Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-20 / 41. szám

324 DÉLMAG YARORSZÁG 1927 lcbruúr 11. dor szabó, Fellániadás-u. 3. Dr. Purjesz Bcla orvos egyetemi tanár, Kálvária-tér 5.b. Tóth András szatócs, Szekeres-u. 1. Simon Józsefné szatócs, Délibáh-u. 18. Kormányos János asztalos, Téglagyár-u. 7. Fodor Miklós lüaifakereskedö, Vasasszenlpéter-u. t. György Deák József piaci husárus, Tavasz-u. 19. Kónya János kőmiveáhiester, Római-körut 23. Bugyi Mihály gépjavitómühely, Vasasszentpéter-u. 3. Körmendy Mátyás asztalos, Szent Rókus-u. 3. Beszélgetés Frank Frigyessel. VA I) é l m agyar ország párizsi m u n k atársától. A napokban nyilt meg Frank Frigyes, a kiváló magyar festőművész kiállítása Pá- j rizs szivében, a Faubourg Sa i n t-H o norén. j A kiállítást báró Korányi Frigyes magyar kö- • Vet nyitotta meg a párizsi magyar kolónia legismertebb tagjainak jelenlétében. Francia részről, a szépművészeti minisztérium képviseletében Arzén Alexandre jelent meg, aki a kiváló művésznek , egyik képét ki is jelölte a francia állani szá- j mára. A francia sajtó igen kedvezően ír a kiállításról. A Le Temps például erősen dicséri a szilárd konstrukciójú, pompás elevenségü képeket, a város és a vidék mélyen átérzett impreszszióit. A L'Oewre kiemeli a festő lázas színező erejét, kompozícióinak izmosságát és a párizsi hangulatok igaz meglátását. A Comcdia kritikusa a képekben egy merész egyéniség legdrámaibb pillanatainak víziókká hevített kifejezését látja. A kiállított képek kél csoportra oszlanak. Az ; egyik csoportban a sötét lónusu, mélyebb alap- j hangulatú kompozíciók sorakoznak. Komor ftn- , uepélyesség és valóban valami drámai feszültség keveredik ezeken a vásznakon. Többek és mélyebbek a szem felületes impresszióinál. Egyéniség és erő, egységes és impozáns formaakarás nyilatkozik meg bennük. A századokat és ko- ' rokat túlélő, klasszikus és örök forma akarása ez, tul az impresszionizmus felületességén és pilla- : natnyiságán, az uj formáé, amely mégis klasszi- ! kus és mégis örök. A másik csoporl a szines, életörömös vásznak ; gyűjteménye. A magyar vidék és a francia fövá- ! ros színessége. Falusi vőfények fölpánllikázva, bok- i rétásan, Dunántul, a magyar falu szinei, majd Pá- j rizs, kiabáló, szines falragaszok, a mozgó nagy- ! város és a lágyfényü délutánjai. Ez nem a mély i problémák, a nagy stílus, az átfogó kompozíciók ' világa. A küzdelem itt az elröppenő hangulatért folyik, amelyet a térből kiszakított, körülhatárolt ! vászonra kell lerögzíteni. Hogyan jött létre ez a kettős törekvés? Vájjon ; miképpen vélekedik a művész képeinek e kél- j féle karakteréről? Frank Frigyes, ez a végtelenül szimpatikus művész a következőket mondja: — A kompozíciók az élet fölfokozott perceiben születnek. A szem befelé fordul, a lélek világa felé. ahol a problémák vajúdnak, gondolatok és érzések csatáznak. Az ilyen hangulatban született képek levegőjében természetszerűen van va- t lami szokatlan feszültség. Ez a feszültség a fest- j méuyt a mindennapi élei fölé emeli, egy mélyebb j és örökebi) világba. És ezek a különös, sölél sziliek I szintén az egyéni lelkivilágnak, a fölfokozotl ér- j zéseknek kivetődései. Ezt a stílust érzem igazi utamnak. De nem tehetek róla, bolondja vagyok a színeknek. Néha egy táj, egy uccarészlet megtölti a szememet. Megrohan, leteper és elnyom bennem minden más hangol, minden más érzést. A szem