Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-08 / 30. szám

1927 .február 8. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Hangos botrány a budapesti Városi Színházban Piccaver lemondása miatt. (Budapesti tudósító nk telefonjele n­I é s e.) A Városi Szinházban ma Pice a v e r Alfréd kainaraénekes fellépéséi hirdették. A szín­ház zsúfolásig meglelt, az előadás megkezdése azonban egyre késett. Végre Sebestyén Géza igazgató jelent meg a függöny előtt és bejelentette, hogy Piccaver az előadást lemondta. Erre nagy botrány tört ki, a közönség fujozott és követelte a belépőjegyek árának visszafizetését. Sebestyén igazgató csak nagynehezen tudta le­csillapítani a zajongó nézőkel azzal, hogy a mai; jegyek február 21-i előadásra érvényesek. Azután lejátszották a Toscál. Piccaver szerepét Székely­hidv Ferenc dr. énekelte. Halálos fiatáriragédia Sszőreg melleit. Egy vámőr-szakaszvezető agyonlőtt egy menekülő, gyanúsan viselkedő ismeretlent. (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfő reggel 9 órakor Szőrei/ község elöljárósága te­lefonon jelentette a szegedi ügyészségnek, hogy Ábrahám Ferenc vámőr-szakasz vezető Szőreg határában szolgálata teljesítése köz­ben agyonlőtt egg polgári ruhába öltözött ismeretlen egyént. A szegedi ügyészség intézkedésére az ügyet további nyomozásra átadták a katonai ügyész­ségnek, mivel Ábrahám szakaszvezető kato­nai állományba larlozik és ügyében a további nyomozást a katonai hatóságoknak kell le­folytatni. Értesülésünk szerint a trianoni halármenti tragédia hétfőn reggel nyolc órakor Szőreg községtől nyolc kilométer távolságban játszó­don le. A magyar szerb határon a magyar vonal ellenőrzéséi a vámőrség látja el, hogy a csempészek közlekedését megakadályozza. E vonalszakaszon általában csendesség ural­kodik. Vasárnap délután azonban az ellen­őrző vámőrök egy gyanúsan viselkedő egyén­re lellek figyelmesek, aki a halármenti úgy­nevezett tilalmi zónában bujkált. A gyanú­san viselkedő egyén elfogatására járőr in­dult el. A katonai járőr azonban eredmény­telenül tért vissza. Hétfőn reggel a korai órákban azután Áb­rahám Ferenc szakaszvezető ismét megpil­lantotta a gyanúsan viselkedő embert, aki látszólag nyugodtan sétált, de tekintetével ál­landóan a vámőröket figyelte. Ábrahám meg­állásra szólította fel az idegent, aki azonban jutásnak eredt. A vámőr-szakasz vezető ekkor háromszor álljl kiáltott. Választ azonban hiába vári. Utasításai értelmében már ekkor használhatta volna fegyveréi, de a szakaszvezető elhatá­rozta, hogy elfogja a mindinkább lért nyerő menekülő idegent. Xégv kilométeren át folyt a hajsza a vámőr és a titokzatos idegen kö­zöli. amikor Ábrahám szakaszvezető már-már kifulladt, ugy hogy választania kellett: vagy menekülni hagyja az idegent, vagy utasításai­hoz alkalmazkodva fegyverét használja. A szakaszvezető ekkor hirtelen megállóit. Mégegyszer álljl kiáltott, majd lőtt. Az egyetlen lövés halálos volt. A golyó a me­nekülő szivét találta, aki azonnal meghalt. Az események színhelyére néhány perc múl­va megérkezett a katonai járőr. Az ismeret­len zsebeit átkutatták és nála Farkas Szilaeszter névre kiállított munkakönyvet találtak. Az áldozat civil ruhája alatt katonai egyenruha volt és így az a vélemény alakult ki, hogy Farkas Szilveszter katonaszökevény, aki a büntetéstől való félelmében igyekezett átszök­ni a haláron. A határmenti tragédia ügyében most szé­leskörű katonai nyomozás indult meg annak j megállapítására, hogy Ábrahám szakaszvezető jogosan használlu-e fegyveréi? (A Délmagyarország m u n k a t á r s á t ó 1) Helek óla nyílt titok, hogy dr. Gerle Imre. aki a balpárt szegedi listáján a választás alkalmával elfogadta a második helyet, követeli Has sav Károly lemondását a szeged ¡mandátumról. Ger­lének ez az óhaja tárgyalások, deputáeiózások után is teljesíthetetlen maradt, Iiassay a budapesti man­dátumáról mondott le és a szegedit tartotta meg. Ez arra indította Gerlét, hogy a gazdakörök ve­zetőivel politikai megbeszélést larlson, amely va­sárnap folyt le az Alsótanyai Gazdasági Egyesület tanácskozó termében. Érdekes és erősen jellemző az a tanácskozási mód, amely után a bizalmatlansági határozatot meghozták és az az állítólagos ok, amelyen a határozat alapul. Eddig széllében arról beszéllek, hogv Rassay Károly reverzálissal kötelezte ma­gái arra, hogy szegedi mandátumáról le fog mon­dani, ha másult is megválasztják. Természetes az lelt volna tehát, ha a vasárnapi értekezleten elő­hozakodnak ezzel a reverzálissal és annak alapján hozták volna meg a határozatot. Ezzel szemben azért szavaztak bizalmatlanságot Rassaynak, mert az országgyűlés ünnepélyes megnyílásán állítólag felállt és tüntetőleg eltávozott. Gerle Imre azt mondja, hogy ez benne volt az összes lapokban. Néhány lapol mi is olvastunk itt a szerkesztőség­ben és annak alapján kijelentjük, hogy dr. Gerle Imre l u 1 o z. Az összejövetelt megelőzte az Alsólanyai Gaz­dasági Egvesülel választmányi ülése, amelynek tárgysorozatán csupa gazdasági vonatkozású kér­dés szerepelt: a lalajvíz-veszedelem, a vasúti hoz­zájárulás, az útjavítások problémája. Magyar Péler elnököli és részletesen ismertette azokat a hiábavaló kisérlelekel, amelyekkel ezeknek a fon­tos tanyai proli témák n íft> a megoldását sürgette a szegedi városházán. A választmányi ülés ti­zenegy órakor kezdődött és eltartóit egészen déli harangszóig, amikor megérkezett a Gazdasági Egyesület lanáeskozó termébe dr. G e r 1 e Imre is. A választmányi ülés azonnal átalakult a lanyai nép és gazdasági körök vezetőségi értekezletévé és Gerle rátért a tárgyra. Kijelentette, hogy a képviselőválasztásokból kifolyólag nagyon sok bo­nyodalom keletkezett, mert végeredményben a sze­gedi gazdáknak ismét nincsen képviselőjük. Gerle felkérésére ezulán Deák Ferenc egyesületi jegyző felolvasta Gerle erre vonatkozó javaslalál. amely azzal kezdődik, hogy a harmadik kerület válasz­tói Gerléi többször megkínálták a múltban a mandátummal, de. azt ő sohasem fogadia el. Most is csak erős kapacitálás után vállalt jelöltséget a balpárt listáján, de kifejezettén csak azért, hogy legyen a kisbirtokosoknak is képviselőjük a par­lamentben és mert a balpárt vezetősége Ígére­tet tett, hogy abban az esetben, ha Rassay Ká­rolyt másult is megválasztják, lemond szegedi mandátumáról. Egy politikai demonstráció a tanyán. Rassay nem adott reverzálist Gerlének. — „/11tik most azt mondják, őogy nem ismerték Rassayt, azok kérték a legerő­sebben itt Isten áldását Rassay Károly zászlójára." Gerle jelöltségének köszönheti a balpárl. foly­tatja a javaslat, hogy a választás alkalmával 3,039 ! lanyai és legalább ezer városi szavazatot kapott, holott a listavezető R a s s a y n a k s o ti a hírét sem hallotta Szegeden senki. A választás után küldöttségileg is, levélben is kér- 1 lék Rassayt, hogy adja át a szegedi mandátumát Gerlének, szemébe is mondották,-, hogy nem őt választolták meg, hanem Gerlére szavazlak, de eredménytelenül. Rassay eleinte nem adolt hatá­rozott válaszl. de később kinyilatkoztatta,- hogy ; a budapesti mandátumáról mond le és a szegedit tartja meg, minthogy erre nagyon büszke, Igv az alsólanyai válaszlók hátán becsúsztatta a par­lamentbe Ba rács Marcell. A Gerle-lélc