Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-16 / 37. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február 20. ^ szegedi pékek ¿arca aa; elnök és a kenyérárak körül. KUláötíség az ipartestület elnökénél. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület pékipari szakosztályában — mint jelentettük — Schütz József, a szakosztály elnöke lemondott tisztségéről, mivel a tervezett áremelésnek ellenzői voltak. A nagypékek ugyanis a kenyér árának felemelését nem akarták akceptálni és továbbra is a régi árakat akarták fentartani. A szakosztály elnöke emiatt bejelentette lemondását és igy a pékipari szakosztály vezetőség nélkül maradt. A pékiparosok kedden délelőtt felkeresték az ipartestület elnökét és tudomására hozták, hogy a szakosztály elnöke lemondott. A pékiparosok arra kérték Körmendy Mátyást, hogy próbáljon békét teremteni a szakosztályban. A jelenlegi egyenctlenkedés amiatt történt, mert a kis pékiparosok a jelenlegi magas lisztárak mellett képtelenek a nagytőkével rendelkező pékékkel konkurrálni. Az iparosok elpanaszolták még, hogy a pékek különösen azt sérelmezik, hogy füszerüzletekben is árulhatnak kenyeret. A füszerüzleteknek ugyanis a nagy pékek hitelbe adják a kenyeret és olyan olcsón, hogy a füszerüzletek kenyéráraival a kis pékek nem tudnak lépést tartani. Körmendy Mátyás ezután kijelentette, hogy az ipartestület mindent elkövet, hogy a pékek szakosztályában békét teremtsen. Ezért péntek délután négy órára ismét összehívja a szakosztály tagjait, hogy a teendőket megbeszéljék. Ilogy a szakosztály békéje helyreálljon, első teendő az, hogy a szakosztály ismét megválassza elnökét, akinek személyes intervenciójára talán sikerül majd a szakosztály tagjait egy táborba terelni. „Magyarországon minden drágább, mint bárdol a világon, a forgalmi adó miatt". Fábián Béla nagy beszéáe az adócsökkentési vitában. — Vágiröpcéáulák Wolff Károly beszéde közben. Budapest, február 15. A képviselőház mai ülésén az adócsökkentési javaslat első szónoka Fábián Béla volt, aki nagy beszédet mondott. Elöljáróban kérte a tanácskozó képesség megállapításét, mert a jobboldalon alig lézengett képviselő. — Hát önök hányan vannak? — kiáltották jobbról. Pakots: Hányan vagyunk? Hányan maradtunk! Hol van az önök monstruózus többsége most? Bezzeg, amikor a jelöltségről van szó, ugyancsak hemzsegtek. Negyed óra múlva már összegyűlt annyi képviselő, hogy Fábiáin belekezdhetett beszédébe. Az egész világon csak két helyen nincs titkos választói jog, Szovjet-Oroszországban és Magyarországon. Az egységes párt éljenzi a nyilt választójogot és a miniszterelnököt. Fábiájn ezután azt fejtegeti, hogy a javaslatban nincsen adócsökkentés. Magyarországon minden drágább, mint bárhol a világon, a forgalmi adó többszörösödése miatt. — A pénzügyminiszter kiszivattyúzza a magánháztartást s a magyar gazdasági életet szükségtelen költségvetési feleslegekre. Budapesten 83 ezer esetben vezetlek adóvégrehajtást. Eszerint a fővárosban minden második adóalanyt végrehajtón ák. Az adóteher a békével szemben körülbelül 80 százalékkal emelkedett. A középosztály rettenetes munkanélküliségben szenved. Hiába van a kormánynak nagy többsége, hiába produkálja a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a díszoklevelek tömegét, kétségtelenül megállapítható, hogy az elégülellenség egyre jobban n ö. Ezután az államháztartás kiadásainak csökkentéséi sürgeti. Első lépésnek tartaná a közel ötezer forgalmi ellenőr leépítését. A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal a kormánynak egymillió aranykoronájába került. Elsősorban ezt kellene leépíteni. Felkiáltások a baloldalról: Mire való ez a hivatal? Fábiáin Béla: A belügyminiszter szerint a sztrájk esetére teljesítenek szolgálatot és olyan külön osztálya is van, ahol a betűszedést tanulják, hogy nyoindászszlrájk esetére legyen, aki nyomtasson. Rendészeti szempontból semmiféle irreguláris alakulatra nincs s z i'i k s é g. — A büntető tárgyalások során sok olyan dolgot tudunk meg, amely eddig