Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-09 / 31. szám

1927 .február 8. DÉLMAGYARORSZÁG 3 EJrger-I&ergeres, gunydalos tüntetést rendesztek Ádám tanár ellen. Eltiltották a diákokat Ádám klinikájának látogatásától. Budapest, február 8. Az egyetemi hallgatók egyrésze ma ismét hangos botrányt rendezett Á d á m tanár ellen abból az alkalomból, hogy az orvosi kar kari ülést tartott, amelyre Szentmi klósy biztos Ádám Lajost is meghívta. A professzor azonban a kari ülésen még nem jelen t meg. A korai órákban már m e g s z á 111 várhoz hasonlított az egyetem. Több száz tányérsapkás hallgató vonult fel kilenc órakor az egyetem elé. ízléstelen röpcédulák tömegét szórták széjjel. Az egyiken ez állott: Aki Ádámul hallgatja, megszegi a magyar ifjúság szolidaritását. Az árulókkal pedig leszámolunk! Egy másik igy szólt: Kolléga Ur! Tudja-e ön, hogyan kell gennyes vakbelekből szamárlétrát csinálni? Nálam ezt megtanulhatja. Ádám Vuspitz Lajos rendkívül protekciósán nyilvános. Amikor a tanárok megérkeztek, a diákok sorfalat állottak és ugy mondták gúnyosan: — Ádám, hol vagy? A hangulat egyre fenyegetőbb lett, egyesek megpl'ujolták Bálint tanárt. Később kiürítették a folyosót és ekkor nagy zajjal vonultak le az Üllői-utra. Gyűlést tartoltak, amelyen izgatott hangulatban felolvasták a Csaba bajtársak parancsát, amely eltiltja a medikusokat Ádám tanár klinikájának látogatásától és szigorl alaitól. Erre nyomban fel is eskették a megjelenteket. A diákok a hirdető táblákról leszaggatták Ádám lanár felhívásait és öszszetéplék. Ezután a Muzeum-körutra vonultak gúnydalokat énekelve és Ádám lakása előtt hangos tüntetésbe kezdtek a professzor ellen. Még egy gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy minden kari gyűlésen, amelyen Ádám, vagy Szenlmíklósy biztos megjelenik, ilyen ünnepéi yes demonstrációval fogadják őkel. Hangosan vonullak végig a körutakon, olykor az E r g e r-B e r g e r t énekelték. Délben a központi egyetemre csak igazolás után engedték be a diákokat és minden botot elvettek tőlük, hogy elejét vegyék a tüntetéseknek. Mialatjl ezek az események lejátszódtak, Ádám professzor operált. IMMMMWfMMMfMMWMMMMMVMMMNMMM Esztergályos János helyett Szakasits Árpád lett a szociáldemokrata párt ügyvezető titkára. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párl vezetősége ma ülést tartott, amelyen néhány személyi kérdést intézlek el. Miután Esztergályos János a képviselőház jegyzője lelt, lemondott a pártban viselt ügyvezető titkári tisztségéről és lemondott a párt községi frakciójának titkára, Breszt o v s z k y Ede is, akit a párt a Népszava szerkesztőségébe osztott be. A pártvezetőség Esztergályos helyett Szakasits Árpádot, Bresztovszkv Ede helyett B ü ch ler Józsefet választotta meg a megüresedett tisztségekre. A központi titkárságot továbbra is Farkas István fogja vezetni. Kecskeméten sztrájkba léptek a színházi zenészek. Kecskeméten is — házikezelés? