Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-15 / 36. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG * 1927 február 20. zéki képviselőt választották meg óriási szótöbbséggel az ipartes­tület elnökének. Az uj elnöknek a napokban összehívandó rendkívüli közgyűlésen adják át mandátumát és ugyanakkor fejti ki programját. Angol ezredek — Sanghai uccáin. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Shanghaiból jelentik: A boxerlázadás óta most történt meg először, hogy Shaughaiban eu­rópai csapatok szállottak partra. Most két angol ezred vonult át lobogók alatt, katonazenekar hang­jai mellett Shanghai főuccáján. A katonák átvonu­lása a szállásukig vezető 5 mérföld hosszúságú út­vonalon óriási embertömeget vonzott az uccára. Az európaiak lelkesen üdvözölték a csapatokat. A kinai kereskedők látható megnyugvással vet­ték tudomásul a csapatok megjelenését. A spanyolmegbeíegedések száma csökken, a halálesetek száma emelkedik. Budapest, februér 14. A vidéki törvény­hatóságoktól felterjesztett helyzetjelentésről megállapítható, hogy a járvány szinte az egész országban lényeges enyhülést mutat. Több helyről jelentetlék, hogy a járvány kétségtelenil sztínőfélben van és hogy ezidő szerint csak szórványos megbetegedéseket észlelnek. A nagyobb városokban, amelynek lakosságát az influenza korábban lámadta meg, most már erősen sziinőben van a jár­vány, mig egyes vidéki városokban, ahol a betegség később lépett fel, lerjed. A vidékről érkezett jelentések szerint az influenzás megbetegedések számszerű csök­kenésével szemben a halálesetek száma határozott emelkedést mutat. Ennek az is lehet az oka, hogy sok influenzás tüdőgyulla­dás folytán bekövetkezett halálozást tévedés­ből influenzás eredetűnek minősitettek. Az influenza következtében beállott halálozások száma a mull héten a vidéken 143 volt. Az előző héten 70, január utolsó hetében 45. Nincs ujabb spanyol Budapesten. Budapest, február 14. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint sem szombaton, sem vasárnap nem történi ujabb spanyolmegbete­gedés. A régebbi betegek közül négyen hal­tak meg. Január hónap alalt a főváros területén 1552 influenzás megbetegedés tör­téni, a betegek közül 30 halt meg. J-1 szabóiparosok a fényűzési adó eltörlését Követelték. (A Délmagyarország munkatársától.) A Szabóiparosok Országos Szövetségének sze­gedi csojjortja vasárnap délelőtt tartotta nagy­gyűlését. A gyűlést a nagyszámban megje­lent iparosok jelenlétében Schwarcz Manó, a SzOSz szegedi csoportjának elnöke nyi­totta meg és üdvözölte Somoggi Szilveszter polgármestert és Pálfy Dániel főrendiházi ta­got. Schwarcz Manó ezután a tarthatatlan vám és fényűzési adók ügyét ismertette. A vámhatóságok igen sok esetben hibásan bí­rálják el a kivetéseket és igy előáll az a helyzet, hogy a drágább szövetért kevesebb vámol kell fizetni, mint a tömegfogyasztást szolgáló olcsóbb szövetért. Majd ismertette a fényűzési adó -körüli állapotokat. Ez az adó­nem ma már teljesen felesleges, mert olyan áruk kerülnek fényűzési adó alá, amelyek ma már közszükségleti cikkek. így a közönséges szőrme, sőt a gallérbársony is fényűzési cikk. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben a gyűlés kéri a vámterhek és a fényűzési adó leszállítását, illetőleg eltörlését. Vágó Béla, a SzOSz igazgatója ugyancsak a fényűzési adó szükségtelenségét ismertette. Szükségesnek tartja, hogy ezen adónem el­törlése érdekében maga a város hatósága is szálljon sikra. Harcsa Béla, a SzOSz igazgatója »Szaktu­dás és iparkultura« címen tartott értékes elő­adást. Kifejtette, hogy a modern iparosoknak és kereskedőknek lépést kell tartani a kultú­rával. Wimmer Fülöp, a kamara elnöke ezután felszólalásában kifejtette, hogy a fényűzési adósérelmek ügyében a város csak nagyon keveset tehet. Az érdekelt iparosok ez ügy­ben forduljanak a kamarákhoz, ahol ügyei­ket a legmesszebbmenő támogatásban része­sítik. Krausz József szabómester ezután a szabó­iparosok nehéz gazdasági helyzetét ismertette. Az ipairt vissza kell axini az iparosnak, a ke­reskedelmet a kereskedőnek. Majd üdvözölte y Pálfy Dánielt. Pálfy rövid beszédben köszönte meg az üdvözléseket és kifejtette, hogy csak az iparosok tömörülése hozhatja meg azokat az eredményeket, amiért évtizedek óta dolgoznak. A gyűlés Schwarcz Manó záróbeszédével fejeződött be. A szegedi gyáripar válsága és a (A Dél in agyarország munkatársától) A szegedi kereskedelmi és iparkamara kedden dél­előtt tartja teljes ülését, amelynek tárgysorozatát a közös bizottság Wimmer Fülöp kamarai el­nök elnökletével hétfőn délután készítette elő. A közős bizottság foglalkozott a teljes ülés tárgyso­rozatának fontosabb pontjaival, Wimmer Fülöp négy órakor nyitotta meg az ülést. Megnyitó beszédében foglalkozott azokkal az ujságközleményekkel, amelyek a Szegedi Munka­adók Szövetségének legutóbbi határozatát ismer­tették. A munkaadók szövetsége, mint ismeretes, foglalkozott a szegedi gyáripar válságával, meg­állapította, hogy különböző körülmények miatt igen sok szegedi gyárvállalat részben beszüntette üzemét, részben redukálta, A válság egyik leg­főbb oka az a mostoha elbánás, amelyben a vasút részesiti a szegedi gyárvállalatokat. Több izben kérték már a szegedi érdekeltségek, hogy a szén szállítási tarifáját szállítsa le a vasutigazgatóság, mert Szegeden, mivel ez a város fekszik a legtá­volabb a magyar szénbányáktól, a fuvardifferencia lényegesen megdrágítja a szenet és igy a szegedi gyárak nem lehetnek versenyképesek más magyar gyárakkal. A kamarai elnök megállapította, hogy a szegedi; munkaadók szövetsége programjához hiven jár el, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, azon­elnöksége szerint felesleges a rendeleti utón való beavatkozás, mert a normális kereskedelmi ver­seny előbb-utóbb automatikusan kiküszöböli eze­ket az átmeneti kinövéseket. A közös bizottság elfogadta az elnökség elő­terjesztését.' Szigeti Ernő indítványára elhatározta a kö­zös bizottság, hogy a holnapi teljes ülésből fel­terjesztést inléz a kormányhoz és kéri a fény­űzési és a forgalmi adó teljes éltörlé­sét Kiss Géza terjeszteti elő ezután érdekes in­dítványt. Elmondotta, hogy a város tanácsának ja­vaslatára a közgyűlés harminc százalékkal emelte fel a közvágóhidi dijakat azzal az indokolással, hogy a vágóhíd fentartásához szükséges összeg nem folyik be az eredeti dijakból. Az indítvá­nyozó megszerezte a közvágóhíd 1927. évi költ­ségvetését, amely szerint a felemelt vágóhídi di­jakból 202.000 pengő bevételre számit a város. Ennek az összegnek több, mint egyharmad részéi különböző beruházások és javítások emésztik fel. Többek között felvette a város a vágóhídi költség­vetésbe