Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-12 / 8. szám

•ZEOED: Szerkesztőség : Deák Ferenc «ежа 2. Telelőn 13—33. -- Kladóhlvelal, Kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi •ccn 8. Teleion 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca Ю. Teleion 16—34. « « « « « « SZERDA, 1927 JANUÁR 12 ф e> о III. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : I rí ucca 6. Telelőn 131. szám. « » « « » HÓD MEZŐ VÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Reformálus templombazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Blőllzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, klllfOldőn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Nyolc törvényhozó. Szeged városnak a törvényhozásban nyolc képviselője van, ölen a felsőházban, hárman a képviselőházban foglalnak helyet a szegedi polgárok közöl. Bár magának a törvényhatóságnak csupán egy képviselője vehet részt a felsőház tárgyalásain, mégsem kételkedhetek senki abban, hogy az érdekképviseletek és egyházak szegedi képviselői is nemcsak kiküldőiknek s nemcsak a hitükre és lelkiismeretükre bizoll erkölcsi birtokállománynak lesznek a törvényhozásban képviselői, hanem a városnak is, melynek polgárai. Szeged törvényhozóit talán nem lehetne egyesíteni a politikai és társadalmi felfogás plattformján s azl hisszük, mély szakadékok választják el őkel egymástól annak a munkának módszere tekintetében is, amit a jobb jövő, a kiteljesedő nemzeti élet, a geográfia és élet régi határait betöltő magyarság ettől a generációtól megkövetel. A különbség azonban csak a módszerben lehel, a cselekvések irányában és tempójában, de nem a célban és nem a felvállalandó feladatokban. A célnak és feladatoknak, ez a közössége azonban közössé leheli azt a missziós munkát is, melyet a város érdekében fejthetnek ki a szegedi törvényhozók. 11a Szeged város nyolc törvényhozójának egyéni súlyát, közéleti szereplésének megbecsült elismerését nem is tekintjük, maga a szám is tekintélyt kövelel. Nyolc törvényhozó sokat, nagyon sokat érhet el, ha legalább azokban a kérdésekben egy akarat és összehangolt meggyőződés vezeti őket, melyek függetlenek hitélettől és világnézlettől, pártállástól és politikai felfogástól. Ezek a kérdések: a város ügyei. Ezek a kérdések a polgárság legnagyobb problémáinak gyökeréig nyúlnak le, hogyan lehetne az életei könnyebbé, a terheket elviselhetőbbekké, a munkaalkalmakat gyakoriabbakká, a mindennapi kenyerei kevesebb gonddal megszerezhetővé tenni? Hogyan lehelne törvényhozási uton, avagy a kormányhalalom támogatásával Szegedet a gazdasági és szellemi kuliura olyan magaslatára emelni, amilyet a mult eredményei s a jövendő hivatoltsága jelölnek ki a legnagyobb magyar város helyéül. A nyolc törvényhozóra vár az a feladat, hogy az áldozalos város számára megszerezzék az érdem elismerését s a meghozott áldozatok gyümölcseit. A város népe példátlan önkéntes áldozatokat vállalt a kizárólag állami feladatok teljesítésére, amikor az egyetem felállításainak költségeiből nyolcvan milliárdot magára vett. Ennek az áldozatnak nagyságát azok a betöltetlen városi feladatok mutatják, melyekre nem lelt pénz, nem futotta áldozatkészség éppen az egyetemi költségek monumentális részének átvállalása miatt. Nemcsak a kifizetett és kifizetendő összegek, hanem a pincelakások százai, a feltöltetlen és kivilágitatlan uccák, a csatornázatlan városrészek, egypár nemzedék megrokkant élete és megfogyatkozott egészsége jelölik ennek az áldozatnak irtózatos méreteit. A nyolc törvényhozóra vár az a feladat,. hogy az államnak hozott áldozatok fejében a városnak, a város sok gonddal és vesződséggel kinlódó népének is szerezzenek segítséget és támogatást az állami bevételekből. Sem pártpolitikai, sem hivatásbeli, sem világnézleti különbségek nem törhetik szét a törvényhozók nemzeti munkájának egységét, bármilyen eltérés lehet módszerben és eszközökben. De a várossal szemben teljesítendő törvényhozói kötelességek egységét még a módszernek és eszközöknek különbözőségei sem bonthatják meg. Hogy az államhalalomnak, mely a város áldozatkészségét a teherbiró képesség végső megfeszítéséig igénybe ve tje, most a várost segilenie kell azoknak a feladatoknak megoldásában, melyekre már nem maradi fedezel, ebben a kérdésben nem lehel eltérés a város törvényhozói között. A modern közjogi felfogás nem ismeri el a választók utasítási jogát. De ilyen