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kecskemétről jelenlik: A kecskeméti szinházban a mára hirdetett előadás elmaradt, mert Mariházy Miklós színigazgató és a zenészek között a zenészek fizetése miatl összeütközés támadt és a zenészek sztrájkba léptek. A sztrájk most kirobbantotta a kecskeméti színház régóta lappangó válságát. Az a terv merült fel, hogy szegedi mintára, a város házikezelésbe veszi a színházat. Sszász—£áromsszász sszászalékkal emelte né&ány sszegedi fiásztulafdonos üszletbéreket asz aranyparitás fölé. A tekintélyesebb háztulajdonosok egyáltalában nem, vagy kismértékben emelnek. — A Kereskedők Szövetsége a túlzott béremelések ellen. (A Déltnaggarország munkatársától.) A kormány lakbérrendelete értelmében a háztulajdonosok május elsejétől kezdődő hatállyal szabadon állapithatják meg a házukban lévő üzletek bérét. Mint ismeretes, a kereskedők és iparosok országos mozgalmat indítottak, hogy a kormánytól kieszközöljék az üzletek felszabadításának elhalasztását. Memorandumokat intéztek a népjóléti miniszterhez és rámutattak arra, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között, amikor a kereskedelmi forgalom a békebeli forgalomnak még az ötven százalékát sem érte el, amikor a vásárlóközönség 1'ogvasztóképessége a minimumra csökkent, milyen nagy veszedelmet jelenthet a kereskedők és iparosok társadalmára a szabad felmondás és a szabad lakbéremelés. Hivatkoztak arra, hogy az adókkal túlterhelt kereskedelem nem birná el a lakbérek túlzott felemelését, arra kérték a kormányt, hogy legalább egy évig hosszabbítsa meg a lakásrendelet érvényességét és csak fokozatos béremelést engedélyezzen, azt is ugy, hogy a béreket a tulajdonosok a gazdasági viszonyok javulásáig ne emelhessék az aranybérek száz százalékánál magasabbra. Az iparosok és kereskedők országos mozgalma azonban eredménytelen maradt. A kormány nem változtatta meg eredeti elhatározását, fentartotta azt a rendeletet, amelynek értelmében az üzletbérlők februárban az 1917 novemberi bérek hetvenöt százalékát kötelesek fizetni, de a háztulajdonosok február tizennegyedikéig közölhetik az üzletbérlőkkel, hogy j a jövő negyedtől kezdve milyen béreket kii vánnak és kívánságaikat semmiféle kormányintézkedés nem korlátozza többé. Előrelátható volt, hogy a felszabaditott háztulajdonosok egyrésze alaposan kihasználja ezt a szabadságot és olyan béreket állapit meg, amelyek megfizetésére egy józanul kalkuláló üzletbérlő sem vállalkozhatik. A szegedi háztulajdonosok közül sok természetesen, mini az szintén előrelátható volt, nem élt vissza a szabadsággal, vagy nem emelte egyáltalában a béreket, számolva a kereskedők és az iparosok nehéz helyzetével és számolva saját jól felfogott érdekével is, mert tudták, hogy a béremelés, különösen a túlzott béremelés könnyen visszafelé is elsülhet, könnyen üresen maradhatnak a drága helyiségek. Ilir szerinl a város legtekintélyesebb háztulajdonosa, Wagner Gusztáv egyelőre nem emeli jel házaiban az üzletbéreket, mert az időt nem tartja alkalmasnak arra, hogy még jobban megterhelje a kereskedőket. A viszonyokai jól ismeri, hiszen elsősorban kereskedő ő is. Solymos Elemér, a Kárász-ucca 14. számú ház tulajdonosa nagyon emberséges módon oldotta meg a béremelés problémáját. Értesítette üzletbérlőit, hogy májustól kezdve negyedévenkint öt százalékkal emeli az üzletbéreket. ugy, hogy a jövő év februárjában a bérek elérik az 1917-es bérek aranyértékének száz százalékát. Hasonló mértékben, csak valamivel gyorsabb ütemben emelte fel az üzletbérekel a Kis Dávid-palota tulajdonosa is. üzletbérlőinek májusban az 1917-es bér 85, augusztusban pedig száz százalékát kell fizetniök, de ennél magasabbra nem emeli a bérekei. Ezzel szemben történt néhány olyan nagyméretű emelés