Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-15 / 36. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w Hódmezővásárhely uj főispánja : Mokcsay Zoltán. Dr. Aigner Károly a választások után azonnal lemondott vásárhelyi tisztségéről. A Budapesti Értesítő irja: A hivatalos lap egyik legközelebbi száma közli Mokcsay Zoltán volt nemzetgyűlési képviselőnek Hódmezővásárhely főispánjává való kinevezését. A félhivatalos kőnyomatoshoz közelálló Dudapesti Értesítő jelentése nem keltett meglepetést sem Szegeden, sem Hódmezővásárhelyen, mivel illetékesek már régen tudták arról, hogy dr. Aigner Károly Szeged és Vásárhely főispánja a válaaatási kampány lezajlása után közvetlenül bejelentette lemondását hódmezővásárhelyi tisztségéről. Aigner Károly befejezve látta megbízatását és túlterheltsége miatt kérte felmentését, hogy szegedi pozicióját teljes energiával láthassa el. A kormány mérlegelte Aigner Károly szempontjait és már akkor közölte, hogy rövidesen külön MMWMMMMMMMM^^ Fejjel nekirohant a villamosnak. Véres öngyilkossági kísérlet a pénzügy igazgatóság előtt. főispánt fog kinevezni Hódmezővásárhelyre, addig is azonban kérte dr. Aignert, hogy a kinevezés megtörténtéig lássa el tovább is a vásárhelyi teendőkel. A kormány most megtalálta az alkalmas személyt Aigner Károly utódjául és igy most hivatalosan is publikálják a változás tényét. Aigner vásárhelyi utódja, Mokcsay Zollán mindkét nemzetgyűlésen képviselő volt, mig most Héjjas Ivánnal szemben Kunszentmártonban már az első választás során kisebbségben maradi és annak ellenére, hogy az egységes párt hivatalos jelöltje volt, Kelemen Kornél, a nem hivatalos jelöli került pótválasztásra Héjjas Ivánnal. Mokcsayl most főispáni kinevezésével kárpótolják. (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délután két órakor Bódi Mihály vasulas furcsa módját választotta az öngyilkosságnak. A pénzügyigazgatóság előtt erősen ittas állapotban fejjel nekirohant a mozgásban lévő villamosnak. A villamoskocsi vezetője az öngyilkossági kísérletet nem akadályozhatta meg, mivel csak későn vette észre, hogy Bódi oldalról nekirohant a kocsinak. A szemtanuk elbeszélése szerinl Bódi mielőtt elkövette volna öngyilkossági kísérletét, hangosan énekelt, úgyhogy a pénzügyigazgatóság elölt posztoló rendőr le is igazoltatta és bekiséréssel fenyegette meg. Bódi ezután néhány percig csendben maradt, ugy hogy a mellette elhaladók nem is sejthették, hogy az erősen italos ember öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Amikor azután a Stefánia felől közeledő villamost meglátta, minden feltűnés nélkül megvárta, mig az egészen közelébe éri és ekkor vad erőve^ nekirohant a kocsi oldalának. A szerencsétlen ember fejéi pillanatok alall elborította a vér. A borzalmas teli szemtanúi azonnal mentőkért telefonállak. Percek alatt nagy tömeg verődöli össze, de senki sem tudta megmagyarázni, hogy Bódi részegségében, avagy előre elgondoll öngyilkossági szándékból rohant-e neki a villamosnak. A kihivolt mentők percek múlva a színhelyre érkeztek és Bódil első segélyben részesítették. Bódi koponyája több helyen megrepedt. A menlők életveszélyes sérülésével a közkórházba szállították. Kihallgatni még nem lehetett. A nagypékek nem emelik a kenyér árát, — a szakosztályi elnök lemondott. Csak a kisebb szegedi pékek emelték a kenyérárakat 3—4 fillérrel. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország már több izben beszámolt arról, hogy a szegedi pékiparosok egsziszlenciális érdekeikre hivatkozva, elhatározták, hogy a kenyér árát felemelik. Az áremelés egyöntetű keresztülvitelére a szakosztály bizottságot küldött ki. A bizottság el is készitetle az áremelési tervezetet, amelyet hétfőn délután ismerteitek az ipartestületbe összehívott szakosztályi ülés előtt. A szakosztályi ülésre nagyszámban jöttek össze az iparosok. Az ülést Schütz József szakosztályi elnök nyilolta meg, aki ismertette a kiküldölt bizottság állal elkészített tervezetet. Az áremelési tervezet szerint mindenki szabadon kalkulálhatja a kenyérárakat. Ez azonban nem jelenti azl, hogy az egyes iparosok kenyérárai között nagy differenciák alakuljanak ki. Az áremelés kilónkint 5—4 fiitér lehet és különösen az a fontos, hogy azok az iparosok, akik a kenyér árát nem emelik, ezt ne reklamirozzák, mert ezzel a kisegszisztenciók vevőit elhódítják. Schütz elnök bejelenlelte még, hogy három nagy szegedi pékiparos nem akarja a kenyér árát felemelni, amiért is ez az áremelési mozgalom megbukotlnak tekinthető. Azl látja, hogy a pékiparosok között nincs meg a kellő szolidaritás, amiért is eddig visel' elnöki tisztségéről lemond, mert bekövetkezett az, hogy a kisebb pékiparosok nem tudnak lépést tartani a nagy tőkével rendelkező iparosokkal. A tervezeti áremelést a szegedi pékek azonban nagyrészben mar végre is hajtották. A kispékeknél az áremelés következtében a félbarna kenyér ára 5800, a rozskenyér 4800, az egész fehér kenyér kilója pedig 6800, illetve 6600 korona. Ez az áremelés azonban csak részleges, mert csak a kispékek hajtották végre, mig a nagypékek továbbra is a régi árban adják ki a kenyeret. nmmmmmmammmmmmtm HWWWWMWI MIWMWIWIMWWII^^ Tízmilliárd koronás bérpalotát tervez a város a zenepalota telkére. (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a város hatósága mégis foglalkozik a bérházépitési tervekkel, mert belátták a városházán, hogy a városiak szociális kötelessége a lakástermelés és belátták azt is, hogy az a törvénytervezet, amelyet a pénzügyminiszter terjesztett most az országgyűlés el, egyáltalában nem gördít akadályokat a városi építkezések elé. Közöltük, hogy az építkezés két módjáról is folynak tárgyalások a városházán, a város hatósága fel akarja használni a nagyobb pénzintézetek bérházépitési ajánlatait is, de ettől függetlenül szó van arról is, hogy a város kölcsönből építtet egy, vagy két nagyobb bérházat a belvárosban. A város által épilendő bérház telkéül a zenepalota számára fentartott Oroszlán-uccai telket szemelték ki. A mérnökség még nem kajx)tt megbízást a tervek és a költségvetés elkészítésére, de gondolatban már foglalkoztak a megoldás módjaival. A terv az, hogy erre a szép helyen fekvő hatalmas telekre művészi kivitelű háromemeletes bérházat építenek negyvenöt lakással, az Oroszlán-uccai fronton üzlethelyiségekkel. A bérházat a legmodernebb rendszer szerint szeretné felépíteni a mérnöki hivatal, mert lassankint győz az a felfogás, hogy néhány év múlva csakis a teljesen modern lakásoknak lesz keletje Szegeden. Ebben az uj városi bérházban kislakások nem lennének, leginkább három-, négy- és ölszobás lakásokat tervez a mérnöki hivatal. A hétfői tanácsülésen szó kerüli a bérház építéséről is. Fenyő Lajos műszaki tanácsos, a mérnökség építészeti osztályának vezetője bejelentette, hogy a hozzávetőleges számítások szerinl ennek a bérháznak a felépítése körülbelül tízmilliárd koronáim kerülne. Ezt az összeget a város természetesen csak kölcsön utján tudná előteremteni. A polgármester hétfőn reggel már fel is utazott Budapestre, hogy tárgyaljon az építkezési kölcsön felvételéről, illetve, hogy kipuhatolja az illetékes minisztériumban, vájjon számíthat-e a város a kölcsön kormányhalósági engedélyezésére. Értesülésünk szerint a polgármester a strandfürdő ügyében is megváltoztatta álláspontját és most már komolyan elhatározta, hogy minden erejével küzdeni fog a strandtervek megvalósításáért. Ezl a 1'ronlváltoztatási az a lelkesedés idézte elő, amellyel a város közönsége a strandtervet fogadia, de nagyrészben hozzájárultak azok a lünelek is, amelyekből joggal lehet a strand jövedelmezőségérc következtetni. A városházán ugyanis napról-napra érdeklődnek a nagyobb szegedi vendéglők, kávéházak és cukrászdák tulajdonosai, hogy milyen föltételek mellett kaphatnák meg a strandfürdőben létesítendő büffék, vendéglők és cukrászdák bérletét. A nagy érdeklődés azl bizonyítja, hogy nagy látogatottságot jósolnak ennek az uj városi üzemnek. Az olvasó rovata A piacok és a tanyai vasul. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kérem szíveskedjék b. lapjában helyt adni e pár sornak. Ugyanis most a legelterjedtebb téma a kisvasul, már persze az érdekelt felek között, mert azl vettük észre, hogy kereskedő és kereskedő áll egymással szemben, hogy kinek fütyüljön a kisvasút: a Tisza Lajos körüli kereskedőknek és piacosoknak-e, vagy a Rudolf-térieknek? Tehát elsősorban kérjük Szeged város nagyrabecsült Polgármesterét, tegyen közöttünk igazságot olyképen, hogy a tanyai kocsikat ne kényszerítsék a Rudolftérre sem Átokházáról, sem Alsóközponlról. még kevésbé Dorozsma, Szalymaz felöl. Azok, akik a kisvasnttal bejönnek pakoljanak ott le, aki pedig kocsival jön be a városba s önkénl oda akar menni, hadd menjen. Mert már hallottuk több termelőtől, hogy inkább be sem jön a városba, semhogy dirigálni«. hagyja magát. így is van: a kisvasnttal bejövőkel, nagyon természetes, el sem lehet képzelni másutt lepakolni, mint a Rudolftéren. Ami pedig a Rudolf-téri kereskedőket illeti, legyenek megnyugodva, nekik csak föllendülést hozoll a kisvasul, akár ott van az egész piac, vagy csak egy része, ellenben a körntiak . . . azokról jobb nem beszélni. Az pedig nem érv, hogy olt már volt piac eleget, legyen már amott is, mert az talán mégsem ugy van egészen, hogy az egyik ember élt már sokat, haljon meg, hogy a másik is éljen. Nem! Ezt nem szabad ilyen egyoldalúan elintézettnek tekinteni. E nehéz problémát e még sokkal nehezebb létküzdelemben, mindannyiunk megelégedésére kérjük megoldani. »Élni és élni hagyni«, — ahogyan a német mondja. Szerkesztő Ur szívességét megköszönve: egy régi előfizető. „ERZSÉBET KIRÁLYNÉ" SZÁLLÓ BUDAPEST, IV., EGYETEM U. 5. Elsőrangú családi szálló a Belváros központjában. 100 szoba. Központi fOtés. Vizvezetékes mosdók. Lift. Fürdőszobák. 1 ágyas szoba 4 50-től 9 —lg, 2 ágyas 6 —12 — pengőig Napi teljes pensio 9 — pengőtől. Éttermében a legjobb cigányzene. Elismert jó konyha. Saját termésű somlói borok. Az „Erzsébet-pince" szepen berendezett söröző. Mérsékelt árak. 461 SZABÓ IMRE tulajdonos.