Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-16 / 37. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w Felesége agyonlőtte a bécsi állami opera fiires tenoristáfát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Ma délután halálos családi dráma áldozata lett Traján Grosavescu, a bécsi állami opera hires lirai tenoristája, akit felesége aggonlőtt. Grosavescu Berlinbe készült, ahova vendégszereplésre hivták. Utazását ma estére tervezte és ma délután csomagolni kezdett, amelyben segitségére volt neje is. Grosavescuné arra kérte férjét, vigye magával Berlinbe, azonban Grosavescu erre nem volt hajlandó. Szóváltásba elegyedtek, majd civakodásra került a sor, ami annyira elfajult, bogy az asszony egyszerre felkapta az asztalon fekvő revolvert, amit a tenorista el akart vinni Berlinbe és azt szivének irányítva, elsütötte. .4 lövés szivén találta Grosavescut, aki holtan rogyott össze. A rendőrség álláspontja szerint Grosavescuné mindenesetre erős felindulásban volt a bűncselekmény elkövetésekor és már most enyhítő körülménynek tekintik, hogy születésétől kezdve terhelt volt. A muít évben halott gyermeket szült és ekkor súlyos idegbajt kapott. Azóta fokozottabb mértékben volt féltékeny férjére. Grosavescu mindössze 32 éves volt és román származású. Felesége a bécsi VIII. kerület elöljárójának, Kövesdynek a leánya, aki Bécs társadalmi életében nagy szerepet játszott. Az asszony a letartóztatás során egyre ezt ismételte: — Bűnös vagyok, én lőttem agyon. Mint híre jár, az asszony egy itteni egyetemi tanár feleségére volt féltékeny. Grosavescuné három évvel ezelőtt kelt egybe a művésszel. Ivlámpákat kap Újszeged, de uccakövezésről egyelőre nem lehet szó, — mondotta a polgármester az újszeged! küldöttségnek. (A Délmagyarorszáy munkatársától.) Kedden délben népes ujszegedi küldöttség kereste fel a polgármestert, aki a tanácsieremben fogadia az ujszegediekel. A küldöttség vezetője, Lantos Béla az ujszegediek következő kivénságait adta elő: — Vilógitást és kövezést kér Újszeged, mert Újszeged elhanyagoltabb e tekintetben, mini egy falu és este a sötétség miatt nem lehet keresztülmenni a parkon. Az iskola kicsi, járjon közbe a polgármester a kultuszminiszternél, hogy építtessen Újszegeden iskolát. Uj legelő kiutalását is kérik, mert a KEAC-pálya építésekor elvették a jó legelői és amit helyette adtak, az nem felel meg, mert gödrös és nincs elég fű rajta. Kérik ezenkívül a polgármesteri, hogy ne utasítsa el őket, mert ők nem nagy lármával és zajjal követelik kívánságaik teljesítését, hanem sze rény alázattal. A polgármester válaszában jóindulatáról biztosította a küldöttséget és megigérte, hogy ha a gázgyár beleegyezik, ugy löbb iviámpát fognak Újszegeden felszerelni. A kövezésre azonban nem tehet ígéretet, Szegeden is van még 220 kövezetlen ucca, de ha jul rá pénz, esetleg javításokról lehet szó. A kövezést a város csak akkor fogja végrehajtani ha behozzák a telekérlékadót, meri ha mosl akár kölcsönből, akár a város jövedelméből végeznék el, mindenképen az adók felemelését vonná maga után. Ezután az iskolára vonatkozólag megemlékezett a kultuszminiszterről, aki tizenegy tanyai iskolát épít fel Szegeden. Az ujszegedi iskolát nem a kultuszminisztertől, hanem a várostól fogja megkapni Újszeged, ha nem az idén, de pár éven belül. A legelő ügyében majd a ianács fog határozni, remélhetőleg teljesitik