Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-15 / 36. szám

DÉLMAGYARO IXEOCD : Szerkesztőség : Deák Ferenc •сса 2. Telefon 13-33. - Kiadóhivatal, UDlcSUnktlnyvtár ós Jegyiroda: Aradi fflccn s. Telelőn 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca ÍO. Telefon 16-34. «««««« KEDD, 1927 FEBRUÁR 15 <5 0® III. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség ós kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon 131. szóm. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom— bazár. Telefon 2S3. szóm. « «««««« •tőflzetésl óra lka vonta 3-20, vidéken és a fővórosban 3-Ы», kUlfOldőn 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vasór- és Ünnepnap 24 fillér. Vtgyázal! Kuliurboírány! Az egyik pesti színházban a napokban mutattak be egy hircs francia darabot, amelynek romlatlan és gyanútlan hőse, a derék Pellegrin plébános a párisi Abbaye de Theléme-be téved be vacsorázni. A jó ember azt gondolja, hogy ez egy papoknak való hely és csakhamar megdöbbenve látja, hogy ebben az apátságban egészen más szórakozás folyik, mint amilyenne számitott. Éjjeli mulatóhelyre került, ahol éppen nem épületes dolgokkal foglalkoznak. Ha Makó Lajos, akinek szobra ott őrködik a szegedi városi szinház előcsarnokában, történetesen fölébredne siri álmából és valamelyik este bevágódnék régi színháza nézőterére, körülbelül ugy járna, mint az a bizonyos Pellegrin plébános és valószínűleg megvolna a maga véleménye nem is olyan kései utódairól. Mert ki kell mondani őszintén és kereken, hogy a szegedi városi színházból éjjeli brettlit csinálnak mostanában, fi városi hatóság vezetésévei, a városi polgárság pénzén. Meg kell ezt mondani minden teketória nélkül és ha már mindenki hallgat, akinek ma elsősorban joga és kötelessége lenne erről beszélni, hát akkor megmondjuk mi. * A szegedi városi színháznak sok évtizedes művészi hagyománya van, a szegedi városi szinház a magyar kulturának, az irodalomnak és művészetnek egész sereg becsületes és dicsőséges hősével dicsekedhetik és ha valamikor kötelesség volt a műveltség színvonalát megtartani és lehetőség szerint emelni, hát akkor ez ma kétszeresen kötelesség e csonka országban és e nemes városban. Hányadszor ismételjük, hogy Szeged Magyarország legelső vidéki városa és hányadszor mondjuk, hogy a kulturfölényt nem emlegetni kell, hanem gyakorolni? Ezzel szemben a város házi kezelésbe vette a színházat és bevezette az úgynevezett éjjeli előadásokat, minden különösebb esti előadás nélkül! Mi más ez, mint balkanizálása a szegedi színházi kulturának és megtagadása kulturfölényünknek. Mert vagy szinház az, amelyet Fellner és Helmer építettek a Tisza partján és amelyben nem is olyan régen Shakespeare és Moliére találtak hajlékot, amelyben a Bánk bán ősi és örök magyar bánata és haragja zendült föl, amelyben Madách Imre minden időket és világokat átölelő eszméi szárnyaltak, amelyben a magyar színjátszás legelső papjai hirdették az igét, vagy pedig orfeum, ahol fölajzott, vagy elbágyadt érzékeik gyönyörét keresik és találják meg azok, akik éppen ezen a módon óhajtanak szórakozni. De az ilyesmit és az ehhez hasonlókat nem szokás, nem lehet és nem szabad a város hivatalos színházának épületébén, amelyet egykor templom gyanánt emeltek, hatósági segítséggel és ellenőrzéssel, ex offo gyakorolni! Vigyázat! Kulturbotráng! Ezt tessék kiírni a szinlapra, vagy tessék azt a művészetnek szentelt csarnokot a legtöbbet igérő magánvállalkozónak kiadni cs akkor a rendészeti szabályok betartása mellett ám álljon a bál és ám tartson a vásár! Mi nem vágjunk sem az erkölcs őrei, sem az erény csőszei, mi megértjük és megbocsátjuk az életöröm természetes kiruccanásait, de viszont mindent a maga helyén! * Bennünket egy világnézet választhat el például a szegedi Katholikus Körnek mai vezetőségétől, de azért mégis ugy gondoljuk, hogy egy ilyen erkölcsi testületnek teljes joga és minden oka meg lehetne arra, hogy a maga komoly és kemény szavát fölemelje az ilyen kuliurboírány ellenében és a szinügyi bizottságnak is valószínűleg kötelességei sorába tartoznék, hogy a szegcdi színházi kuliura javaival effajta gazdálkodást ne engedjen és ez ellen legalább is erélyesen és hatásosan tiltakozását jelentse be. Arról nem is szólva, hogy a közgyűlésen se lehet egészen némán napirendre térni e különleges állapotok és viszonyok fölött, hiszen ez már valóban nem egy magánvállalkozó privát üzleti kedvtelése vagy kilengése többé, itt nem Andor Zsigáról van