Szegeden, amely a legélesebb kritikát is kivívja. Az egyik Korona-uccai ház tulajdonosa például száz—kéíszáz százalékkal emelte fel az alapbéreket. Egy borbélytól, aki 1917-ben 100 aranykoronát fizetett üzletéért 800 aranykoronát, egy cipésztől 180 helvett 1000, egy cipőfelsőrészkészítőtől 3G0 helvett 600-at, egy bádogostól <500 helyett 2000-et, egy nyomdásztól 1400 helyett 3000, egy péktől, akinek pincehelyisége van. 600 helyett 1100-at és egy ékszerésztől 700 helyett 1100 aranykoronát kiván évi bér címén. Közölte bérlőivel azl is, hogy az üzletbéren kivül velük kívánja megfizettetni a hatszázalékos közüzemi költséget és a kétszázalékos házmesterpénzt is. Felszólította az üzlelbérlőket, hogy öt napon belül nyilatkozzanak, elfogadják-e ezeket a béreket, mert különben fölmondja a helviségek bérletéi. Hasonló sors érte az egyik Horthy Miklósuccai ház üzletbérlőit is. Egy borbély négyszáz aranykoronás üzletbérét ezernégyszáz aranykoronára, egy cipészéi négyszázról ezerszázra, egy élelmiszerkereskedőét 210-ről nyolcszáznegyvenre és egy villanyszerelőét 370-ről nyolcszáznegyven aranykoronára emelte fel a tulajdonos. Kötelezte ezenkívül a bérlőket arra is, hogy a lakbéren kivül megfizessék a hatszázalékos közüzemi pótlékot. A lakók, illetve az üzletbérlők a legnagyobb megütközéssel fogadták a lakbéremelésről szóló és ajánlott levélben elküldött értesítéseket s kedden délután testületileg megjelentek a háztulajdonos előtt és engedményekel kértek tőle. A tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek és igy az összes üzlefbérlők felmondták a bérletet. A legtöbb háztulajdonos még nem értesítette bérlőit, hogy milyen lakbéreket kiván tőlük a következő lakbérnegyedtől kezdve, de az eddigi példák a legnagyobb megdöbbenést keltelték a kereskedők és iparosok körében, akik szinte teljesen tehetetlenek egyes háziurak tulköveteléseivel szemben. A Kereskedők Szövetsége ebben az ügyben a következőket teszi közzé: Mind sűrűbben érkeznek panaszok a Kereskedők Szövetségéhez egyes szegedi háztulajdonosok magatartása miatt, amellyel 1927. évi május hó 1-től kezdődő hatállyal az üzletbérekot az alapbér 75 százalékán tul, sőt az eredeti alapbér összegét is meghaladó módon felemellék. A kereskedelemnek válságos helyzete az üzletbéreknek ezen túlzott emelései! távolról sem indokolja és a kereskedői egzisztenciáknak súlyos megrázkódtatását vonja maga után. Kétségtelen, hogy a népjóléti minisztérium jelfogásával sem eggezik az üzletbéreknek indokolatlan emelése és a szabad bérmegállapitási jog bevezetésével a kormány a háztulajdonosok túlzott igényeinek szabad utat engedni nem szándékozott. Miként a fővárosban az OMKE gyűjti egybe a béremeléseknek kirívóan súlyos eseteit, a Szegedi Kereskedők Szövetsége is elhatározta, hogy a Szegeden jelentkező különösen sérelmes üzletbér-emelések feletti panaszokat egybegyűjti avégből, hogy ha ezek nagyobb számban és súlyos mérvben fordulnak elő, a fővárosi érdekképviseletekkel karöltve keressen orvoslást. A Szövetség vezetősége tehát felkéri tagjait, hogy a különösen kirivó és sérelmes iizletbér-emelések miatti panaszaikat a Szövetség főtitkári hivatalában (kereskedelmi és iparkamara) sürgősen jelentsék be. Orvosi köpenyek, sportnadrágok gyári áron lOOIHIU, Szeged, Iskola ucca 11. 73 SzánthóeSándor Itrikpúr, tarrúgip áruháta Sugtd, Kit a. 2 (KiiD.-patota