Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-17 / 38. szám

17 DÉLMAG YARORSZÁG 1927 lcbruúr 11. a költségvetést letárgyalni, mert elég, ha a költségvetést a kormány a parlament elé ter­jeszti, ami meg is történt. A miniszterelnöktől ezután az újságírók nyi­latkozatot kértek Apponyi Albert grófnak arra a kijelentésére vonatkozólag, hogy a király­kérdést tulajdonképpen csak a miniszterelnök tartja napirenden. Erre Bethlen kijelentette, hogy a királykérdést nem ő vetette fel, mert ő a választások alatt ezt a kérdést egyáltalá- ! ban szóba sem hozta. Klebelsberg az Ádám-ügyről. Felvetette a bizalmi kérdést. — A „Turul" alapszabályalt feltétlenül módosítani kell. Budapest, február 1(5. A képviselőház mai ülésén az elnöki előterjesztések után Borbély­Maczky Emil fajvédő a gyöngyösi választási atrocitások miatt panaszkodott. Jegyzőköny­vet olvasott fel Lenkey Lehel fajvédő jelölt megvert korteseiről és erősen kikelt a fő­szolgabíró ellen, aki Miklós Andor rokona és szerinte így akar érdemeket szerezni. Sci­tovszlcy Béla belügyminiszter kijelentette, hogy az állítólagos atrocitás semmivel sincs bizonyítva. A belügyminiszter válasza közben az ellen­zék a nyilt választást kezdi gúnyosan éltetni. mire a jobboldalról visszakiáltják: Malasits Géza: fiijen! Csendőrrel, szurony­mfal és tehenekkel! — Igenis, éljen a nyilt választás! A zaj lecsillapulta után folytatták az adócsökkentésről szóló javaslat vitáját. Várnai Dániel és Beek Lajos beszéltek, majd Propper Sándor éles bírálatban részesítette a javaslatot. Proppernek arra a kijelentésére, hogy ők már életük háromnegyed részét leélték, de még helyükön találja az az állapot, amely igazolja 1918-at, óriási felzudulás támadt a a kormánypárton, az elnök csak nehezen ál­lítja helyre a rendet. Ezután áttértek az interpellációkra. Csilléry András kérdést intézett a kultuszminisz­terhez az Ádám-ügyben. A kultuszminiszter most Pakots interpellációjára is együttesen adta meg a választ. Klebelsberg kultuszminiszter: Politikát igyekez­nek belevinni ebbe a kérdésbe, amely tisztára szakszerű kezelést igényel. Az Adám-ügyben a gyakorlat is irányadó, amely 1867. óta uralkodik. A precedensek egész sora van arra, hogy uj tan­széket szerveztek és az egyetem kandidálása el­lenére neveztek ki professzorokat. A miniszter meghallgatliatja a fakultást, de keze megkötve nincs és nem is lehet. Az egyetemi karnak nem lehet a felelős miniszter elleni renilálás álláspontjára he­lyezkedni. Felvetem velem szemben a b íz a 1 o m kérdését, mert ha nem járulnak hozzá, amit tettem, elmegyek helyemről, de az ö nkor­m á n y z a t nem mondhat n y e p o z v o 1 i­m o t a felelős ellenjegyző alkotmá­nyos miniszterrel szemben. — Államfői tényről volt szó, aminek feltétlenül érvényt kell szerezni és ennek máris érvényt sze­reztünk. Sikerült ezt a kérdést rendes mederbe terelni, de vigyázni kellett, hogy a dolog ne mérgesedjék el. Fábiám Béla: Szóval nem mérgesedett e 11 A kultuszminiszter beszédének további részé­ben elismeréssel nyilatkozott Ádám tanár tud >iná­uvos működéséről és kijelentette, hogy a kine­vezésért viseli az alkotmánvos miniszter felelős­ségét. Végül az ifjúság magatartására tért át és egész­ségtelen állapotnak minősítette, hogy az egyetem fegyelmén kívül állók az ifjúság vezérei lehet­nek. — Egyetértés van köztem és az egyetem vezető­sége között — mondotta a miniszter —, h o g y a Turul szövetség szabályait össz­hangba kell hozni az egyetem szabá­lyaival. A Turul alapszabályait fel­tétlenül módosítani kell! Az ifjúság gyűléseihez a tanárok előzetes hozzájárulása szük­séges. Fábián Béla: Sokszor ott voltak a taná­rok is! Klebelsberg kultuszminiszter: Rá kell végül tér­nem az Ádám professzorhoz intézett levél két aláírójának ügyére is. S z e n t e dr. ellen az egye­tem már meg is indította az eljárást, Velcsor dr.