szó, hanem Szeged város kulturális hileléről és a jövendő vetéséről, amelyet talán mégsem muszáj hatóságilag igy eltiporni! Mert ha ma hivatalból szoktatják a publikumot erre a szellemi és erkölcsi bundapálinkára, akkor ne csodálják, ha holnap már nem kell az Ínyének becsületes ital. Mi nem hisszük és nem is akarjuk elhinni, hogy a szegedi közönségnek nem kell az igazi színházi kultura, hogy a szegedi közönséget nem érdeklik többé a világirodalom és a magyar drámaköltészet remekei, hogy a szegedi közönség nem kíváncsi mély és erős, tiszta és nemes ábrázolásokra a világot jelentő deszkákon. Mi a szegedi közönséget kénytelenek vagyunk megvédeni a hatósági programmal szemben, mért különben olyan szellemi és erkölcsi szegénységi bizonyítványt kellene kiállítanunk, amely a magyar kulturának valóságos harakirijét jelentené városunkban. De akkor tessék bezárni a szinház kapuit és fölírni rájuk: Ki itt be akarsz lépni, hagyj föl minden reménnyel! A keresztény és nemzeti jelszavak nyolc esztendő használata alatt nagyon elkophattak, de, tekintetes tanács, ennyire talán mégsem süllyedt le ez a mai uj nemzedék! Apponyi Albert is résztvesz az adócsökkentési javaslat vitájában. A pénzügyi bizottság megkezdte a költségvetés tárgyalását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház holnap folytatja az adómérséklésekre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ellenzék a javaslat feletti vita megélénkülését várja, annál is inkább, mert politikai körqkben elterjedt hirek szerint a vitában részt vesz Apponyi Albert gróf is, aki felszólalása keretében szóvá teszi azokat a jelenségeket is, amelyek a legutóbbi napokban észlelhetők voltak. A plénum ülésével kapcsolatosan holnap már a pénzügyi bizotlság is megkezdi a költségvetés tárgyalását. A bizottság munkájában erőteljesen vesz részt az ellenzék és különösen az egyes tárcáknál mutatkozó jelentős többletek indokait kivánja firtatni. A vita előreláthatólag már a bizottságban olyan széles mederü lesz, hogy az egységes párt számításával szemben valószínűleg nem két, hanem négy hétig is el fog húzódni. A magyar reakció kipusztitoffa az ország demokrata erőit", — mondja a szociálista internacionálé kiáltványa. Paris, február 14. MTI. jelenti: A szociálista internacionálé végrehajtó bizottságának manifesztuma többek közt a következőket mondja: »Az angol konzervatív és az olasz fascista kormány védelme alatt a magyar reakció kipusztította az ország demokrata erőit és vakmerően túltette magát Trianon leszerelési pontjain, szemérmetlenül semmibe véve az 1921-ben elfogadott nemzetközi kötelezettségeket, amelyek a Habsburg restaurációt megtiltják. A béke és a népszabadság veszélyévet szemben a világ munkásainak és szociálistáinak kötelessége, hogy teljes erejükkel összefogjanak az olasz fascizmus és hűbéresei: a magyar, román és bolgár reakció ellen«. Házakat döntött romba a pusztító Hercegovinái földrengés. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Na hajnalban Hercegovinában és a Dalmát partvidéken szokatlanul heves földrengés volt összesen 19 erős földlökést számláltak meg. A földrengés ugy anyagiakban, mint emberéletben nagy pusztítást vitt végbe, de hogy milyen arányul, az egyelőre ismeretlen, mert a katasztrófa sújtotta vidékről csak gyér és megbízhatatlan hirek érkeznek. A földrengés központja Raguza és Ljubtnje hercegovinai városka között volt. Ljubinjében ledöntötte az állami dohánygyár 10 épületét és a romok sok embert maguk alá • temettek. Egyes vidékeken földomlást idézett | elő a földrengés, a pánik mindenütt óriási. A vásárhelyi ipartestület óriási többséggel Kun Béla ellenzéki képviselőt választotta meg elnökének. (A Délmagyarország vásárhelyi munkatársától.) Ma délután tartotta a vásárhelyi ipartestület tisztújító közgyűlését, amelyen több mint 500 iparos vett részt. A közgyűlésen Kruzslitz Károly elnökölt. Simon Sándor azt indítványozta, hogy a közgyűlés ne adja meg a felmentvényt a tisztikarnak, hanem küldjön ki egy öttagú bizottságot, amely a zárszámadásokat átvizsgálja és tesz majd javaslatot a felmentvény megadására. A volt elnökség ezt magáévá tette és az öttagú bizottságba javasolta megválasztani: Varga Ferencet, Szabó Sándort, Zombory Istvánt, Simon Sándort és Czuczi Istvánt. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdték az elnökválasztást és a bizottsági tagok választását. Majdnem 500 iparos szavazott le. A szavazatokat éjfélre olvasták össze és Kun Béla országgyűlési ellen-