Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-17 / 38. szám
10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február 20. Kilencezer pengő vol 1 a kisvasul tizenöt napi bevétele. (A Délmagyarország munkatársától) Január utolsó napján adta át a forgalomnak a Szegedi Gazdasági Vasutat Hermán 11 Miksa kereskedelmi miniszter és a kisvasút február elsején megkezdte forgalmának lebonyolítását. Azóta tizenöt nap lelt el, a kisvasul történetének első tizenöt napja. Nem hisszük, hogy ennek az első tizenöt napnak a forgalmi eredményéből következtetéseket lehetne levonni a kisvasul jövőjére, de azért még is érdekesek ezek az első forgalmi és üzleti eredmények. Az alsólanyai keskeny vágányokon, mini ismeretes, két vonatpár közlekedik. Naponta kél vonal indul cl a Rudolf-téri kiinduló állomásról és kél vonal indul el a kunhalmi elágazó állomásról Pusztamérges, illetve Várostanya felé. A kisvasút kocsiparkja ezidőszerint tizenkét személykocsiból, huszonnégy födött teherkocsiból és harminc nyitott teherkocsiból áll. A vasútnak negyvenöt-ötven állaudó alkalmazottja van a tizennégy állomás személyzetével együtt és a pályán nyolcvan pályamunkás dolgozik. A személyzet létszáma a gyermegbetegségek lezajlása után száz körül fog stabilizálódni a pályamunkásokkal együtt. Február elsejétől tizenötödikéig öl piacos nap és liz rendes nap volt. A legforgalmasabb nap az elmúlt vasárnapon volt, amikor Mérgesről 550 utas jött be Szegedre, Várostanya felől pedig 700. összesen 1250. A legkisebb forgalmit napon négyszáz utasa volt a kisvasúinak. A bevétel IKK) és 1000 pengő közölt váltakozott, a napi átlag .500 pengő. Tizenöt nap alatt a nyers bevétel ÍKKX) pengő volt. A teherforgalom egyel ő r e 11 a g y o n g veiig e. Voll nap, amikor Iiét-11 volc vagon tche rá rul szállított a kisvasút, ami három-négvszáz mázsának felel meg. A teheráru legnagyobb résZe kifelé irányul. Leginkább trágyát és téglát szállítanak a tanyákra, behozatal egyelőre csak borban, illetve búzában van. Pusztamérgesről és Lengyelkápolnáról. A kisvasul 9000 pengős bevétele a kisvasul első tizenöt napjának fentarlási költségeit nem fedez i. A költségek egyharmada a deficit. A gazdasági vasul vezetősége azonban meg van győződve arról. hogy a vasul forgalma és bevétele állandóan fokozódik és nemsokára bekövetkezik az a helyzet, hogy a bevételek fedezni fogják a fentartás költségeit, annál is inkább, mert ezeknek a költségeknek a csökkenése is várhaló. Valószínűleg rövidesen szükségessé válik a személykocsik számának a szaporítása is. A legforgalmasabb napon, az elmúlt vasárnap, amikor országos vásár volt Szegeden, az utasok nem r értek el a s z e 111 é I y k"o c s i k b a 11. két födött teherkocsit kellett a szerelvényhez csatolni. Külön tehervonatot esak nagyon ritkán indítanak. a teherkocsikat, egyelőre csak egy-kettőrőt van szó, a személyvonatokhoz kapcsolják, így azok vegyesvonallá alakulnak ál. A szegedi kisvasul fedeti teherkocsija. Mindannyit a Magyar-Belga Fémipargyár rt. szállította A szegedi kisvasút nyitott fekes kocsija. Szállította a Magyar-Belga Fémárugyár rt. „A »szegedi szappan« származási helyének megvédése keresztül nem vihető." Mii jeleni a „szegedi" szappan a kereskedelmi miniszter szerint. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara az érdekeltsége köréből elhangzott kívánságokra előterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve a szegedi szappan névvel más városokban készilell silányabb minőségű áruval szemben a védelmei. A minisztériumtól a kamara felterjesztésére most a következő általános érdekű leirat érkezeti vissza: — A »szegedi elnevezéssel forgalomba kerülő szappan a szakkörök véleménye szerint már elvesztette a származási helyre utaló jelentőségét és a szegedi megjelölés a köztudatban csak mint minőségjelzés szerepel. A >szegedi szappan« elnevezés eszerint ma már nem jelenti és nem is jelentheti azl, hogy a szappan tényleg Szegeden készült, hanem jelenti a Szegeden meghonosodott szappangyártási eljárás szerint készüli szappannak minőségi megjelöléséi. Ez a minőség a szakkörök