Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-15 / 36. szám

•1 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február 15. Nyílt levél némely vágóhídi dol­gokról dr. Somogyi Szilveszter polgármester úrhoz. Azt beszélik, hogy Szeged városa indokolatlanul segili elő az elsőrendű közszükségleti cikkek árá­# nak emelkedését, amikor a vágóhíd 1!)27. évi költ­ségvetésének keretében a vágalási költségeket har­minc százalékkal felemelte. A inai nehéz gazdasági viszonyokra hivatko­zással is. méltán tíllakozhatik a husiparosság és a fogyasztó közönség ezen áremelkedésre vezető intézkedés ellen és kérheti sérelmei haladéktalan orvoslásának kezdeményezését Méltóságodtól, mint városunk közismerten erőskezű és akadályokat nem ismerő első polgárától. Az érdekellek tudomása szerint egy érvényben lévő miniszteri rendelet arról intézkedik, hogy a v á g« ') h i d n e m lehet hasznot h a j l ő üze ni. Egy másik figyelemre nem méltatott mi­niszteri rendelet értelmében a törvényhatóság tar­tozott volna kikérni a husiparosság képviseletének szakvéleményét, mielőtt a végső szót kimondja a vágalási dijak harminc százalékos emelésének kér­désében. A husiparosság az idő kiérlelő hatása alatt inár feleszméli és érdeklődik a saját létét érintő ügyek elintézése iráni. Így történt meg, hogy fá­radtságot nem kiméivé, bepillantott a vágóhíd 1027. évi költségvetésébe és megállapította, hogy a vágalási dijaknak harminc százalékos emelé­sére és ezáltal az amúgy is túlterheli husiparos­ság üzemi költségeinek fokozására, az 1927. évi vágóhídi költségvetés egyensulybalarlásáiiak érde­kében nem volt szükség. Az érdekeltek megál­lapították. hogy az 1921). évi 15(5.UOO pengő költség előirányzattal szemben 1927. évre 202.000 pengő 'irányoz la toll elő, részben az üzemi költségek fe­dezésére. másrészt beruházásokra. ' A, költségelőirányzat végösszegének körülbelül egyharmada erejéig beruházási tételek szerepel­nek. amelyek liusz esztendő mulasztásait akar­ván pótolni, most egy összegben, egy év költség­vetését terhelik. Az iparosság egzisztenciális ér­dekeinek figyelembevétele mellett a majdnem egy­milliárdos beruházási költségekel. a vágalási di­jak emelésének mellőzésével, több e s z t e n d ö r e a in o r t i z á 1 n í kelleti volna. De még amorti­zációs kölcsön felvételére sem volna szükség, mert a költségelőirányzat tételeinek helyes meg­világítása után olyan fölösleg mutatkozik, amely csaknem az egész előirányzott beruházási össze­get fedezni volna képes. Az 1927. évi költségvetés e g v p á r l ó eltart á­sára 92.105,000 koronát irányoz elő. Azl hiszem. Méltóságod szakértő meghallgatása nél­kül is tisztában van azzal, hogy a fenti összeg h á r O in p á r I ó eltart á s á r a is e 1 e g e n­dő volna, beleértve a lovak ápolásához szüksé­ges alkalmazottak fizetését is. A vágóhídnak azon­ban igára egyáltalán nincs is szüksége, mert azl a kizárólagos munkál, hogy tudniillik évenkinl nyolcszáz kocsi állati hulladékot a vágóhidról el­szállít és amelyre 92 millió korona van előirányoz­va, minden magánvállalkozó kész örömmel átven­né. Sőt egy kocsi állathulladékéri' legalább öt­venezer koronái is fizetne, ami a vágóhídi költség­vetés előirányzott bevételeit 10 millió koronával emelné és nem volna szükség az előirányzott ki­adásoknál 92 millió korona lótartási költség fe­dezetéről gondoskodni. Az 1926. évi költségvetést 5.277,000 korona kiadás terhelte ténylegesen üzemi villanyáramért, viszont az 1927. évi vágóhídi költségvetésben 18.500.000 korona van előirányozva ugyanezen célra. A szakmabeli nagyipar csendes kimúlása idején kissé túlmegy a rendes kereskedői gondosságon Szeged városa akkor, amidőn minden elfogadható indok nélkül a vágóhíd kilencszeres forgalmához ele­gendő üzemi áram költségfedezetéről gondosko­dik. A vágóhid szénfogyasztására száznegyven va­gon szenet irányoz elő a költségvetés, 51,000 ko­ronás egységárban. A legnagyobb szegedi szénfo­gyasztó vállalatok adatai alapján a legdrágább szén ára sem haladja meg Szegeden a 18.000 ko­ronái. Etlől függetlenül azonban a száznegyven vagon előirányzott széinnennyiséggel szemben 1925­ben 78 és fél. 1926-ban 71 és fél vagon szenet fo­gyasztott a vágóhid. Ezek szerint a szénfogyasz­tásnál mintegy .'! 