irásbaloglall jog nélkül is él a kötelezettség, melynek morális tartalma talán éppen azért nagyobb s talán éppen azért szabja meg szigorúbban a magatartást, mert szavak értelmezésével nem lazítható meg. A szegedi polgár a törvényhozásban is csak szegedi polgár maradhat s a szegedi polgárnak a törvény(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A kamara mai ülésén választotta meg az uj elnököt. A választás harmadik menetében Bouisson szociáldemokrata képviselő 28'i szavazattal abszolút többséget nyert, míg a kormánypárti jelölt csak 186 szavazatot kapott. A kamara folyosóin nagy feltűnést keltett, hogy Briand szokatlanul heves hangon nyilatkozott a minisztertanácsnak arról a határozatáról, hogy nem járul hozzá a külpolitikai (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Politikai körökben igen nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök röviddel a parlament összeillése \ ulán Rómába utazik, hogy ott a maggar tengeri kikötő kérdésében Mussolinivei tárgyaljon. A hírrel kapcsolatban különböző kombinációk merüllek fel, amelyek meglehetős izgalmai keltettek, mert az elterjedt hírek szerint Bethlen utazása nemcsak a kikötő ügyével függ össze, nemcsak a magyar—olasz kapcsolatok elmélyítésével áll összefüggésben, hanem a tárgyalások során alkotmányjogi kérdések megbeszélése, illetve megoldása is sorra kerülne. Amilyen szívesen fogadja a magyar közvélemény a tengeri kikötő megoldásának közeli lehetőségét, éppen olyan meglepetést kelteti az a kombináció, amely az alkotmányjogi kérdések, vagyis a királykérdés megoldásának közeli lehelőségét véli a miniszterelnök utazásában felfedezni. Politikai körökben az a vélemény, hogy a most összeülő országgyűlés ennek a kérdésnek a megoldására nem alkalmas és pedig azért, mert a választások során a királykérdés egyáltalában szóba sem jött és így a választások eredménye nem fejezi hozásban való részesedés csak több alkalmai, tágabb lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a rábízott materiális és erkölcsi érdekeken felül a váras népének, a város jövendőjének nagy érdekeit is szolgálhassa. Nyolc törvényhozó képviseli Szeged népét a törvényhozásban s Szeged népe tagadhatatlan várakozással tekint a város nagy ügyeinek szolgálatában kifejtendő munkásságuk elé. S ha nem is tudnák a város népének javára biztosítani az államhatalom támogatásának azl a mértékét, amit a nyolcas egyéni súlyával és kimagasló tekintélyével arányban állónak lehetne tekinteni, legalább annyi eredményt érjenek el, amennyi befolyásban és súlyban a szegedi törvényhozók csoportja tekintélyes létszámának kijár. vita elkezdéséhez. Briand kijelentette, hogy sem Thoiryban, sem Genfben nem tett határozott igérelet a Rajna-vidék kiürítésére és nem tehet róla, hogy a német lapok állandóan ezzel a kérdéssel foglalkoznak, sajnálja, hogy a minisztertanács nem járult hozzá a külpolitikai vita elkezdéséhez és ha a kamarában nem lesz módja ehhez, akkor a szenátusban a legközelebbi alkalommal fogja kiprovokálni a külpolitikai vita megindítását. ki a nemzet .akaratát a királykérdésben. Politikai körökben ezzel kapcsolatban az a hír is elterjedt, hogy a miniszterelnök nem gondol a királykérdés személyi részének a megoldására és ez arra az időre marad, amikor már a nemzet véleménye ebben a kérdésben kikérhetjő lesz. Még a magyar politikai éleinél is érzékenyebben resonált a belgrádi politikai élet a miniszterelnök római utazásának hírére, úgyszintén a belgrádi diplomáciai karban és a politikai pártokban óriási feltűnést és izgalmat keltett ez a hir. Az összes belgrádi lapok vezetőhelyen foglalkoznak a miniszterelnök tervezett római útjával és egyöntetűen megállapítják, hogy • Bethlen Mussolini kifejezett hívására megy Rómába. Az ul célját illetőleg a lapok rengeteg kombinációt hoznak fel, amelyek között szerepel Albrecht főherceg és Ileána román hercegnő házassága, Albrecht trónrajutásának kérdése, magyarolasz barátsági és biztonsági szerződés megkötése. Ez a kérdés az, amely a jugoszláv politikai életet egészen közelről érinti annál is inkább, mert az olasz albán szerződés A francia kamara uf elnöke: a szocialista Bouisson. és különlböző kombinációk Bethlen római uíja körül. Olasz, szerb és román híresztelések a Mussolini -Bethlen tárgyalásokról. — Magyar kikötő, szerződés és — királykérdés ? — Híresztelések Albrecht házasságáról. A kormány hivatalos cáfolatot adott ki.