javaslat második része voll a lulajdonképeni meglepetés. Ebből az de­rül ki, hogy Rassay Károly a parlament i megnyitó ünnepélye alkalmával, amikor a kormányzó tartotta a beszédét, tüntetőleg el­távozott. Ez sértő ránk nézve olvasla tovább Gerle javaslatát a jegyző és nem tűrhető, hogy ezt a mi képviselőnk legye meg. Éppen ezérl javasolja, hogy az alsótanyai körök fe­jezzék ki bizalmatlanságukat Rassay Károly személye iránt egyrészt azért, mert nem tar­totta be a pártvezetőség igéretét és nem adta át mandátumát dr. Gerle Imrének, másrészt azért, mert tiszteletlenül viselkedett az ál­lamfővel szemben. Vegye tudomásul, hogy az alsólanyai választók nem tekintik képviselő­jüknek és soha többé közéjük ne menjen, meri nem látnák szívesen. A javaslatot faggos némasággal hallgatta vé­gig az a huszonöt-harminc ember, aki össze­gyűli a Gazdasági Egylet tanácstermében. Amikor az egyesületi jegyző befejezte felol­vasását, a szól ismét Gerle Imre vette át és sorra felhívta a gazdakörök megjelent ve­zetőit. hogy nyilatkozzanak, elfogadják-e a határozati javaslatot és aláírják-e azt a pél­dányi, amelyet Rassay Károlynak fog Gerle postán l'elküldení. És a népkörök vezetői, legalább hatan nyi­latkoztak is. Kijelentették, hogy szívesen lát­ták volna, ha Gerle méltóságos ur lesz a képviselőjük. Arról azonban egyetlen szól se szólíak, hogy bizalmatlanok vol­nának Rassay Károly iránt. Gerle Imréi azonban kielégítették ezek a nyi­latkozatok. Minden megnyilatkozáshoz fűzött néhány keserű észrevételt. Amikor ördög Istvánra került a nyilatkozás sora. elhangzott az első negatív válasz: Mi még ezt a kérdési nem vitattuk meg mondotta a domaszéki gazdakör elnöke -, én nem ludotu a közvéleményt, tehát nem nyilatkozhatok az egvesülel nevében. Gerle Imre idegesen faggatla ördög Istvánt, kijelenlve, hogy az egyesület nem fontos, mondja meg azt. hogy mi az egyéni véle­ménye. hozzájárul-e a maga részéről a ja­vaslathoz. Én kérem, a magam részéről a méltó­ságos Gerle doktor úrra szavaltam. F'z is elég volt Gerlének, be is irta a külső domaszéki gazdakör elnökének nevét a lis­tába. A meglepetés csak ezulán jött, amikor Berta Szilveszter, a domaszéki gazdasági kör alelnö­kére kerüli a sor. Nagyon sajnos, hogy ezl ugy köll kijelen­teni mondotta líerla Szilveszter . hogy a hiba ott kezdődik, amikor azt mondják, hogy Alsólanva népe nem is ösmeri Rassay Károlyt. Nagyon is jól ismertük mindnyá­jan. Akik mosí azí mondják, hogy nem is ismerték, azok kérték a legerősebben itt, ebben a helyi­ségben az Islen áldását Rassay Károly zászlójára. Tudták, hogy kicsoda, azl mondták, amikor itl hallgatták a lieszédjil, hogy ő a mi emböriink. Céltalan dolog ennek az embernek mosl bi­zalmatlanságot szavazni, amikor tudták azt is, hogy listával megy a választás. En a doma­széki egyesület nevében nem járulok hozzá ehhez a javaslathoz. De nem erről van szó magyarázgatta idegesen Gerle . olyan ember nem lehet Szeged királyim és kormányzóim népének a képviselője, aki tüntetőleg eltávozik, ami­kor a kormányzó a trónbeszédet tartja. Magyar Péler is beleszólt itt a vitába. Ki­jelenlelte, hogy Kószó Istvánt szereti, de mert cserbe hagyta a népet a kisvasúti hozzájá­rulás ügyében, azért nem akarja löbbet kép­viselőnek. — Arról van szó, hogy akarnak-e maguk vasúti hozzájárulási fizetni. Ha nem akar­nak. akkor írják alá ezl az ivet. Mindegy az, hogy ki képviseli a várost, Kószó-e, Rassay-e, vagy Gerle-e. Ila a város annyiszor hozzá­járni a színházhoz, akkor ne kívánja, hogy mi fizessük ki a vasutat. Ez a diplomatikus felszólalás helyre is ál-

Next

/
Thumbnails
Contents