Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-20 / 41. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w A földművelésügyi miniszter Szegedre helyezte át a kecskeméti erdőigazgatöságot. (A Délmagyarország munkatársától.) Mayer János földművelésügyi miniszter rövid leiratban ma arról értesítette a város hatóságát, hogy 1927 augusztus elsejétől kezdve a Kecskeméten lévő crdőígazgalóságol Szegedre helyezte át. Az erdőigazgatóság áthelyezését hónapok óta tartó tárgyalások előzték meg a város hatósága és az erdőigazgatóság, valamint a földmüvelésügyi miniszter közölt. Az erdőigazgatóság ugyanis nem érezte jól magát Kecskeméten, ahol a városi hatóság nem volt hajlandó azokra az áldozatokra, amelyeket vezetősége kivánt a várostól, nevezetesen nem biztosított megfelelő lakásokat a hivatal tisztviselőinek. Az erdőigazgatóság már hónapokkal ezelőtt érdeklődött Szegeden, hogy abban az esetben, ha átköltözne ide, számithat-e a város fokozottabb előzékenységére. A polgármester, illetve a város tanácsa akkor biztató átirattal válaszolt, közölte az erdőigazgatósággal, hogy Szegeden előzékenyen és ürömmel fogadnak minden uj állami hivatalt. Megígérte a város tanácsa azt is, hogy az erdőigazgatóság tisztviselőinek megfelelő la- ! kásokat biztosit. Valószínű, hogy ennek a I biztatásnak az eredményeként helyezte most át a miniszter az erdőigazgatóságol Szegedre. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta. hogy az erdőigazgatóságnak mindössze kilenc, vagy tiz tisztviselője van, a városnak tehát csak kilenc-tiz lakásról kell gondoskodnia augusztus elsejére. Ha addig nem tud a város megfelelő lakásokat szerezni, akkor az erdőigazgatóság elhalasztja átköltözését arra az időre, amikor elkészül az Oroszlán-uccában a város uj bérpalotája, amelyben az erdőlisztviselők kapnak majd elsősorban lakást. A hivatal áthelyezése nem okoz nagyobb gondot, mert az erdőkincstárnak van Szegeden háza, a Dugonics-téren, ha innen kitelepítik a lakókat, mindössze hatan vannak. nemcsak a hivatal kaphat kényelmes helyet, hanem néhány tisztviselő is. — Nekünk minden erőnkkel elő kell mozdítani azt. hogy minél több állami hivatalt helyezzenek Szegedre mondotta a polgármester , mert minden uj hivatal a város forgalmát növeli, tehát közgazdasági szempontból is hasznot jelent a város közönségének. 99 Csak egészséges nemzet lehet gazdag, boldog és szabad." Or. Tuszkay Ödön előadása a társadalmi orvostan köréből. (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg szombaton este a sebészeli klinika tantermében dr. Tuszkay ödön állandó figyelemmel kisért előadását. A nagyszámú közönség megtöltötte a padsorokai és a közvetelen előadásért sokáig ünnepelt eaz előadót. Érdekes uj irányokat és küzdelmeket ismerletett meg dr. Tuszkay a társadalmi orvostan köréből, amidőn azon feladat elé állilja a tudományt, hogy: miként tudná legyőzni az átöröklésböl származó bajokat, a fajpusztulás veszedelmét és ezzel a nemzetek kiveszését Ismertette az átöröklés tanának legújabb állását, valamint a vércsoport-vizsgálatok eredményeit, melyek segélyével a faj-meghn\ározás tisztán biológiai alapon történik. Majd rátért az eugénika tanainak gyakorlati alkalmazására és azt mondja, hogy ezekkel távol sem érte cl a társadalmi orvostan azt, amit várt lő le. mert például a házasulandók egészségi ellenőrzése helyes dolog, de megnehezíti a házasságra lépést és megnöveli a házasságon kivüli életközösségek számát. Az Amerikában törvényileg kimondott asexualitás vagyis súlyos testi-lelki bajok átöröklésének műtét utján való meggátlása sem vált be. miután jelentéktelen azok száma, kiknél végezhető. Ezek ugyanis fegyházakban, tébolydákban vannak, mig a szabadon járó súlyos bűnözők és rejtett elmebajban szenvedők óriási száma e törvények számára el nem érhetők; de azonkívül nem áll biztos talajon az orvosi diagnózis sem az átörököl hefcés szempontjából és végül: elmebaj és genialitás egy törzsön szoktak nőni és igv ez