Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-14 / 10. szám

•ZEGED: Szerkesztőség : Deák. Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, KOlcMlnkOnyvtár és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 306. - Nyomda: Liíw UpOt uccn ÍO. Telefon 16—34. «««««« PÉNTEK, 1927 JANUÁR 14 III. ÉVFOLYAM, ÍO. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Urt ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓli MEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom« bazár. Telefon 2S3. szám. « « « « « « « MMlzelésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlfiSldOn Ö-IO pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Egy darab középkor. Egy darab középkor elevenedet}; meg a na­pókban Budapesten, a huszadik század kellős közepén. Egy máltai lovagot avattak a ki­rályi várban, előkelő közönség előtt, fényes ceremóniák között. Főhercegnők és főhercegek jöttek cl, a többi nagy úrról nem is beszélve. Jelenlétével tündökölt a volt monarkia hábo­rús külügyminisztere, Berchtold Lipót gróf, a kél balkezes diplomata is. Egy darab középkor elevenedett meg, ami talán nem is olyan szokatlan jelenség nálunk, ahol éppen most csinállak felsőházat, amely­ben a középkori feudálizmus megmaradt kép­viselői jól érezzék magukat. Nálunk még ott­hon van a középkor és nem kell éppen máltai lovagavatás hozzá, hogy személyesen talál­kozzunk vele. Szó sincs róla, a középkornak is megvan a maga létjogosultsága, a maga szépsége és igazsága — a középkorban. De csak a középkorban! Bizonyos, hogy ez a sölélnek nevezett világtörténeti idő sok érté­ket teremtett, az emberi lélek sok gyöngéd és szines virágát hajtotta. A kölni dóm és a Divina Com média, clairvauxi szent Bernát és assisi szent Ferenc, Giotlo és Donatello, a legendák és himnuszok, a keresztes vitézek és a kolostori barátok az emberiség gazda­godását jelentenék, de aki ma akar közép­kort, az körülbelül ugy jár, mint aki gyufát . gyújtogat a napfényben, hogy jobban lásson. A középkor elmúlt és a középkort semmiféle don Quijote és Sancho Pansa se tudja többé visszahozni. A középkor jelenségeivel igenis találkozunk n\ég nálunk, de maga ez a világ örökre elmerült a történelem óriás ten­gerébe. Éppen azért egy kissé anakronizmusnak hat az a nagy hűhó, az a cifra vakparádé, amely­lvel most Budapesten egy urat máltai lovaggá ütöttek. Mindentől eltekintve, a máltai lovag­sághoz nem kell semmi különös érdem, hi­szen akármelyik kaszinói lag és bármelyik jólnevelt úriember lehet máltai lovag, csak bizonyos számú ősöket kell felmutatnia. A régi jó időklK-n, a boldog béke világában, a ferenejózsefi monarkiában nem csináltak ilyen nagy kázust ebből a szertartásból. Most ellenben, mivel már tul vagyunk egy világháborún és három forradalmon, mivel ma demokrácia van, mivel szanállak bennün­ket, nagyon természetes, hogy olyan ragyogó keretek és külsőségek között rendezték meg ezt a máltai lovaggá avatást a budai királyi várban, mintha legalább is a velszi herceget koronázták volna meg indiai császárnak, vagy Mussolinit kiáltották volna ki Európa diktá­torának. Hiába, szegények vagyunk, de jól élünk. Már akik jól élnek. A máltai lovagok, ugy látszik, igen jól élnek. (Pedig jó ideje nincsen országuk, legalább is olyan nincsen, amely e világból való, hiszen Máltát elvette tőlük a korzikai kis káplár és magyar birto­kaikat is szekularizálták ezelőtt másfélszáz esztendővel. No de majd talán az uj magyar felsőháznak megesik a szive rajluk és hoz majd egy humánus (örvényt, amely vissza­adja nekik elvesztett javaikat.) De ez a kö­zépkor nem elégedett meg azzal, hogy egy darabja megelevenedett a napokban, Buda­pesten. Nem, ez a darab középkor meg is szó­lalt és pedig nagyon erőteljes és határozott hangon. Ez a középkor tiltakozott és fenye­getett, mondván: Királyi Fenségek! Nagymél­tóságú pápai követ ur! Nagyméltóságú gróf, meghatalmazott miniszter Ur! H iveim! A krisztusi katonáskodás eszméje uj alakot öl­tött. Internacionálékba tömörülve szövetkeztek a krisztusi világrend, a hazafiasság, a nem­zetek nemzeti életének megdöntésére. A szentszéki tanácsos mondotta ezt, a vi­lág legnagyobb inlprnacionáléjának, a kato­licizmusnak őre egy lovagrend ünnepén, amely államot alkotott az államban! Mi ugy gondoljuk, hogy ez a tiltakozás és ez a fenye­getés elkésett néhány száz esztendővel. Ke­resztes haddal támadni a huszadik században a fölvilágosodásra, szent háborút hirdetni Voltaire, Rousseau, Diderot, Kant, Hegel, Schopenhauer, Marx, Freud, Einstein, Goethe, Dosztojevszkij, Zola, a modern kultúra, ha­ladás, tudomány és művészet ellen, ez vala­hogyan ugy fest, mint