homályban volt előttünk. Megtudtuk például egy tárgyaláson azt, hogy Okolicsányinak módjában volt az, hogy a főváros elektromos müveinél máról-liolnapra hatvan bajtársát elhelyezze. Megtudtuk egy másik tárgyalásból azt, hogy a kultuszkormány egy Kerecse ny János nevű írónak Attila hun királyról szóló könyvét 230 millió koronáért vette meg. Hol kapott egy Jókai, egy Arany ilyen összeget? Kerecseny annyit kapotl. Kérdem, mi ez a könyv, hol van ez a köny v? Az adózó közönség vexálásáról beszél ezután. A vidéki pénzügyigazgatók és pénzügyi tisztviselők ugy járnak el az adózó közönséggel szemben, mint a török basák. Legyen az adókivetés igazságos és vessék kí az adókat olyan rendszer alapján, amely az adóalanyokat ne tegye tönkre. Áttér az autonómiák kérdésére. A városok pazarlásának megszüntetésére mindig módja vau a belügyminisztériumnak, amely a községek és városok költségvetését jóváhagyja. Ha van polgármester, mint ahogy a másik oldalon említették, 1 akinek a városa 80 millió koronái szavazott meg diszmagyarra, miért nem járnak el ellene? Tessék megmondani, hogy melyik j vármegye és melyik város követte el ezt a mulaszj tást, hozza ide a pénzügyminiszter az adatokat i és ne általánosságban vádaskodjék, í Foglalkozik azzal a váddal, hogy az autonómiák > ahelyett, hogy a belföldi ipari támogatnák, a külj földi iparnál teszik megrendeléseiket. Ha a mi; niszler urak autóit nézem, nem látom, hogy ma| gyar gyártmányú autón mennek a miniszter urak, i v a 1 a m e n n y i miniszter u r külföldi k oi esi n jár. Ila tehát ők külföldi autót vesznek, j miért nehezményezik, hogy a községek az ő pél| dájukon felbuzdulva, szintén külföldi gyártmányú iparcikkeket vásárolnak. A községi üzemek követik az állam példáját. Rettenetes fölöslegeket halmoznak össze a polgárság bőrén. Sehol sem olyan drága a villamos, az autóbusz, a villany és a gáz, mint Budapesten. Mi szükség van arra, hogy koporsót községileg gyártsanak? Mi szükség van arra, hogy a községi élelmiszerüzem pezsgőt és kaviárt árusítson, mi szükség van arra, hogy a köztisztviselők fogyasztási szövetkezete kocsikenőcsöt és ostornyelet áruljon? Váraay Dániel: Az ostornyelet felhasználhatják a közigazgatásban. Fábián Béla: Az államnál és a városnál meg kell végre szüntetni az összeférhetetlenségeket. (Nagy helyeslés az ellenzéken). Lehetetlenség, hogy állami üzemeknél, amelyek 100 milliárdos forgalmat bonyolítanak le, egysége s párti képviselők üljenek az igazgatóságban. Lehetetlen, hogy fixfizetést húzzanak az államtól országgyűlési képviselők. A jobboldalon nagy felháborodás támad e kijelentésre. Egyes jobboldali képviselők hangosan kiáltják: Kik azok? Fábiáin Béla: Például a Falu Szövetség! Lehet-e képviselő olyan ember, akit a kormány megfizet? Az Alföld kulturális viszonyairól beszél ezután, rámulat arra a nagy kulturálallanságra, amely mindenütt uralkodik. Megtörtént, hogy egy szerencsétlenség alkalmával, amelynek egy emberélet áldozatul esett, a járásorvosnak a pitvarajtót kellelt leemelni és azon felboncolni az egész falu szemeláttára a szereucsétlenül járt ember holttestéi. Közben a háziállatokat ugy kellett elkergetni a lecsöpögő vér mellől. Szégyenteljes kulturális viszonyok uralkodnak a magyar Alföldön. Borzasztóak a kórházi állapotok, ha ugyan egyáltalában van kórház az Alföldön. Erdélyi Aladárt, aki többször közbeszól, az elülök néhányszori figyelmeztetés után rendreutasítja. — Gyűjtse össze közbeszólásait és mondja el egy beszédben! — kiáltják az ellenzéken. Fábián Béla: Sajnálom, hogy a kultuszminiszter ur nincs jelen, aki az uj országgyűlés megalakulása óta, ugy látom, sztrájkol. Röpiratok tömege repül az ülésterembe. A következő szónok Wolff Károly. Alig kezdett bele beszédébe, amikor az egyik karzati páholyból hatalmas tömegben, nagy feli ér cédulákat dob le valaki az ülésterembe. A középjobb és a szélsőjobboldal felé repülnek a cédulák. Egy pillanat múlva már mindenki figyelmes lesz a történtekre, a képviselők felállnak és a ledobott röpcédulákat kezdik szedegetni. A toloncházi munkáselnyomással kezdődik a röpirat, amely alatt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szerepel aláiró gyanánt. A detektívek és teremőrök közrefogják és elvezetik a röpiratszóró embert. Wolff Károly: Az autonómiák védelmében beszél. Koncedálja, hogy Budapest adminisztrációjában vannak hibák, de ugyanilyen hibák vannak az állami üzemeknél is. Az első hiba: az üzemek túltengése. Ezeket az üzemeket le kell építeni. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Nem áll az, hogy visszaélések folynának az üzemekben és nem áll az, hogy a székesfőváros tisztviselői, olyan nagy fizetéseket és jövedelmeket húznának, mint amilyenekről a köztudatban adatokat terjesztenek. Mi ezt a javaslatot aggodalommal látjuk. Felkiáltások a baloldalon: Tessék visszautasítani! Wolff Károly: Minthogy azonban a pénzügyminiszter a pénzügyi bizottság ülésén minden konkrét javaslatunkat magáévá tett és korlátozta az ellenőrzést, a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Az ülés 2 órakor véget ért A gázgyár volt ügyészének 5850 pengő gázgyári pör* öltséget ítélt meg a törvényszék. (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes pörben mondott kedden ítéletet dr. Bölcs házy törvényszéki biró. A felperes dr. Pistor Egon ügyvéd volt, a szegedi légszeszgyár és villanytelep volt jogtanácsosa, az alperes a gázgyár, a pör tárgya i>edig az a pörköltség volt, amelyet a városnak a gázgyár megváltása érdekében indított pőrében a bíróság már megállapított. A pör előzményei meglehetősen ismeretesek A város pört indított évekkel ezelőtt a gázgyár megváltásáért. A Kúria döntésében kimondotta, hogy a városnak joga van a szerződés értelmében a gázgyár megváltására, a megváltási összeg megállapítását azonban az alsóbiróságokra bízta. Megindult igy a pör második része is, de nem jutott tul a járásbíróságon, mert a változott helyzet következtében, a város, egyetértve a gázgyárral, elhatározta a pör szüneteltetését. Felmerült ugyanis az a terv, hogy a felek pörön kivül megegyeznek valamilyen formában. Ez az egyezség ugyan mindmáig nem jöll létre, de azért a pör szünetel. A bíróság 212 millió pörköltséget állapított meg és a város a pör szüneteltetésére vonatkozó tárgyalások során ennek a megfizetését magára vállalta, bár az összeget túlzottnak találta. Pistor Egon és a gázgyár között ebből kifolyólag bizonyos differenciák merültek fel, amelyek arra vezettek, hogy Pistor Egon lemondott a gázgyárnál viselt ügyészi tisztségéről. A gázgyár uj jogtanácsosa dr. Szélt Gyula lett. Amikor jogerőssé vált az a birói ítélet, amely Pistor Egon pörköltségeit 212 millió koronában állapította meg, a gázgyár volt ügyésze pört indított a gázgyár ellen ezért az összegért. A szegedi törvényszék tárgyalta az érdekes keresetet. A pör során a gázgyár azzal védekezett, hogy Pistor Egon követelését időközi fizetésekkel már kiegyenlitclttc. de hivatkozott arra is, hogy azok a pörök, amelyekben a kérdéses költségek felmerültek, még nem szűntek meg, csak szünetelnek. Pistor követelése igy időszerűtlen. A gázgyár képviselője előadta azt is, hogy ezeket a költségeket a város magára vállalta, tehát a várostól követelhető a tartozás kiegyenlítése. Bölcsházy törvényszéki biró kedden délelőtt hirdetett Ítéletet. A biróság kötelezte a gázgyárat 5850 pengő és 550 pengő pörköltség megfizetésére. A gázgyár állal igazolt időközi fizetésekkel a differenciát kiegyenlítettnek vette a törvényszék. Az Ítélet indokolása szerint az ügyvéd megbízójától a pör befejezése előtt is követelheti költségeinek megtérítését. Az a körülmény, hogy a gázgyár megegyezett a várossal, hogy a felmerült és megállapított költségeket a város magára vállalja, az Ítéletnél nem vehető figyelembe, az ügyvéd költségeit a megbízó tartozik megtéríteni, a gázgyár ebben az esetben külön pörben érvényesítheti majd jogait a várossal szemben. Az itélet nem jogerős. MAMIM«» M ^»WWWWWWWWWWWWWWW Farsangi cikkek KORECK ÁGOSTON férfidivat fehérnemű és kalapraktára Szeged, Széchenyi-tér 2. 291