véleménye szerint annyit jelent, hogy az ilyen megjelöléssel forgalomba kerülő szappannak legalább (50—62 százalék zsirsavtarlalmunak kell lennie. Ugyanaz a Inelyzet állott elő tehát a szegcdi szappannál, mint az eschwege-i, vagy a marseille -i szappannál, amelyek e néven az egész világon elterjedtek, jóllehet minden fogyasztó tudja, hogy az e néven forgalomba hozott szappanok nem az emiitelt német, vagy francia városban készülnek, hanem csupán ilyen módon készített szappanoknak tekintendők. A szegedi módra készíteti szappant is úgyszólván minden hazai gyár készítette éss készíti most is és rendszerint háziszappan elnevezés alatt hozza forgalomba. Ily körülmények között arra, hogy a nem szegcdi szappanfőzők és gyárosok ell¡Itassanak a szegedi módon való szappanfőzéstől és főleg attól, hogv az ilyen módon készült szappant szegedi szappan néven hozzák forgalomba, nincsen lehetőség, annál kevésbé, mert ezt a jogol a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. 3. §-a részükre kifejezetten is biztosit ja E rendelkezés szerint ugyanis szabad használni az áru megjelölésére az oly helyre vagy népre utaló elnevezést, mely a köztudatban nem az áru vagy szolgáltatás származási helyének, hanem csupán közismert minőségének feltüntetésére j szolgál. A „szegedi szappan" származási helyének megvédése teliét resztül nem vihető, ke~ legfeljebb csak a szegedi szappan minősegének ti megvédéséről lehel szó. Erre módot nyújt a tisztességtelen versenyről szóló törvény, amelynek alapján a szegedi szappanfőzők érdekeiket teljesen megvédhetik akként, hogy amikor tudomásukra jut, hogy »szegedi szappan néven készítenek, vagy árusítanak ennek minőségileg meg nem felelőt, megindítják a megtorló eljárást, adoll cselben, az árul elkoboztatják és a törvény 1. §-ának 2. bekezdése értelmében esetleges káruk erejéig ! is igényt támasztanak. Ki voll a gyilkos ? A mulatóhely -véres éjszakája a honvédtörvényszék előli. (A Délmagyar ország munkatársától) A szegedi honvédtörvényszék elölt két nap óta nagyérdekességü gyilkossági bünpör folyik. A vádlottak padján három katona ül, Kunyó István és Gábori István szakaszvezelők és Tó th János közkatona. A vád szerint a mull év március 2-án éjjel, a Móra-uccában lévő mulatóhelyen, a civilek és a katonák összevesztek. A vila a vak cimbalmos körül támadt. A civilek csárdást rendeltek, a katonák boszton t. A vitás kérdési eldönteni azonban nem tudták. Végül is összeverekedtek. A verekedés halállal végződött. A civilek közül 11 egedüs Péteri bajoneltel hasbaszurlák, aki néhány óra múlva meghalt. Megsérült még a civilekközül Kardos István is, aki színién bajonettszurásl kapott. A halálosvégü verekedéssel gyanúsítottakat azonnal elfogta a rendőrség. A vizsgálat során a katonák közül egyedül Kunyó István lelt beismerő vallomást. Beismerte, hogy Kardost ő szúrta meg, a gyilkosságról semmit sem tudott. A honvédtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott katonák tagadták, hogy a gyilkosságot elkövették volna. A civilekkel formális verekedés voll és így nem tudni, hogy ki szúrta kvl Hegedűs Pétert. • A szerdai főtárgyaláson az csel szemtanúit hallgatták ki. Kihallgatták Loós Artúr rendőrfelügyelöt, aki azt vallotta, hogy az áldozat a halála előtt egy közvitézi nevezett meg gyilkosának. Kihallgatták a helyszínre érkezett rendőröket is, továbbá a mulatóhely táncosnőit is. A kihallgatott leányok közül Szakács Margit azt vallotta, hogy Hegedűs halála előli közvetlenül azl mondotta, hogy e gy Gyuszi nevezetű s z a k a s z v ez e t ő biztat á s á r a, e g y k ö z k a t o n a s z u rta le. A törvényszék megállapította azután, hogy a gyanúba veti katonák közül csak Tóth közkatona. Tóth azonban a súlyosan terhelő vallomás ellenérc is tagadta a gyilkosság elkövetését. A hon véd törvényszék a csütörtöki napon ujabb tanukat hallgat ki. Ítélet csak péntekre várható. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, kik szeretett férjem Kopp péfer elhunyta alkalmával részvétükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálós köszönetet. 470 Ozv. Kopp Péterné.