utóbbiakat is kiirtanánk. Több eredmény várható a fogyatékosok elleni rendszeres eljárásokkal, mely által a dolgozókat segíti meg munkájukban, midőn a nemdolgozók által okozott terheket leveszi váltaikról. Legtöbbel azonban a mesterséges kiváhaszjástól, (artificiális selectio) várja, mert igv a rossz hajlamok lemérsékelíielők, diluálhatók és esetleg egyik generációban egészen elmulaszthatok. Ha emellett a közegészségtani nemzetgazdasági alapra helyezzük folytatta ezután előadását és ezúton a mindenkori államkormányzat élő elemévé tesszük, akkor az emberi egészség nemcsak legősibb, hanem szent kötelesség is lesz. Ennek kivívásához még a lelkiirünyitást is feltétlen szükségesnek tartja orvostani alapon és egy uj tudományt: a pedagógiai orvostant kívánja életre kelteni. Ennek segélyével az akaratot és önuralmat kifejleszteni és ezek erejével a káros adottságokat féken tartani. Nem igaz, hogy gyengültünk, degenerálódtunk, sől a teljesen ellenkezője áll, amely eredmény tisztán az egészségi tanácsokban és ellenőrzésekben fáradhatatlanul küzdő orvosvilág érdeme, mely ulon igazzá válik Trefort szava, hogy: »csak egészséges nemzet lehet gazdag, boldog és szabad . Dr. Tuszkay Ödönt a közönség előadása után sokáig ünnepelte. II polgármester nem fogadta el a kereskedők közvetítő indítványát a Tisza Lajos-köruti piac ügyében. „fl piac áthelyezésével a tanyai vasút rentabilitását kívántuk biztosítani" — válaszolta a polgármester a kamara vezetőségének. (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról a viharos értekezletről, amelyet a Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa tartott az érdekeltek bevonásával pénteken este a Tisza Lajosköruti piac elhelyezése ügyében. Az értekezleten, mint ismeretes, dr. Kertész Béla szövetségi ügyész indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy a kereskedelmi és iparkamara utján lépéseket tesznek a polgármesternél egy ankét összehívása érdekében. Ez az ankét dolgozná ki aztán azt a megoldási tervezetet, amely az összes érdekeket kielégítené és végre békét teremtene. A Tisza Lajosköruti piac kérdése ugyanis éles ellentéteket robbantott ki a kereskedők szövetségének tagjai között. A Rudolf-tér környéki kereskedők — mint ismeretes — rossznéven vették a szövetség vezetőségétől, hogy a szövetség felhatalmazása nélkül élére állottak a Tisza Lajos-köruti kereskedők mozgalmának, amelynek az volt a célja, hogy a polgármester változtassa meg eredeti határozatát és helyezze vissza eredeti helyére, a Tisza Lajos-körutra a piacot, amelyet a tanyai vasút üzembehelyezésétől kezdve a Rudolí! lérre helyezett át. A kereskedők szövetségének nagytanácsi határozata értelmében a kereskedelmi és iparkamara elnöksége nevében Wimmer Fülöp kamarai elnök, Körmendy Mátyás alelnök, dr. Tonelli Sándor főtitkár és dr. Landesberg Jenő ügyvezető-titkár szombaton délben felkeresték a polgármestert, akivel közölték a kereskedők kívánságát. Kérték, hogy hívjon össze a piac ügyében mielőbb ankétot, arra hívja meg az érdekelt kereskedők képviselőit is és dolgoztasson ki olyan megoldási tervezetet, amely kielégíti az érdekeltségek kívánságait. A polgármester kijelentette erre a propozicióra, hogy nem tartja célravezetőnek, mire Wimmer Fülöp megtette azt a közvetítő javaslatot, hogy ossza szét a polgármester a piacot ugy, hogy a kisvasuton beérkező tanyaiak számára a Rudolf-téren jelöljön ki helyet, a kocsin érkezők számára pedig biztosítson szabad piacválaszló jogol. A polgármester ezt a megoldási sem fogadta el. Kijelentette, hogy a város negyvenmilliárdos befektetéssel építette fel az alsótanyai* vasutat, a piacot azért helyezte át a Rudolf-térre, mert ezzel a kisvasút rentabilitását kívánta biztosítani. Ezzel szeretné a tanyaiakat a kisvasút használatához hozzászoktatni. Ha a tanyai termelő látja, hogy a vasutat kényelmesen használhatja, mert ahogy leszáll a vonalról, olt. a végállomáson azonnal ki is rakhatja és eladhatja portékáját, rájön, hogy felesleges a kocsi, áruját nem kell máshová cipelnie, szóval költséget és fáradságot kímél a vasúttal. Ha ellenben a piacot kétfelé osztanák, a tanyaiak a nagyobb. a forgalmasabb piacra törekednének, a Tisza Lajos-körutira, tehát ilyen megoldással nem szolgálná a piac a kisvasút érdekeit. A Rudolf-lóri megoldást azonban csak átmeneti intézkedésnek tartja a polgármester, ha a tanyai közönség már hozzászokott a vasúthoz, akkor megfontolja majd, hogy hol van a piac számára a legjobb hely a kereskedők érdekeinek figyelembevételével. Kijelentette végül a polgármester, hogy a piackérdés megoldására van más terve is. A villamos vasul fővonalát rövidesen a Zrinyiuccán keresztül vezetik, a temetői vonalat viszont a Tisza Lajos-köruton keresztül, így tehát a Dugonics-tér és a Kossuth Lajossugárul között a Tisza Lajos-körutnak csak azon az oldalán maradhat meg a piac, amelyiken nem fúlnak végig a villamos vasút sínjei, tehát a külső oldalán. A belső oldaláról a piacol valószínűleg át fogják helyezni oda, ahonnan a piacot a Rudolf-térre helyezték át, a Tisza Lajos-köruli kereskedőknek igy mégis lesz piacuk anélkül, hogy a Rudolf-térre helyezeti piacot visszahelyeznék. A kamara elnöksége tudomásul vette a polgármester válaszát, amelyet közölni fog az érdekelt kereskedőkkel és a kereskedők szövetségével is. üdofeüszólamlási tárgyalások. Q II. számú adófsiszélamlási bizottság (tárgyalási hely: Pénzügyigazgatóság, II. em. 26. szobai a következők felebbezéseit tárgyalja Február 21-én: Márton István és Társa fé fi szabók, Szintháromsag-ucca 73. Pisurnyi .lulia férfi szabó, Délibábii. 28. Pisurnyi Mihályné férfi szabó, Délibáb-u. 28. Róth Lajos férfi "szabó, Alföldi-u. 16. Golity Lajos férfi szabó, Bécsi-körul 12. Id. Vér Ferenc fuvaros, Répás-u. 215. Kara József fuvaros, Katonau. 13. Bcne Imre kocsigyárló, Remény-u. 34. Elek János kocsigyárló. Petőfi Sándor-sugárut 8(5. 15áló János ilalinérő, Petőfi Sándor-sugárul 87. Stumpf István és Társa lakatosok. Felhő-u. (!. özv. Vőneki Antalné italmérő, Petőfi Sándor-sugárul 40. l.ichteneckerl Károly italmérő, Alsótiszapart 32. Kovács József kosárfonó, Veresács-u. 44. Mészáros Dezső kovács, Petőfi Sándor-sugárul 40. Bartus Béláné női szabó, Kálvária-u. 38. Villás Istvánné paprikakikészitő, Gép-u. 24. Farkas Sándorné paprikakikészitő, Katona-u. 21. Dómján Szilveszter paprikakikészitő, Farkas-u. 14. Ábrahám Szilveszter paprikakikészitő, Petőfi Sándor-sugárul 80. Ábrahám Testvérek paprikamalomt.. Cserepessor 7. Ábrahám József paprikamalomt., Cserepessor 7. Ábrahám Anna paprikamalomt., Cserepessor 7. Borka György papucsos, Farkasu. 14. Dienes György papucsos, Kormányos-u. 13. Gémes Péter papucsos, Répás-u. 3. Biczók István papucsos, Szivárvány-u. ">2. Özv. Huszka Istvánné papucsos, Rákóczi-u. 35. Barlos István papucsos, Kormánvos-u. 24. Kriska Péter papucsos, Csendes-u. 11. Nagy Mátyás papucsos, Délibáb-u. 3. Szűcs János sütő, Xemeslakács-u. 16. Bacsó Vince fasaroki'aragó, Debreceni-u. 7. Kecskeméti László ácsmester, Gém-u. 6. Február 22-én: Özv. Cseszka Józsefné varrónő, Kálvária-sor 8. Kovács Ilona varrónő, Kálvária-sor 46. Deák Júlia varrónő, Fertő-u. 4. Kádár Sándor szatócs, Kálvária-sor 12. Dr. Berkes Dezső orvos, Petőfi S.-sugárút 52. Dr. Andrássy Ferenc orvos, Boldogasszony-sugárul 45. Szűcs Lajos Kálvária-u. 48. ötott János malomtulajdonos, Alföldi-u. 35. Kószó Aulai paprikakikészitő, Katona-u. 43. Özv. I'app Andrásné paprikakikészitő, Móra-u. 48. Ifj. Sárkány Mihály vendéglős, Indóház-tér 1. Özv. Papp Jánosné hentes, Petőfi S.-sugárut 79. Farkas Sándor asztalos, Veresács-u. 8. Kovács Józsefné varrónő, Veresács-u. 15. özv. Horváth Ferencné paprikalermelő, Felsőv. feketeföldek 143. Ilirsch Sámuel szatócs, Mars-tér 12. Répás Nándor piaci hus árus, Móra-u. 32. Fodor Mihályné piaci gyümölcsárus, ösz-u. 37. Molnár Józsefné varrónő, Biliari-u. 47. Heks Nándor iparművész, Felhő-u. 1. Bodnár Mária varrónő, Alsóliszapart 1. Nagy Sán-