. — A Magyar Mérnök és Épitész Egylet S-zegedi Osztálya megállapítja, hogy a Szeged városi csatornázási tervek elkészítésére tervpályázat kitűzését a velejáró nagy költségekre és az eljárás hoszszadaltnasságára, valamint a fentebb vázolt elői relátható eredménytelenségre való tekintettel, nem javasolja. • — Egyben az előadottak alapján a csatornázás kérdésének legjobb megoldását biztosító tervek . elkészítése érdekében a következőt javasoljuk: j Hívjon össze a város lehető legrövidebb időn belül egy ankétot, amelyre nyerje meg a legnevesebb hazai csatornázási és árvédelmi szakértőkel. Külföldi szakértők meghívását feltétlenül mellőzendőnek tartjuk. — Kívánatos, hogy az ankét lehetőleg időveszteség nélkül, mielőbb összehívható legyen, minek előkészítésére a város csatornázására vonatkozó tervezési adatok, rajzok, térképek, stb.. sürgősen összegyüjtendők, illetve az e téren mutatkozó hiányok pótlandók. Legcélszerűbbnek mutatkozik ezen munka ellátását egy már, a kérdésről előre tájékozott városi mérnökre bízni, aki az ankéton egyúttal az ügy ismertetését végezné. Ismeretes, hogy a város tanácsa a mérnökegylethez intézett átiratával egyidejűleg érdeklődött a Központi Gáz és Villamossági Részvénytársaság központi igazgatóságánál is a külvárosrészek világítási hálózatának kiépítése ügyében. A tanács az igazgatóság megbizollainak kiküldését kérte a kérdés letárgyalására. A központi igazgatóság most arról értesítette a város hatóságát, hogy a szegedi telepen in o s l készülnek a külvárosrészi k ö z v i 1 á g i 1 á s i hálózat kiépítésére vonatkozó tervek és számi l á s o k. Nyolc-tiz napon belül befejeződik ez a munka, a vállalat akkor nyilatkozik majd, hogy milyen föltételek mellett vállalkozik a világítási hálózat kiépítésére és akkor küldi ki megbízottait, akik a várossal közvetlenül felveszik a tárgyalásokat. Holtponton. Budapest, február 8. Katona Rezső rendőrfőtanácsos a rákosi gyilkosság ügyében kijelentette, hogy a nyomozás ügye formálisan holtpontra jutott. Számolni kell azzal, hogy a rákosi gyilkosság áldozatának már a személyazonosságát sem lehet megállapítani. A nyomozás még tovább lolyik. ¿Is, influensza. (A Délmaggarország munkatársától.) A Délmagyarország keddi számában jelentette, hogy a iiszli főorvosi hivatal közlése szerint az influenzajárványban változás nem állt be. A főorvos keddi nyilatkozata szerint a járvány stagnál. Súlyosabb megbetegedést nem jelentettek be a tiszli főorvosi hivatalnak és a gyakorló, valamint a kerületi orvosok jelentése szerint, bár még mindig fordulnak elő megbetegedések, a betegek száma fogyóban van. A tiszti főorvos nem tekint aggodalommal a járvány további menete elé, mert a második hullám sem volt komolyabb természetű az elsőnél. Az ujszegedi járványkórházba több beteget szállítottak be a járvány folyamán, de legtöbb esetben nem influenzát, hanem diftéria- és vörheny megbetegedést konstatáltak. A kerületi orvosok egyébként csütörtökön újból részletes jelentést tesznek a főorvosnak, aki ezekből ismét összeállítja a járvány jelenlegi állását. A Környéken mindenhol bezárták az iskolákat. Amíg Szegeden a főorvos nem tartotta szükségesnek bezáratni az egyre néptelenebb iskolákat, addig a közeli községek iskoláit rendre bezárták, hogy a spanyoljárvány továbbterjedését megakadályozzák. Dorozsma községen kiviil legújabban Mindszent és i Csongrád elemi iskoláit is bezárták, mivel j osztályonkint 10—15 influenzás beteg is volt. j Szegeden és a tanyákon vannak olyan osztályok is. amelyekben alig lézeng már néhány ! kisdiák. A tiszti főorvosi hivatal azonban még mindig nem tartja szükségesnek az iskolák bezárását. | ' 1 ——i Farsangi cikkek KOREGK ÁGOSTON férfidivat fehérnemű és kai lapraktára Szeged, Széchenyi-tér 2. 291