a vágóhidhoz vezető ut kikövezését is, ami egymagában 28000 pengőbe kerül. Megállapította Kiss Géza, hogy a város most egy év terhére busz esztendő mulasztásait szeretné pótolni a vá­góhídon és ezért volt szükség a vágóhídi dijak horribilis felemelésére. Indítványára elhatározta a közös bizottság, hogy felterjesztési intéz a ke­reskedelmi és a belügyminiszterhez és kéri, hogy a kormány ne hagyja jóvá a városi költségvetés nek a közvágóhidra vonatkozó részét. Egyben ál­ir a kamara a városhoz is, hogy vegye a város hatósága revizió alá a vágóhídi dijak felemelésére vonatkozó határozatot és a vágóhíd költségvetését. Back Bernát az indítvány elfogadása után megjegyezte, hogy a pénzügyi bizottság ülésén, amikor a költségvetést tárgyalták, nagy vita ke­letkezett a vágóhídi dijak felemelése körül. A pol­gármester akkor megígérte, hogy revizió alá vé­teti a vágóhíd üzemi kiadásait. Nem tudja, hogy történt-e ebben az ügyben valami. Gombos István arra kérte a közös ülést, hogy utasítsa a kamarai irodát, hogy az ülé­sekről pontos jegyzőkönyvet készítsen. Elő­fordult ugyanis, hogy nem liüen adta vissza a fölszólal ásókat a jegyzőkönyv. Tonelli főtitkár válasza után Wimmer el­nök kijeLentette, hogy mindenkor utasítást ad a jegyzőkönyvek pontos elkészítésére. A közös bizottság ülése hat órakor ért véget. ízléses báli és estélyi cipők meg­érkextek i 1 I 82 Tartósságban, min őségben, árban felülmúlhatatlanok ban elhibázta a dolgot, amikor a főispánt és a polgármestert kérte fel a kereskedelmi miniszter­nél való közbenjárásra*. — Ebben a városban seaki sem áll szorosabb nekszusban a kereskedelmi miniszterrel — inon- j dotta Wimmer Fülöp- —, mint a kereskedelmi és ! iparkamara, amely közvetlen szerve a kereskedelmi kormánynak. Az ilyen természetű ügyekben tehát a kamara sokkal eredményesebben és sokkal hiva­tottabban járhat el, mint bármilyen más közigaz­gatási, vagy politikai szerv. A közös bizottság általános helyesléssel vette tudomásul az elnök megállapításait és ezulán meg­kezdte a teljes ülés tárgysorozatának tárgyalását A teljes ülés tárgysorozatán szerepel néhány olyan kérdés is, amely számot tarthat általános ér­deklődésre. A kereskedelmi miniszter többek kö­zölt kérdést intézett, illetve véleményt kért a ka­marától a részlelüzletek terén mutatkozó visszás­ságok ügyében. Leiratában a közönség köréből } származó panaszok alapján ulalt arra, hogy a kö- 1 zönség sokszor nagy mértékben károsodik az j ilyen részletüzleteknél. Megtörténik, hogy a rész- j letre árusító kereskedők, vagy ügynökök száz- ; percentnél is nagyobb haszonnal dolgoznak. A miniszter véleményt kért a kamarától, hogy cél­irányos megoldás lenne-e, ha rendeleti uton rend­szabályozná meg ezeket a visszaéléseket. A kamara Sfetinadmngaaa júpSA -Statfííd-jlkíúsz u lí üel-Ka Qarlsnyák fogalommá váltak. Kórokozókat — amelyek a száj- és garatüregen keresztül tulnak a szervezetbe, - a Panflavtn paszti ldk fejlődésükben gátolják és teljesen ártalmat­lanná teszik. A Panflavin-pasztilla hatható« óvszer meghűlés és fe tözi•* ellen. Ize kelle­mes és a gyomornak nem ártalmas. LegelsS szaktudósok melegen ajánlják. Kaphatók min­den gyógyszertárban. 198 PRÁGOI DIBK » Irta: HANNA HEINZ EVERS. Főszerepifik: CONRQD VEIDT WERNERKRBUSS péntektűi a BELVÁROSIBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents