Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-17 / 38. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w Tiszenegy auióhussz Qelyetí — Kilenc. He dukálták a városi autóbusz-üzemei. (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros üzemei közül eddig a legjövedelmezőbb­nek az autóbuszüzem látszott. A városi autó­buszok forgalma napról-napra fokozódott, ugy hogy a városi üzemigazgatóság állandóan bő­vítette az üzemet, szaporította a gépjármü­vek számát és a személyzetet is. Most. hirte­len erős visszaesés következett be az autóbu­szok forgalmában. Ezt a visszaesést azzal ma­gyarázzák, hogy a környékbeli tanyák lakóit egyre jobban elfoglalja igy tavasz felé a föld, aztán meg a piacra behozható terménykészlet is megcsappan. Az üzemigazgatóság a l'or- j galom csökkenésére való tekintettel elhatá­rozta. hogy csökkenti az autóbuszjáratokat is. Eddig tizenegy gépkocsi közlekedett, ezen­lul csak kilenc lesz forgalomban. Hattal re­dukálták az autóbuszüzem ideiglenes személy­zetének számát is. Mivel a forgalom csökkenését az üzemigaz­gatóság csak átmeneti jellegűnek tartja, rövi­desen megrendelik azl a három uj autóbuszt, amelynek megrendelését már hetekkel ezelőtl elhatározták. A tábla uj főtárgyalásra utasította a törvényszéket a szegedi kurzuslap rágalmazó cikke ügyében. Regdon Géza tragikus halála és „Mi a hazugság". (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tábla Orosr-tanácsa előtt szerdán dél­előtt került felebbezési tárgyalásra a szegedi kurzus lap szerkesztőjének, Iván Mihálynak sajló utján elkövetett rágalmazási ügye. A vád szerint Iván Mihály a szegedi kurzuslap 1921 október 8-iki számában -Mi a hazugság« cimmel cikket leli közzé. A cikk Regdon Géza tragikus halálával foglalkozva, tény­ként állapitotla meg, hogy dr. Singer Béla ügyeletes kórházi orvos nem teljesilelle or­vosi kötelességét, amikor a közkórház köze­lében Regdon Géza összeesett. A cikk kitételei miatt dr. Singer Béla sajló utján elkövetett rágalmazás cimén feljelen­tést lelt a cikk szerzője ellen. A szegedi törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson Iván vállalta a cikk szerzőségét. Kijelentette azonban, hogy bűnösnek nem érzi magát és állításait hajlandó bizonyilani. A törvényszék el is rendelte Iván tanúinak kihallgatását. A bizonyítás anyagából pedig megállapította a törvényszék, hogy a kórház szabályai szerint az ügyeleles orvos szolgálatának ideje alatt nem hagyhatja el a közkórházat. Singer Béla azonban ki akarl menni azonnal a szeren­csétlenség helyszínére, de dr. Kovács főor­vos kijelentette neki. hogy Regdon Gézán mái­nem lehet segileni. A törvényszék ezután Iván Mihályt bűnös­nek mondotta ki és sajló utján elkövetett becsületsértés cimén nyolc napi fogházra és 500 ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A tör­vényszék ítéletében az inkriminált cikk azon részeire, amelyek Singer Bélával mint or­vossal foglalkoztak, Iván bűnösségét nem ál­lapította meg, mivel Singer nem felhatalma­zásra üldözendő rágalmazás cimén indilotla meg az eljárási, hanem csupán egyszerű rá­galmazás miatt. A tábla szerdai l'őtárgyalásán az iratok ismertetése után dr. Singer Béla jogi kép­viselője kifejtette, hogy a törvényszéknek az egész cikket kellett volna elbírálni, meri az ügyben felhatalmazás nélkül is hozható itélet. A vádlottnak a bizonyítás nem sikerüli és igy bűnössége nem képezheti vita tárgyát. A vádlódat rágalmazás vétségében is kéri bűnösnek kimondani, szigorú ítéletet kér. Iván Mihály védő nélkül jeleni meg a fe­lebbezési tárgyaláson és igy védelmét a hi­vatalból kirendelt dr. Kállai Emil közvédő látta el. Dr. Kállai védőbeszédében kifejtette, hogy a cikk inkriminált kitétele nem mcrili ki a becsületsértés tényálladékát. Ua tehet­ségtelen és vérszegény is a cikknek Singer (nem varrógép) ; címe, ez nem lealacsonyító