5 0 millióval többet irányoz­tak elő a szükségesnél. Nem kicsinyelhető adat a költségelőirányzatnak az a tétele sem, amely a gyertyafogyasztást 13 millió koronában szabja meg, hololt a tényleges fogyasztás alig egy néhány csomag gyertya. A felsorolt néhány tétel realizálása után az elő­irányzattal szemben a kővetkező feleslegek álla­nak elő. a lólarlás helyett a hulladék eladásával 130. az üzemi áramfogyasztásnál 43, a szénfogyasz­lásnál 350, a gyertvafogyaszlásnál 12; összesen te­hát ini|Tilegy 535 millió korona. De a többi tételek is oly magas beállítás mel­lett szerepelnek, hogy a beruházások csaknem teljes egészükben fedezhetők lesznek az ilt mu­tatkozó feleslegekből. A vágalási díjak emelése melleit ezek az össze­gek a vágóhid hasznai volnának és ez esetben a vágóhid hasznot hajtó és pedig alapos hasznot hajló üzemmé válnék a husiparosság és ezen ké­résziül a logyusztó közönség túlterhelése árán. A husiparosok sérelmeik orvoslására akciót in­dilanak és ezen akciójukban Méltóságod megértő belátására és hathatós támogatására számítanak. Dr. Balassa István, a Délmagyarországi Husiparosok Szövetségének ügyésze. Egy vakmerő betörőbanda nyolc tagját fogta el a rendőrség, akik Szegeden és a tanyákon 40 betörést követtek el. (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi rendőrség több napos nyomozás után egy veszedelmes betörőbandát tett ártalmat­lanná. A városban és a tanyákon ugyanis nap-nap után történtek olyan kisebb betö­rések, amelyeknek elkövetőit eddig nem si­került kinyomozni. Igv különösen Alsóváro­son működött nagy sikerrel a betörőbanda. Az utóbbi kel hónap alatt 11 kisebb betörés történt Alsóvároson. A károsullak gazdálkodók voltak, akiktől leginkább élelmiszereket vittek el a betörők. Éjszakának idején látogatták meg az éléskamrákat, ahonnan minden elmoz­dítható tárgyat elvittek. így voll olyan alsó­városi gazda, akinek éléskamrájából egy na­pon két levágott sertés húsát vitték el. A betőrőbanda azonban a tanyákon is siker­rel operáll. A banda lagjai a betörés utján szerzett élelmiszereket a piacon értékesitet­lék. A rendőrség hosszú ideig tehetetlenül állott szemben a betörőbandával. A napokban az­után Alsótanyán Singelberger József munka­nélküli egyéni elfogta a rendőrség. Síngelber­gernél betörőszerszámokat találtak. A rendőr­ségnek gyanús volt Singelberger viselkedése, aki rövid tagadás után beismerte, hogy tagja egy szervezett betörőband'ának. A banda lagjai hónapok óta betörésekből tartották fenn maglikai. Tizennyolc rendbeli betörést ismert be, majd megnevezte a be­törőbanda lagjail. A rendőrség a kapott útba­igazítások alapján két nap alatt összeszedte a betörőbanda lagjail, akik beismerték, hogy az utóbbi hónapokban negyvennél több be­törést köveitek el. A banda nyolc tagját le­tartóztatták és hétfőn délelőtt átkísérték a sze­gedi ügyészség fogházába. Uccakövezés, vízvezeték és reprezentációs költségek a makói közgyűlés előtt. A makói háztulajdonos városatyák a lakások felszabadítását is követelik. (A Dél in agyarország makói munka­társától.) Ma délelőtt kilenc órakor kezdődött Makó város képviselőtestületének februári köz­gyűlése, dr. N i k e 1 s z k y Jenő polgármester el­nöklete alalt. Néhány jelentéktelenebb tárgy elinté­zése után bemutatta a tanács a magasnyomású vízvezetéki társaság szerződését, Dr. Vitéz Galamb Sándor ismer­tette a szerződést és előadta, hogy biztosítva van 200 tag belépése. A képviselőtestület 56 szavazat­tal 6 ellenében tudomásul vette a szerződést és azt, hogy a polgármester a város nevében belé­pett a társulatba. V nagyarányú ueeakövezési program szolgáltatott ezután terjedelmes vitaanyagot a köz­gyűlésnek. A betegsége miatt távollévő városi fő­mérnök helyett Görcs a Péter főjegyző referálta a kövezési ügyet és minden részletre kiterjeszkedő, alapos előadói beszédében rámutatott az ucca­kövezés nagy fontosságára. Előadta, hogy egye­lőre 16 uccát akar ki köveztetni a vá­ros, mintegy 16 kilométernyi hosszúságban és erre a munkálatra 6 ajánlat érkezeti be. Stras­s e r Vilmos és Társa bndapesti eég volt ezek közt a legolcsóbb, de a megbízhatóság és szállítóképes­ség elbírálásánál kitűnt, hogy az ajánlattevő cég­nek nincs még üzemben lévő bányája és az aján­lott kő minőségéről nem tud szakvéleményt produ­kálni. Ezért a tanács kénytelen volt a legolcsóbb ajánlat mellőzésével a P é c s k ő i bazaltbánya r. t. ajánlatát figyelembe