az ujszegediek kívánságát. Végül bejelentette a polgármester, hogy ! a város a közúti hid kijavítására hatmilliárdot szavazott meg. A küldöttség erre megelégedetten távozott. A város tízmilliárdos uj bérházában szegedi családok nem igen kaprainak lakást. Négymilliárdba Kerül a városi strandfürdő felépítése és 600 millió évi jövedelemre számit a város. (A Délmagyarország munkatársától.) A polgármester, mint Ismeretes, hétfőn reggel Budapestre utazott, hogy a pénzügyminisztériumban kitapasztalja a Szeged város iránti hangulatot. Feltevése ugyanis az volt, hogy Bud János uj törvényjavaslata, amellyel a városi autonómiákat is meg akarja rendjszabályozni, Szegea ellen irányul. Attól tartott, hogy a kormány az uj törvényjavaslat értelmében nem járul hozzá azoknak a terveknek a megvalósításához, amelyek mostanában merültek fel, ígv nem engedélyezi az uj városi bérház építését, valamint a városi partfürdő felépítését sem. A polgármester mosl megtudta Budapesten, hogy aggodalmai teljesen alaptalanok voltak, meggyőződött arról, amit számtalanszor megirtunk, hogy az uj törvénnyel a kormány nem a morális városfejlesztés elé akar akadályokat gördíteni, hanem megakarja szüntetni azt a gazdálkodási rendszert, amely különösen a fővárosi üzemeknél állandósult és amelynek az volt a következménye, hogy ezek az üzemek állandó deficittel dolgoztak. Közölték a polgármesterrel Budapesten, hogy senkinek sincs kifogása az ellen, ha a város, teljesítve szociális kötelességét, uj bérházakat építtet Szegeden és így csökkenti a lakásínséget, de nincs kifogása a kormánynak a strandfürdő ellen sem, mert mindenki természetesnek találja, hogy Szeged város üzletileg is kihasználja azt a természetes kincsét, amelyet a Tisza jelent számára. Megnyugtatták a polgármestert, hogy a pénzügyminiszter nem Szegedre célzott amikor arról beszélt, hogy egyik-másik város strandfürdő építésére használta fel a drága dollárkölcsönt. ,Arra a városra gondolt, amely víz nélkül építtetett fürdőt és a vizet hosszú csöveken vezettette a mesterséges medencébe. Hétfőn éjjel érkezett vissza a fővárosból a polgármester és kedden délelőtt magához kérette a mérnöki hivatal építési osztályának tagjait, Fenyő Lajos műszaki tanácsost és Kövér Tibor főmérnököt, valamint Scultéty Sándor főszámvevőt is, akikkel közölte, hogy nincs akadálya a bérház és a strandfürdő felépítésének, a kormányhatóság jóvá fogja hagyni az erre vonatkozó közgyűlési határozatokat és engedélyezi a szükséges kölcsön felvételét is. Fenyő Lajos bemutatta a polgármesternek a strandfürdő terveit, A tervek nagyon tetszel lek a polgármesternek. A tervező mérnökök részletesen ismertették a tersek részleteit. Elmondották, hogy a százméter hosszú, a töltés magasságában oszlopokon nyugvó hatalmas épület vasbetonból készül. Ezerötszáz külön vetkőző kabin lesz benne. Lesz ezenkívül ezer vendég számára olyan kabin is, amelyben levetkőzhetnek és ruhájukat lezárható szekrényben helyezhetik el. Lesznek még családi kabinok is. A fürdőépület felszerelésével együtt körülbelül négymilliárd koronába fog kerülni. Jövedelmezőségére vonatkozólag is végzett már számításokat a mérnökség. Negyven olyan napot veit alapul, amely alkalmas lesz a fürdésre. Napi ezerötszáz vendégre számit és így évi hatszázmillió korona jövedelmet vár a fürdőből. A polgármester utasította a mérnöki hivatalt az Oroszlán-uccai bérház