és nem megszégyenítő. Enyhitő körülménynek kéri betudni, hogy az újságírónak lépést kell tartani az eseményekkel és hogy a vádlott lapjának szellemében volt kénytelen meg­írni cikkét. A tábla ítéletében a törvényszék ítéletét megsemmisítette, kimondotta, hogy a vád­irat szerint az egész cikket vád tárgyává lel­ték, már pedig ez esetben a törvényszék előtt az ügyészség jelenléte nélkül az ügy néni tárgyalható le. E tény alaki semmiségi okot képez és ezért az ítéletet meg kellett semmi­síteni. A tábla uj főtárgyalás megtartására ulasi­totta a törvényszéket és igy az érdekes sajtó­üggyel még egyszer foglalkozik a szegedi tör­vényszék. (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi kereskedelmi és iparkamara keddi teljes ülésén, mint ismeretes, Kis Géza indítványával kapcsolatban napirendre került a szegedi köz­vágóhíd díjtételeinek harminc százalékkal tör­tént felemelése is. A kamara Kis Géza indít­ványára és az elnökség javaslatára egyhangú­lag elhatározta, hogy felierjesztést intéz a kormányhoz és kéri a szegedi közvágóhíd idei költségvetésének visszautasítását, valamint átir a város tanácsához is a vágóhídi költ­ségvetés revíziójának elrendelése érdekében. Az indítványozó által feltárt adatokból meg­állapította a kamara teljes ülése, hogy a vágóhídi dijak felemelésére nincs múlhatat­lanul szükség, a város közgyűlése által elfo­gadott vágóhídi költségvetés kiadási tételei kö­zött ugyanis számos olyan télel szerepel, amely mellőzhető, illetve amely hosszabb időre szóló beruházást jelent, tehát teljesen indokolatlan, hogy annak költségét egy esztendő alatt fi­zettesse meg a város a vágóhíd használóival. Megállapította továbbá a kamara, hogy a vá­góhídi dijak harmincszázalékos emelése meg­drágítja a szegedi húsárakat, tehát annak kö­vetkeztében csökken a húsfogyasztás. A kamara elnöksége nevében szerdán dél­előtt felkereste a polgármestert Wimmer Fü­löp elnök és dr. Tonelli Sándor főtitkár, akik a polgármesterrel hosszabb ideig tárgyaltak a vágóhídi dijak ügyében. Ezen megbeszé­lésen résztvett Scultéty Sándor főszámvevő is. A kamara képviselőinek távozása után a A polgármester elrendelte vágóhídi költségvetés revízióját. polgármester a következőket mondotta: — Elhatároztuk, hogy revízió alá vesszük a vágóhíd részletes költségvetését. Meggyőződ­lem ugyanis arról, hogy van ennek a költség­vetésnek néhány túlzott tétele, amely előre­láthatólag redukálható lesz. Igy, többek kö­zött, szén beszerzésére is lényegesen nagyobb összeget vettek fel a költségvetés összeállítói, mint amennyi a mult évi költségvetésben sze­repelt. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a vágóhíddal kapcsolatos jéggyárai az idén nyáron üzembe fogjuk helyezni és a jéggyártáshoz is sok szén kell. Ezzel szemben tény az is, hogy a jéggyártásból is lesz jöve­delme a vágóhídnak, bár jeget akkor is kellene gyártanunk, ha ez nem lenne jövedelmező. A nyáron a jelek szerint jövedelmező lesz, meri a léi nagyon gyönge volt és igy természetes jeget nem igen gyűjthettek a jégkereskedők. Kifogásolták a kamara ülésén azt is, hogy miért köveztetjük ki egy év költségvetésének terhére a közvágóhíd udvarát. Ez a munka aránylag olyan kevés pénzbe kerül, hogy adós­ságból nem érdemes megcsinálni, a város­nak pedig nincsen pénze arra, hogy előle­gezze a költségeket. Igy elkerülhetetlen volt ennek a kövezési költségnek a beállítása. Meg­győződtünk viszont arról is, hogy hiba csú­szott a vágóhídi költségvetés bevételi rova­tába is. — A költségvetés összeállítói nem vették fi­gyelembe azt, hogy megszűnt három szegedi szalámigyár is, a vágatás tehát lényegesen kevesebb lesz az idén, igy csökken a vágó­híd bevétele is. Ezek a körülmények telje­sen megindokolják a vágóhídi költségveléss revíziójának elrendelését. A magam részéről különben túlzottnak tarlom azt a nagy