Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-09 / 31. szám

•ZEOED : Szeike«zi«9ég : Deák Ferenc Kcca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, hölcHlnkönyviór és Jegyiroda: Aradi •acca 8. Teleion 3(H>. — Nyomdai LOw Lipót ucca 19. Telefon 10-34. « « « « « « SZERDA, 1927 FEBRUÁR 9 o a o III. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Irl ucca 6. Telefon ISI. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom— bazár. Telefon 2S3. szám. « « « « « « « «lóllzclésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-00, kllllOldtfn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár-és Ünnepnap 24 fillér. Dezertőrök. Bármilyen kényes a kérdés, mégis szembe kell nézni vele s az észleltek és tapasztaltak tanulságait le kell vonni a jövőre. Egy idő óta, — talán a kormány páratlan választási sikerét lehetne kezdő időpontul meg­állapítani, csodálatosan nyüzsgő élénkség tar­káilik azon az uton, mely az ellenzékiség kopár bérceiről a kormánytámogatás virá­gos völgyei felé tágul. Szürke közkatonák és bélyeges vezérek, harcosok és veteránok, a liberalizmus zászlóvivői és szekértolói tolong­nak, loholnak és könyökölnek, hogy egymást előzzék meg a bebocsátlatásért könyörgő ko­pogtatásban. A közélet terein nem a meg­győződés és nem a jó izlés az irányt mutató delejtü. Nem lehet arra gondolnunk, hogy a meggyőződés változott, hogy a józan ész tanácsol más irányt, amikor minden válto­zatlan. A magyai* liberálizmus hivői és misszioná­riusai azonban nem veszíthetik el tisztánlá­tásokat. Ha a cél kiterjedt, elmélyült, intéz­ményekbe és jogrendszerekbe eresztette le gyö­kerét, akkor a küzdelemnek nem az a fel­adata, hogy begöngyölgesse a zászlót s a riadóba belefáradt tüdő elkezdje fújni a taka­rodót. A nagy célok kell, hogy erőt adjanak a gyöngének is. Aki a nagy feladatok súlya alatt megrokkan, az soha nem volt méltó a küzdelemre. Eddig azt tanitotlák, hogy az elkeseredés, a nélkülözés, a testi és lelki éhség szégyene a forradalmi hangulat kiröpítő fészke. Most látjuk, mekkora ez a tévedés. A kenyértelen­ség, a gazdasági függőség, a munkaalkalom elvesztésétől való rettegés, a nyomor fenye­getése, a riasztó szegénység az uralom bir­tokosai felé hajtják az éhség és fagy borzal­mas szenvedése előtt megrettent tömeget. Aki­hez el lehet menni kenyeret, munkát, állást, előléptetést, kitüntetést, méltóságos cimet kol­dulni, ahhoz viszik politikai támogatásuk ke­nyerét és sójái. Annak adják át a körhelyi­ség kulcsait, mintahogy a középkorban a hó­dító vezér elé a város kulcsait vitték a meg­hódított város polgárai. A kormányzó hatalom a választási hadjárat során meghódította az országot s most a meghódított hódolók versen­genek egymással annak igazolásában, hogy ők önként adták meg magukat. A magyar liberálizmus azonban, mely Kossuth Lajossal kezdődött, nem végződhe­tik Ehrlich G. Gusztávval. A magyar liberá­lizmus nem veszhet el azok kezén és azok lelkiismeretén, akik e nehéz időkben megta­gadják a gondolatol, ami nékik vagyont, ke­resetet, türelmességet, polgárosultságot, köz­jogi egyenlőséget adott. Kis emberek szimatos igyekvései, nagy férfiak tragikus elfáradásai nem adhatják ebek harmincadjára a liberá­lizmus aranygyapját. Jöhetnek még válságo­sabb idők is, aki férfi, nem torpan meg a feladatok előtt. Egy maroknyi elszántság több erőt tud kifejteni, mint tömegeknek a posz­szibilitásra ügyelő megalkuvása. A tömegvonzás csak a molekulákat téritheti ki eredeti irányukból. A nyársforgató Jakabok most friss tüzeknél süthetik pecsenyéjüket. Nem kell arra még gondolniok sem, hogy az Erzsébetvárosi Kaszinó halottjai fölött meg­nehezedik-e a hant; feketedrapériás emlékek­kel minek zavarni az uj orientáció boldog­ságát. És minek még titkos választás Magyaror­szágon? Hiszen az »újhitűek« titkos válasz­táson nem igazolhatják majd — politikai meg­bízhatóságukat? Hiszen ott lovagol majd ál­landóan mögöttük a sötét gyanú, hogy csak a szájuk éljenez, de settenkedő gondolatuk gáncsra készül. Majd kiderül, hogy a titkos választásnak bőszebb és kérlelhetetlenebb el­lenfelei nem lesznek, mint a liberálizmus dezertőrjei. Minek titkos választás, minek a numerusz klauzusz eltörlése, minek a köz­| szabadságok helyreállítása, a termelő munkát | védő adórendszer, amikor a liberálizmus szö­kött katonái igy is csapatokban hagyják ott a küzdőteret? A liberálizmus kibírja még ezt a veszteséget: csak tisztul az anyag, ha az idegen alkatrészek kicsapódnak. A