-t illetően pedig minthogy a fővároshoz tar­tozik, a főpolgármester intézkedett megfelelő el­járás végett. Végül kijelentem, hogy én szigorú vagyok az ifjúsággal szemben, gyakran megszi­dom, ha lehetne végig is húznék néha rajtuk, de mindent szeretettel teszek. Bizonyos ellenszenv nyilvánult meg az ifjúsággal szemben és arra próbálják a hatóságot szorítani, hogy a bosszú megtorló eszközeivel lépjünk fel az ifjúsággal szemben. Ilyen szerepre a magyar kultuszminiszter nem kapható. A miniszter utolsó kijelentéseibe egészen be­levörösödve, ül le a helyére. Pakots József viszonválaszában annak az ag­godalmának adott kifejezést, hogy a miniszter hiába erősködik, kint nagyobb erővel fognak fel­lépni azok, akik eddig is megmozgatták ezt az ügyet. Klebelsberg kultuszminiszter: Állok elébe! Pakots azulájn tudomásul veszi a miniszter vá­laszát, Csilléry azonban nem. Az ülés három óra után ért véget. Dr. Bokor Pál a színház házikezelésének megszüntetéséi és nyilvános pályázat kiirását indítványozza. (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Bokor Pál tb. tanácsnok szerdán indítványt adott l>c a városhoz, amelyben annak kimon­dását kéri, hogy vegye ki a közgyűlés a szín­ház vezetését a házikezelésböl és 1927 szep­tember elsejétől kezdődő hatállyal hatévi idő­tartamra nyilvános pályázat utján adja bérbe olyan magánvállalkozónak, akiben a legtel­jesebb mértékben megtalálja ugy a művészi, mint az anyagi vezetés garanciáit. Az indít­ványozó azt is kéri, hogy a pályázati hir­detményt lehetőség szerint azonnal tegyék közzé. Az érdekes indítványt Bokor Pál a többi között a következőkkel indokolja meg: — A közelmúlt tapasztalatai szerint olyan színigazgatók vezetése alatt, akik művészeti szempontból talán megfeleltek volna, annak dacára, hogy a színház látogatottsága a bé­kebeli nívót nemcsak elérte, de felül is multa, mégis a színház kétizben került csődbe, mert a színigazgatók nem rendelkeztek azzal az anyagi erővel, ami szükséges ilyen nagy és a multak tanulságai szerint is lukrativ vállalkozáshoz. — A város házikezelésbe vétele óta pedig az a vélemény szűrődött le, hogy nem ele­gendő a tőke, hanem a műsor összeállítása, a darabok kiállítása, az előadások előkészí­tése, a megfelelő szereposztások és a meg­felelő szerepkörök betöltése a legelemibb kö­vetelmények ahhoz, hogy Szeged város kö­zönségének jogos kulturigényei kielégíttesse­nek. Ezek a körülmények azonban a házikezelés melleit hiányoznak. — A színház tehát csak akkor felelhet meg annak a célnak, amelynek érdekében emelte­tett és mint vállalkozás csak akkor lehet ren­tábilis, ha annak vezetője egyrészt anyagilag független, másrészt mindazon kellékek birto­kában van, amelyek szükségesek a művészeti vezetéshez. — Amikor a város egy anyagilag tönkre­ment színigazgatóval szemben a szerződést azon a cimen bontotta fel, mert anyagi esz­közök hiján nem látta biztosítottnak a szín­ház zavartalan menetét, akkor megtörtént az az elhamarkodott intézkedés, hogy pályázat hirdetése nélkül olyan igazgatónak adta oda a színházat, akinek nemcsak hogy nem volt pénze, hanem már a kezdet kezdetén hatszáz­millió korona adóssággal kezdte meg műkö­dését. Mindenki tisztában volt azzal, ami alig két hónapi lavirozás után be is következett, hogy a város jobb hijján ismételt anyagi áldozatokkal kénytelen lesz a színházat házi­kezelésbe venni. — A város ismételten fizetett. Ezt a lukszust azonban az adózó polgárok terhére a jövő­í ben nem szabad megengedni és a városnak | végre radikális módon kell megoldani az im­már kulturbotránnyá kifejlődött kérdést. Nem szabad a város művészetpártoló közönségének türelmével ennyire és ennyi ideig visszaélni — Meg kell állapítani, hogy ma a szegedi színház a vidék leggyengébb színháza. Eddig a város szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy minden műfajnak meglegyen a megfelelő in­terpretálója és ma, a házikezelésben, a sza­nálással kapcsolatosan ezen szigorú elvet ép­pen a házikezelés törte át, aminek következ­tében megtörténhetik a szegedi szinházban, hogy a drámai szinész operettben és viszont lép fel. — A szinházban művészet kell a közönség­nek. Ezt csak ugy érhetjük el, ha elejét véve ennek a gyönyörűen kibontakozó kulturbot­ránynak, a városi színházat hozzáértő, anyagi eszközökkel rendelkező színigazgatónak adjuk át. A város hatósága ezzel a megoldással óriási erkölcsi és anyagi felelősséget hárit el magáról, a város közönsége pedig pénzéért végre kis műélvezetet is fog kapni. Az olvasó rovata Kiáltás a nyomorból. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! N'agyou ké­rem, adjon helyet néhány soromnak, amelvbeu kálváriámat szeretném leirni. Talán igy inajd ka­pok orvoslást. Súlyos beteg vagyok már évek óta, tüdőbajos. Három év elölt egy teljes évig nem tudtam dol­gozni, akkor a munkásbiztosttóban kezeltek és kaptam is járulékot. Ezután dolgozni mentem, hogy négy tagú családomnak megszerezzem a szá­raz kenyeret, holott még mindig alig ludtam áll­ni a lábamon. De dolgozni kellett mennem, mert a munkásbiztositó tovább nein adott segélyt. Nagy megerőltetéssel dolgoztam több mint hat hónapig, hogy megszerezzem a jogosultságot arra, hogy is­mét kezeljen a munkásbiztositó, illetve ismét kap­jak néhány fillérl száraz kenyérre. Hiszen von­szolni is alig tudom magam, betegségem ueni hogy javulna, de állandóan súlyosbodik. A hal hónapi keserves munka után négy hétig kaptam segélyt. Novemberben dolgozni küldtek, hogy most már javult állapotom. De nem tud­tam kezemlM1 venni a szerszámot, majd hogy ösz­sze nem estem. Agyba kellett feküdnöm, családom nyomorgolt, nem kaptunk sehonnan semmiféle segélyt. Ekkor annyira rosszul voltam, hogy azon­nal orvos kellett. A munkásbiztositó n e m adott, saját pénzemen kellett kihivalni. Azóta betegen fekszem hideg lakásban, didergő és éhező há­rom gyermekem társaságában. A pénztár nem csak hogy nem ad segélyt, de még orvost sem küld. Azt mondták: nem jár. Ezt az intézkedést megfelebbeztem. Ez novem­ber végén történt és azóta nem intéz­ték el felebbezésemel. Harmadik hónapja hagynak itt nyomorogni, ke­nyér nélkül, dideregve három gyermekemmel. Hiába sürgettem többször, hogy intézzék már el felebbezésemel. Már a legnagyobb kétségbeesés­nél tartok, senki sem segit, itt állok betegen, nyo­morgó családdal. Még a felebbezésemel sem in­tézték el. Három hónap óta. Tisztelt Szerkesztő Ur, engedje meg, hogy itt kérjek orvoslást és remegve kérjem a jószivü em­bereket: segítsenek rajtam. Tisztelettel: Komlósi János festőmunkás, Der­ma-barak 3. PRHGI1I DIAK Irta: HANNA HEINZ EVERS. Föszerepifik: CONROD VEIDT WERHERRRRUSS péntektől a BELVÁROSIBAN. — Színházjegyet a Délmagyarorszá* Jegyirodá­jában telefonos Is lehet rendelni. A jegyeket kí­vánatra házb«z kOMJOk.

Next

/
Thumbnails
Contents