felhá­borodást, amelyet a vágóhídi dijak feleme­lése váltott ki a tiusiparosok körében. Ki­számítottam, hogy ez a harmincszázalékos emelés a marhahús kilóját pontosan 1.1 fillér­rel drágítja meg, a Ints árának nem egészen fél százalékával. Elmondolla ínég a polgármester, hogy a revízió a legrövidebb időn belül megtörténik és annak eredménye alapján terjeszt majd javaslatot a tanács a közgyűlés elé, hogy szükség van-e a vágóhídi dijak emelésére, ha szükség van rá, milyen mértékű emelés el­kerülhetetlen. Sziinöhen az influenzajárvány. (A Délmagyarország m u n k a t á r s á t ó 1) Mintegy két iiéttel ezelőtt az influenzajárvány második hulláma nagy erővel jelentkezett, a be­tegségek gyakran súlyosbodtak, két haláleset is fordult elő. Az utolsó napokban a járvány ereje alábbhagyod, ;i liszli főorvosi hivatal most a kö­vetkező nyilatkozatot telte: — Az influenza, mint járvány, megszűnt S z eged e n, bár egyes megbetegedések még elő­fordulnak. Járványról azonban szó sem lehet. A járvánvkórházban egv pár beteget ínég ápolnak, de ezen a héten ezek is elhagyják a kórházat. Csúfság esett a családba. Feldúlt arcú, negyven-ötven közötti tanyai ma­gyar óvakodik be a napokban Kleckne r La­jos anyakönyvvezető hivatalába. Amint leveszi bá­ránybőrsüvegét, látszik, hogy homlokán valósággal gyöngyözik a belső izgalom. Ünneplős feketében van, a tekintélyesebb gazdák közül való. Maga az anyakönyvvezető? — szólítja meg bizonytalanul Klecknert. — fin vagyok, mi a baj ? Az öreg gyanakodva körülnéz, nehogy kihall­gasa valami fogadatlan prókátor a mondanivalóját. Aztán megtörli homlokát, nagyol fohászkodik és elbusulva mondja: — Xagy baj lörténl lekintelös anyakönyvvezető ur. Bele esöll a csúfság a családba. — Nem olyan nagy baj az — próbálkozott a vigasztalással Kleckner I.ajos —, lehet még se­gileni rajla. — Hál éppen azér gyüllem. Segijjön rajla, de se bősen. — Amilyen gyorsan csak lehet, de azért mégis be kell tartani a sort. Hány esztendős a nagy­lány? — Nem nagy lány az, gyerök még az kérőm, fisak olyan lízenöl esztendős süldő. — Tyhfij, az áldóját, ez már tényleg nagy baj. Hát a legény kicsoda, hány éves? — A szomszéd fia, . hogy essön bele a radnai. Az is gyerök. Tizenhét esztendős. — Így még nagyobb a baj. fin nem is segíthetek rajta. — Hál akkó minek tartják itt magát, ha nem tud segíteni az ilyen csúfságon? — Csak az igazságügyminiszter segíthet. Kér­vényt kell küldeni neki. Nagyon cifrát káromkodott erre a megcsúfolt magyar, lia érvényben lett volna az erkölcsren­delet, rögtön kiródák volna rá a nyolcvan pengős bírságol. — A miniszlerhön? Ugy mondta? Hát akkor mondja mög az ur azl is, hogy mi köze van annak a miniszternek az én családomhó? — Törvény van rá, bátyám. Csak a miniszter engedheti meg a fiatalok házasságát. A tizenhat évesnél fiatalabb lány és a tizennyolc esztendősnél fiatalabb legény nem léphet házasságra, csak mi­niszleri engedéllyel. Az öreg nagynehezen beletörődött ebbe a for­maságba is. De aztán ismét szörnyű indulatba jött, amikor az anyakönyvvezető elmagyarázta, hogy orvosi bizonyítványt hozzon a gyerekekről. — Hát ez a cifraság meg mi a csudának köll? — Az orvosnak bizonyítani kell, hogy a gyere­kek leslileg elég fejlettek a házasságra. — Hogy fejlettek-é? — tört ki a méltatlankodás az öregből -. hát kérőm, bocsánatot kérők, ez mán mégis csal; komédia. Nem ölég bizonyíték testi fejlettségükre, hogy — itt a gyerök is mán mahónap? Sokáig pattogod, káromkodott még, de aztán belátta, hogy csak ugy lehet segíteni a bajon, ha betartják a formaságokat is. Megígérte, hogy elhoz mindent, orvosi bizonyítványt is, ha mái­nem lehet az inslanciához mellékelni a bűnö­söket — bizonyíték gyanánt. — Csak segijjön is az a miniszter. KORECK ÁGOSTON férfidivat fehérnemű és ka­lapraktára Szeged, Széchenyi-tér 2. 391

Next

/
Thumbnails
Contents