terveinek elkészítésére is. A zenepalota háromt'rontos lelkét teljesen beépítik. Érdeklődésünkre aztán elmondotta a polgármester. liogv ebben az uj városi bérházban szegedi embernek nem igen jut majd lakás. Ha a közgyűlés hozzájárul a DMKE széképületének megvásárlásához, akkor ide helyezik el a DMKE jelenlegi lakóit. Ilt kapnak lakást a kecskeméti erdőigazgatóság tisztviselői is, ha tényleg Szegedre költözik ez a hivatal és ebben a házban kapnak lakást a Szegeden felállítandó kulturtartomány alkalmazottai is. I Elmondotta még a polgármester, hogy a i kultuszminiszter minden olyan várostól, j amelyben lel akarja állítani a kulturtartományt, nyolcszázezer aranykorona hozzájárulást kiván. ! A polgármesternek az a jóslala, hogy a , tízmilliárd koronás költségen építendő uj vá| rosi bérházban szegedi családok nem igen kapnak majd lakást, joggal kelt visszatetszést a város közönsége körében. Eddig mindenki í azl hitte, hogy Szeged város halósága azért foglalkozik a lakásépítés gondolatával, mert így akarja elhárítani azt a veszedelmet, amely a város lörzslakosságát fenyegeti arra az esetre, ha bekövetkezik a szabad lakásforgalom és a szabad stájgerolás. Ez a szociális szcmponl indokolná meg szerintünk a tízmilliárdos bérház felépítését is. A polgármester nyilatkozatából most kiderül, hogy az Oroszlán-uccában építendő u j bérház negyvenhárom lakásából legalább húszat az egyetem céljaira kiván odaadni a város. A DMKE széképületét, mint ismeretes, azért veszik majd meg, ha megveszik, hogy az egyetemnek adják át egyetemi internátus létesítésére. A DMKE széképületében körülbelül húsz család lakik, a város pedig elsősorban ezeknek az elhelyezéséről köteles gondoskodni. A kulturtartományok felállítása a kultuszkormány decentralizálását jelenti. De az, hogy i az egyik kulturtartomány székhelye Szeged lesz, olyan közigazgatási beosztás, amelytől eltérni nem lehet és nem jelentheti a város ujabb súlyos megterhelését. Értesülésünk szerint a jövendőbeli szegedi kulturtartománynak körülbelül nyolcvan tisztviselője lesz, valamennyi Budapestről, a kultuszminisztériumból jönne le Szegedre, a városnak tehát nyolcvan lakásról kellene gondoskodnia azonkívül, hogy nvolszázezer aranykoronát is fizet a kultuszminiszter kívánsága szerint. A helyzet így az lesz, hogy Szegeden, a város sulyos áldozatai ellenére som enyhül majd a lakáshiány. Pedig meg lehetne ugvis oldani a kérdést, hogy a Szege áre helyezendő tisztviselők lakásáról az állam gondoskodjon, esetleg építsen számukra egy különálló bérházat. Szeged város közönsége semmiesetre sem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy minden anyagi erejét nem kifejezetten városi érdekeknek áldozza fel, amikor lenne ennek az áldozatnak ilt is helve bőven. Szalánczy József volá képviselő halála. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kedden hajnalban Abaujmegye Aszaló községében meghalt Szalánczy József volt nemzetgyűlési képviselő, az abaujmegyei kisgazdapárt elnöke. Szerdán temetik. fSafnpreeíit Untai nem veszi le! a harcot a kormánypárttal szemben. Veszprém, február 15. Rainprecht Antal — a vasárnapi egységespárli ünnepség után — levelet intézett veszprémi párthíveihez, melyben kijelenti, hogy a választási harcot a kormánypárt jelöltjével szemben nem veszi fel és visszalép. Orvosi köpenyek, sportnadrágok gyári áron SOOinnc, Sréged, líkoa ucca 11. 73