amikor a búsképű lo­vag, az elmés, nemes don Quijote de la Mancha a szélmalmok ellen hadakozik. Még annál is különösebben. Tancred igen jeles vitéz volt a középkorban, de ha ma, a tankok és repülők, a gázok és rádió századában, amikor a hősök mélyen a föld alá bújnak el egymás elől és hónapokig nem mutatkoz­nak, ha ma Tancred szépen kiállana a csata­térre és egy szál kardra hivná ki ellenségeit: mi lenne sorsa neki? Hiába játszanak ill középkori és haragszom­rádot az urak, Tabódy Zsoltnak, a przemisli hősmk és az októberi forradalom igazoll ka­tonájának testvéréi hiába üti máltai lovaggá az uj világ és uj idők ellen pórösködő szent­széki tanácsos: mégis mozog a föld és a tör­' ténelem nagy óramutatója nem középkori je­lez, hanem 1927-el, amelyet annus mirabitis­nak jövendöl az olasz poéta és pilóta. Egyre nő a nemzetközi izgalom Bethlen római utazása miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A külügyminisztérium­ban ma is igen élénk élei volt. Perics külügy­miniszteri egymásután keresték fel a külföldi követek, közöttük Hóry András magyar kö- • vet is. Amikor Hóry a külügyminiszter szo­bájából távozott, az előszobában várakozó új­ságírók kérdésekkel ostromolták meg, mire Hóry kijelentette, hogy látogatásának egyedül az volt a célja, hogy a magyar kormány rész­vétét kifejezze Rybár Ottokár meghatalmazott miniszter halála felelt. Az újságírók azután megkérdezték, hogy Bethlen útjáról esett-e szó, mire Hóry a következőket mondotta: — Bethlen utazásáról semmi pontosat nem tudok. Pénteken Budapestre utazom, ahol min­denről tájékozódni fogok, amint visszatérek, informálni fogom a sajtót. Jugoszlávia és Ma­gyarország közölt nincsen semmiféle ok az eddigi politika megváltoztatására. A két or­szág között továbbra is megmarad a baráti jóviszony. Azt hiszem, hogy Bethlen római utja még nem bizonyos, miután a parlament megnyitása a miniszterelnököt Budapesthez köti. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy áll a királykérdés, Hóry a következőket mon­dotta: — Ezek fantasztikumok, amelyekel megcá­foltak. Alaptalan az a hir is, amely Albrecht főherceg és lleana román hercegnő közeli házasságáról beszél. A követ ezután a magyar tengeri kikötő kérdéséről szólva kijelentette, hogy ez a kérdés Jugoszláviával szemben vál­tozatlan. Erről a kérdésről is téves hirek jelentek meg a sajtóban, de már dementál­ták ezeket is. Beí^Ieu római uifa a legnagyobb európai szenzáció. Szófia, január 13. A bolgár sajtó egy ré- ' sze foglalkozik Bethlen István gróf tervbevett római útjával. A hivatalos Szvobodna Rjecs azt irja, hogy a magyar miniszterelnök tervbe­vett római utja a tiranai szerződés után a leg­nagyobb európai szenzáció. A lap közli az ut céljáról szállongó híreszteléseket és megem­líti, hogy Olaszország és Szerbia ajánlatot tett Magyarországnak és most Magyarorszá­gon a sor, hogy válasszon. Magyarország bé­kés hajlandóságú és Bethlen István gróf út­ját, nem kell sem nehezteléssel, sem bizalmat­lansággal megítélni. (MTI.) A Jugoszláv áemoRraíáR Kritilcusnalc látfáK Jugoszlávia Külpolititeai helyzetét. Belgrádból jelentik:: A jugoszláv demokrata párt, ma hosszabb nyilatkozatot küldött a la­pokhoz, amelyben megállapítja, hogy a jugo­szláv külpolitikai helyzet az utóbbi napok folyamán nagy mértékben rosszabbodott. A külpolitikai helyzet tagadhatatlanul kritikus, az olasz bekerítő akció Jugoszlávia legvitá­lisabb érdekeit fenyegeti és kétségessé teszi azokat az eredményeket, amelyeket Jugo­szlávia a világháborúban elért és amelyekel a különböző békeszerződések foglalnak maguk­ban. A párt bejelenti, hogy a szkupstinában minden eszközt meg fog ragadni a jugoszláv külpolitikai helyzet megjavítása érdekében. Hasonló nyilatkozatot adott ki a Pribicsevics­féle független demokrata párt. Olasz hadikészülődések Albániában. Belgrádból jelentik: A Politika mai számá­ban azt a hirt közli, hogy Olaszország nagy­arányú katonai előkészületeket tett Albániá­ban. Az utóbbi napokban egyre-másra érkez­nek Albániába olasz muníció szállítmányok. Albániában több olasz parancsnok tartózko­dik, akiknek az a feladatuk, hogy átszervez­zék az albán hadsereget. Mussolini távirata. Budapest, január 13. Mussolini miniszter­elnök ma Bethlen István táviratilag kifejezett köszönetére a következő távirattal válaszolt: Meg­hatva attól a szives rokonérzéstől, amelyet Nagy­méltóságod hozzám intézett távirata kifejezésre juttatott, örülök, hogy a Corvin-oodexek ügye jó alkalmai nyújtott az olasz kormánynak és az olasz népnek arra, hogy kimutassa a magyar kor­mány éS a magyar nép iránt érzett rokonszenvét. Mussolini.

Next

/
Thumbnails
Contents