megittasul a színek pompájától és ilyenkor vászonra kell vetnem meglátásomat. így születnek azok a képeim, melyeken nem a belső világ hanem a téma hangulata dominál. — Párizs befolyásolta-e valamelyik irányban? — Színekkel és hangulatokkal ostromolja a szememet. Hiszen Párizs olyan gazdag, lármás, szines, izgató és olykor titokzatos. Nem is hiszem, hogy Monet gazdag impresszionizmusa létrejöhetett volna Párizs nélkül. A francia festők anynyl mindent kaptak készen ettől a várostól; hogy nem lehet csodálni, hogy itt virágzott ki a hangulatfestés művészete. A mi fővárosunk szegényebb hangulatban (talán esak Tabán kinálja kincseit), de bőven kárpótol bennünket a magyar vidék. Ebben azután gazdagabbak vagyunk, mini a franciák. mert a francia festészetben csak egy-két festő képviseli a vidék poézisét. A magyar vidék liangulalgazdagsága talán még Párizszsal is fölér. így beszélt a művész képei közölt. És ahogy elnéztem ezt az ihleteit, művészi rajongástól megszállott embert, önkéntelenül fölvetődött bennem egy kérdés: — Lelkében nem ütközött össze soha a művész ember? a művészetnek áldoztam. Az szívesen fogadom, ha a müHogy érdemes-e, nem tudom, nem lehet másképp. Közben a közönség kavarog a teremben. Bámuló fölkiálltások, elismerő megjegyzések röpködnek a levegőben. Különösen a feket e ruhás hölgy eimü kép elölt, amely az 1925-ös párizsi szalonon kitüntetési nyert. München, Velence és Budapest után. íme Párizs is elismeri Frank Frigyest, aki a megszállolt lelkek fanatizmusával halad utján a halhatatlanság felé. Ilont Ferenc. frakk-ingek, nyakkendők, keztyük, (y arisnyák legnagyobb választékban legolcsóbb árakon Pollák Testvéreknél. 180 A kultuszminisztérium évi ötvenezer pengő hozzájárulást kiván a várostól a tanyai iskolák feniarlásáltoz. (A Délmagyarország munkatársától.) A város hatósága, amikor a tanyai iskolákat áladla az államnak, kötelezte magát arra, hogy az iskolák l'entartásához évi negyvenezer aranykoronával hozzá is járul. A kultuszkormány azonban a hozzájárulási összeg lefizetéséi abban az időben egyelőre felfüggesztene, hogy a város a tanyai iskolák épilkezésehez felvett kölcsönt letörleszthessc. A háború alatt azután esedékessé vált a negyvenezer aranykoronás hozzájárulási költség további fizetése. A város évenkint szorgalmasan fizette is az összegeket. A korona romlásával azonban a negyvenezer korona színié semmivé zsugorodon össze. Az állani erre valorizálva kérte a hozzájárulást, amit azonban a város nem volt hajlandó megfizetni. A város tanácsának álláspontja az volt a kérdésben ugyanis, hogy csak abban az esetben hajlandó a valorizálásra, ha az állam is valorizálva tesz eleget fizetési kötelezettNemrégiben azután Márkus Géza, a kultuszminisztérium számvevőségének főnöke tanácskozásokat folytatott a város hatóságával, hogy a hozzájárulási összeg kérdésében megállapodást hozzon létre. A város hatósága a tanácskozások folyamán kijelentette, hogy elvben hozzájárul a tanyai iskolák fentartási költségeihez. Hajlandó tüzelőanyaggal ellátni az iskolákat, megfizeti az iskolák dologi kiadásait is, azonban ezen felüli áldozatokra nem hajlandó. A kultuszminisztérium ezután elfogadta a város ajánlatát és így kétszeres meglepetés erejével hat a kultuszkormánynak szombaton leérkezett leirata, amely szerint a város évi ötvenezer pengőt köteles fizetni iskola fentartási hozzájárulás cimén. A város tanácsa még nem foglalkozott a kultuszminisztérium leiratával, de értesülésünk szerint a város ' nem hajlandó megfizetni a kért összeget, ame! Ível lulsoknak talált. ségeinek. UJ megvilágításija került ét Török-uccai t^átólos sxtiritálás. Kiss Gyula önvédelemből szúrta le Osznoviís Sándori;? cs az — Egész életemet élettől a rosszat is vészelem nő általa. De azt tudom, hogy (A Délmagyarország munkatársától.) A Török-uccai emlékezetes véres szurkálás tettese jelenleg a szegcdi ügyészség fogházának lakója. Az év elején történt, hogy az egyik Török-uccai vendéglőben kedélyes borozgatás közben Kiss Gyula asztalosmester összeveszett Osznovits Sándor rézöntővel. A fehér asztal ' mellett kirobbant veszekedésnek a vendéglői j záróra után folytatása következett. A két haragos a Rákóczi-téren megvárta egymást és rövid vita ulán formális verekedés fejlődött ki közöttük. Kiss Gyula előadása szerint a verekedést Osznovits kezdte. Az első pofon elcsatlanása ulán az ellenfelek egymásnak rohanlak. Kiss Gyula szorongatott helyzetében előrántotta zsebkését és szúrt. A szúrás halálos voll. Nyakszirten találta Osznovilsot, aki percek multán elvérzett. Kiss Gyula a véres szurkálás után nyugodtan hazament. Először anyósának házát . kereste fel, bort kért, de miután nem kapott, hazament saját lakására és nyugodtan lefeküdt. A detektívek hajnalban költötték fel a még mindig mámoros embert, aki először semmire sem akart emlékezni és csak később, órák multán emlékezett vissza a Török-uccai vendéglőre, Osznovitsra és a történlekre. Azt azonban tagadta, hogy Osznovitsot meg akarta ölni. A kést önvédelemből használta — mondotta —, miután Osznovits kezében is kést látott. A véres eset utáni nyomozás minden támpont nélkül indult meg. A két haragos összeveszésének szemtanúi nem voltak. Csupán Kiss Gyula vallomása volt az egyedüli, amely a ! tragédia lefolyását megvilágította. A rendőrségnek azonban sikerült olyan adatokat szerezni, amely szerint Kiss Gyula szándékosságát meg lehetett állapítani és azt is, hogy Osznovits kezében nem voll kés. A rendőrség szerint Kiss Gyula tehát előre megfontolt szándékkal ölte meg Osznovitsot. A későbbi vizsgálat során azonban döntő momentumokra bukkanlak rá az illetékesek. Kiss Gyula ugyanis kihallgatása során többször hangoztatta, hogy a kocsma előtti térségen, miután öl Osznovits többször arculütőtte, oly nagy erővel támadt rá, hogy a földre esett és kétségbeesésében rendőrért kiáltozott. Kiss vallomásának ezen részét azonban hosszú ideig semmi sem erősitelte meg. Nemrégiben azután kél ujabb tanú jelentkezett, akik a legnagyobb határozottsággal állitollák, hogy Kiss segélykiáltásait hallották. A tanuk bejelentését egyik rendőr is megerősítette, aki szintén hallott távoli segélykiáltásokal. A gyilkosság ügyében történt fordulal most egészen uj megvilágításba helyezte a Törökuccai véres szurkálást. Az ujabb adatok szerint Kiss Gyula tehát önvédelemből szúrta le Osznovits Sándort. 1927 márc. 2, .-án szerdán este 8 órakor Tiszában HORMONia. VI. bérlet. RELLE GABRIELLA ÁRIA- ÉS DALESTJE HDRMONID. VI. bérlel. Jegyek l.SO-íól Belvárosi Mozinál. Teleion 5-82. Divatos Bubv hajvágás IP. Báli frizura . . . 1 „ Fejmosás schamponnai 1.. Manikűr ... 60 fill. Modern hajmunkák raktáron, leimezparókákat kölcsönzők. Hölgyeknek külön bejárat a kapu alatt. 146 Telefon 238. Alapíttatott 1884. RÓTH hölgyfodrász Szeged, Széchenyi tér 3. sz.