venni, mely 15 milliárdért hajlandó az uccák kövezését elvégezni. Az aján­lat összege 3 milliárddal magasabb Strasserék aján­latánál. A költségek csak egyharmadrészükben ter­helnék a várost, míg kétharmadrészben a kövezésre kerülő uccákban lakó háztulaj­donosok fedeznék ezeket a költségeket, az amor­lizációs kölcsön eredeti feltételei mellett. A képviselőtestület 98 szavazattal 2 ellenében hozzájárult a tanács előterjesztéséhez és ezzel a nagyszabású kövezési program végrehajtása már a legközelebbi jövőben sorra kerül. Ezután Nikelszky polgármester elhagyta az el­nöki széket és vele együtt Gorcsa főjegyző is el­távozott a közgyűlési teremből, mert kezdetét vette a reprezentációs költségek tárgyalásra, melynek tartama alalt az érdekelt pol­gármester és főjegyző távollétében Barna Mi­hály rangidős tanácsnok vezette a közgyűlést. Hajdú János főszámvevő előadta, hogy a képvi­selőtestület a költségvetés tárgyalása alkalmával megszavazta a polgánnesler részére beállított havi 500 pengő és a polgármesterhelyetles főjegyző ré­szére beállított havi 250 pengő reprezentációs költ­séget. Ezt a határozatot felebbezéssel támadta meg dr. Könyve s-K o 1 o n i c s József városi képvi­selő és a vármegye alispánja helyt adván a fe­lebbezésnek, arra utasította a városi tanácsot, hogy a reprezentációs költségekre vonatkozólag hozas­son külön határozatot a képviselőtestülettel, mert ezek a tételek csak ennek megtörténtével állíthatók be a költségvetésbe. Így került ez a kérdés újból a közgyűlés elé, azonban módosított formában, mert ugy a tanács, mint az állandó választmány leszállította a repre­zentációs költségek összegét és havi 300 pengőt javasol a polgármester és 150 pengőt a főjegyző számára. Dr. Kőnyves-Kolonics József még ezt is soknak tartja. A város gazdasági helyzete szerinte jiein engedi meg ezt a mértéktelen költekezést és csupán évi 24 milliót hajlandó megszavazni reprezentá­ciós költségek eimén a polgármester számára, a főjegyzőnek pedig semmit sem, mivel szerinte a főjegyzőnek nincsenek reprezentá­ció s kötelezettségei. Dr. Dózsa Imre, K u c s e s Károly és Z o m­bori Lajos az állandó választmány javaslata mellett emelnek szót, ifj. Márton Bálint és Kiss János viszont Kolonics indítványát támogatják. Kolonics zárószavai után Tarnay alispán is szót emel. Kijelenti, hogy ez annyira a képviselőtestü­let belügye, hogy feltétlenül a ma hozandó határo­zatot fogja figyelembe venni a költségvetés felül­vizsgálásánál. A maga részéről méltányosnak tartja az állandó választmány javaslatát. A képviselőtestület névszerinti szavazással dön­tött a kérdés felett és 5 2 szavazattal 41 ellenében a tanács és állandó választ­mány javaslatát fogadta el. Az eredmény kihirdetése után az elnök a közgyűlést délután 3 óráig felfüggesztette. A délutáni közgyűlésen Gorcsa Péter főjegyző elnökölt. Gyorsan pereg­tek le a napirend egyes pontjai és nagyobb vihar csak Löwenbach Benedeknek a kötött lakásfor­galom további fentartása érdekében beadott indít­ványa körül támadt. Az indítvány merőben ellen­kezik a képviselőtestület túlnyomó többségének álláspontjával és a tanács ezokból azt javasolta, hogy tekintettel a képviselőtestületnek már több Íz­ben kifejezésre juttatott aina álláspontjára, hogy a kötött lakásforgalom fentartását nem tartja kívá­natosnak, térjen a közgyűlés napirendre az in­dítvány felett. Az állandó választmány megtoldotta ezt még azzal, hogy ne érje be a képviselőtestület az üzlethelyiségek szabad forgalmának helyreál­lításával, hanem intézzen feliratot a kormányhoz, hogy november elsejére szabadítsa fel a la­kásokat is ... Löwenbach szenvedelmes hangon kelt indítvá­nya védelmére, miközben keményen összetűzött örök ellenfelével, Papp Józseffel, A közgyűlés végül is az egyesitett tanácsi és állandó választmányi javaslatot fogadta el. Az országos vásárok ügyében ugy határozott a képviselőtestület, hogy a régi négy vásárt szomba­ton és vasárnap, a januárra engedélyezett ötödik vásárt pedig pénteken és szombaton fogja megtar­tani. Sok logika nincs ebben az elhatározásban, mely előreláthatólag még mindig nem viszi nyug­vópontra a vásárok sokat hánytorgatott ügyét. !! Srogoff Mihály !! a cAr fulArfa. | Farsangi cikkek. KORECK ÁGOSTON férfidivat fehérnemű és ka­lapraktára Szeged, Széchenyi-tér 2. 291

Next

/
Thumbnails
Contents