liberálizmus »szegény, de büszke kol­dusok csapatja < pedig halad tovább meg­alkuvás nélkül a maga utján, mely a jobb magyar élet, az Ígéretesebb magyar jövendő vigasztaló ulja. Véres diáktüntetés a párisi Sorbonneon. Gummibotolc és hoxerelc a feülíöMiek ellen. (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Parisból jelentik: A Sorbonne épületében j ma véres diáktüntetések voltak. Néhány perccel 12 óra előtt körülbelül 1IM) főnyi diáksereg szál­lotta meg az egyelem épületét és azutáni min­den tanterembe kisebb csoportonként benyomulva, kényszeritetlék a tanárt előadásának abbahagyá­sára. F.zután a teremben lévő hallgatók igazolta­tásához fogtak hozzá. A diákok a nemzeti diákszövetség tagjai voltak, akik vasárnapi nagygyűlésükön követelték, hogy a külföldieket zárják ki az egyetemről. A tantermek­ben lévő hallgatók nagy része tiltakozott az iga­zoltatás ellen, mire amazok gummiboloknt és boxerekeí húztak elő és agyba-íőbe verték kollé­gáikat. Három diákot súlyosan megsebesülve a kórházba szállítottak. „Védelemben kell részesíteni azokat a kereskedőket, akiknek boltbérét 100 százalékon felül emelik." Boltbér-ankéí a népjóléti miniszternél. Budapest, február 8. Vass József népjóléti miniszternél ma délután értekezlet volt a bolthelyiségek felszabadításával kapcsolatban az átmenet megkönnyítésére. A miniszter kö­zölte, hogy a kormány a szabad forgalom mellett foglalt állást, de ezzel nem adott sza­bad kezet azoknak, akik a helyzettel vissza­élhetnének. Szakáts Antal hangoztatta, hogy védelem­ben kell részesíteni azokat, akiknek bérét i 100 százalékon felül emelik. 1 Németh Béla, a Háztulajdonosok Szövetsé­gének elnöke nem lát semmi okol az aggoda­; lomra, mert eddig mindössze 36 cselben érke­zett panasz a szövetséghez. A szövetségnek az a felhívása, hogy 100 százalék fölé ne emel­jék a béreket, megértésre talált és véleménye szerint teljes eredménnyel fog járni. Több felszólalás után Vass miniszter kö­zölte a^ érdekeltségekkel, hogy március kö­zepén, amikor már részben a biróságok, rész­ben az érdekeltségek adatai teljesen össze­gyűltek, újra készséggel foglalkozik ezzel a kérdéssel. Egyelőre augusztus elejéig veszede­lem senkit sem fenyeget, mert eddig a határ­időig senkit sem tehetnek ki a bolthelyisé­géből. A miniszter felszólalására az érdekeltségek megegyeztek abban, hogy a háztulajdonosok és kereskedők az érdekeltségek erkölcsi sú­lyának felhasználásával maguk fognak az el­lentétek kieggenlitésére törekedni. Végül Né­meth Béla- közli, hogy a Háztulajdonosok Szö­vetsége felhívást fog intézni a háztulajdono­sokhoz olyan irányban, hogy legkésőbb feb­ruár 12-ig közöljék bérköveteléseiket, hogy a bérlőknek a válaszadásra elegendő idejük legyen. ## ¿1 portugál forradalomnak más célja nincs, mint a diktatúra megdöntése 44 (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) 4 Lisszabonból jelentik: A portugál köztársa­i ság elnöke ujságirók előtt kijelentette, hogy : meg van győződve a kormánycsapatok győ­j zelméről. Lisszabon és Oportó uccáin ezer­számra osztogatják a röpcédulákat, amely­! ben a forradalmi párt felhívja a lakosságot í a köztársasági államforma fokozott megvédé­sére. A forradalomnak más célja nincs, mint ü diktatúra megdöntése és az alkotmányos köztársasági államforma helyreállítása. London, február 8. Madridból jelentik a lapoknak: Lisszabonban 150 politikust és új­ságírót letartóztattak. Valamennyiüket a Mon­1 santó erődbe internálták. I Gaál Gaszton az adócsökkentési törvényjavaslatot mérsékelt adóemelési javaslatnak nevezte. Budapest, február 8. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma folytatta az adómérséklésről és az autonómiák ellenőrzéséről szóló javaslat megvi­tatását, Gaál Gaszton mérsékelt adóemelési ja­vaslatnak nevezte a javaslatot. Bn d miniszter szerint ez nem áll, szerinte adóengedmény van a földadó terén is. Bródy Ernő szociális szempontból birálta a kormány adópolitikáját. A 720 pengős adómentes létminimum felemelését kéri. Bud hajlandó ezt 960 pengőre felemelni, de a napszámosok is tartozzanak kereseti adót fizetni. Hassay mondott ezután beszédet. Arról in­tézett kérdést Búdhoz, hogy hol fog előállni a be jelentett negyvenmilliós adóbe­vételi csökkenés, Bud miniszter adós maradt a felelettel, Bassay a jövedelmi adónál azt indítványozta, hogy a létminimum ne 1000 pengő, hanem 1600 legyen, B ti d ezt nem fogadja el. Többek felszólalása iitán a bizottság délután

Next

/
Thumbnails
Contents