Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-12 / 8. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 január 12. megkötés óta Jugoszlávia féltékenyen fi;yeli azokat a diplomáciai lépéseket, amelycet Olaszország tesz. A politikai körök idegessége jut kifejezésre a Pribicsevics-féle demokrata párt lapjának, a Rjecsnek vezércikkében is, amely »Jugoszlávia bekerítése« cimcn foglalkozik Bethlen római útjával és megállapítja, hogy Magyarország és Jugoszlávia között, valamelyik jugoszláv kikötő magyar szabad kikötővé való nyilvánítása ügyében folyó tárgyalásokat, Olaszország részéről most már végleg meghiúsították és a magyar szabad kikötő kérdését Olaszországra nézve oldották meg kedvezően a jugoszláv szempontok figyelmen kívül hagyásával. Olaszország minden bizonnyal barátsági szerződést akar kötni Magyarországgal — irja a lap — és a szerződés teljesen azonos lesz a tyranai szerződéssel. Megállapítja végül a Rjees, hogy mindenért, ami történt, az a passzív politika felelős, amelyet Ninesics és utóda inauguráltak Magyarországgal szemben. A jugoszláv ellenzéki pártok ma délelőtt bizalmas értekezletet tartottak, amelyen kizárólag a magyar—olasz barátsági szerződésről elterjedt híreket tárgyalták. Mozgalmas élet volt kedden délelőtt a jugoszláv külügyminisztériumban, ahol egymásnak adták a kilincset a belgrádi diplomáciai testület képviselői, akik információkat kértek a külügyminisztertől. Déltájban Háry András belgrádi magyar követ is megjelent a külügyminiszternél és azzal félóra hosszáig tárgyalt. Távozóban a követ az őt megrohanó újságíróknak ugy nyilatkozott, hogy Bethlen állítólagos római útjáról hivatalos értesítése nincsen és holnap Vagy holnapután utazik Budapestre részletes információkért. Bethlen római útjával kapcsolatban a bukaresti lapok szenzációs formában foglalkoznak gróf Bánffy Miklós budapesti útjával, aki néhány nappal ezelőtt tért vissza Romániába. Bánffy csütörtökön jelenik meg Avnrescu miniszterelnöknél kihallgatáson és ugyanezen a napon tárgyal (ioga Oktáviánnal is. Cáfolat. Az ügyben kedden éjjel a MTI. utján a következő hivatalos közlést tették: llethlen István gróf tervbe vett római útját egyes külföldi lapok a magyar királykérdés megoldásával hozzák kapcsolatba. Ezzel szemben illetékes helyen megállapítják, hogy semmi alapjuk sincs azoknak a híreszteléseknek, amelyek a magyar királykérdés megoldásáról, vagy megoldásának előkészítéséről szólnak és hogg merőben légből kapott mindaz, amit ebben a vonatkozásban a legkülönbözőbb kombinációk formájában terjesztenek. Vásárhely törvényhatósága megkapta első felét a külföldi Kölcsönnek. A hérQáz építéséi és az utak burkolását már a tavasszal megkezdik. (A Délmagyarország hódmezővásárhelyi munkatársától.) A vásárhelyi januári közgyülés igen mozgalmasnak ígérkezik. Ugyanis ennek a közgyűlésnek lesz feladata dönteni annak a nagy beruházási programnak a sorsáról, amelyet a felvett külföldi kölcsönből akarnak végrehajtani. Tudvalevő, hogy a kölcsönből elsősorban bérházat és kórházat kell épiteni, a másik részét pedig utak és uccák burkolására használhatja fel a város. Minthogy a kölcsön első felét: egymillió 518 ezer pengőt már kiutalták, amelyet a város fel is vett, az illetékes ügyosztályok most gyors tempóban készítik elő a beruházásra vonatkozó javaslatokat. Dr. Beretzk Pál pénzügyi tanácsnok véleménye szerint a közgyűlésnek először is arról kell határozni, hogy a Vékes*ház helyére tervezett bérházat melyik terv szerint készítteti el. Ha meglesz a közgyűlésnek ez a határo zata, akkor kerül a sor a kivitelre. Ami a Vékes-házi lakók elhelyezését illeti, arról már gondoskodott a tanács, tehát az épités megkezdését nem fogja akadályozni. A bérház ügyén kivül ez a közgyűlés fog arra nézve is határozni, hogy a külföldi kölcsönből mely uccák és utak kerülnek burkolásra. A fő törekvés az, hogy elsősorban azoknak az uccáknak a burkolatát hozzák rendbe, amelyek sugáralakban szelik a várost és amelyeken a külterületi forgalom jelentős része lebonyolódik. Minthogy a nagyon fontos erzsébeti útszakasz burkolását az állam vállalta magára, ez már nem fogja terhelni a város költségvetését. Valószínűleg ugy állítják össze a programot, hogy először a lelei, majd a rárósi és végül a csomorkányi utak burkolását fogják elkészíteni. Ezeket a terveket a mérnökség készíti elő. Egyébként a város 1927 évi költségvetése is elkészült. A költségvetés keretei semmiben sem bővültek és a tanács a januári közgyűléssel le is tárgyaltatja. A kamara elnöke a cipészipari szakosztályban elhangzott támadásokról Az ipartestület cipészipari szakosztályában vasárnap történt felszólalásokra szükségesnek tartom annak ellenére, hogy a szóbanforgó ügy a kamara utolsó teljes ülésén már letárgyaltfltott, újból a következő tényállást ismertetni, nehogy egyesek személyeskedései a kamara eljárását helvtelen színben tüntethessék fel. Az ipartestület még 1H23 decemberében felkérte a kamarát, hogy lehetőleg a kamara egész kerülete részére az iparra és kereskedelemre annyira fontos líposei tavaszt vásárra közös kirándulást szervezzen. Ezen célszerű megkeresésnek megfelelően a kamara felhívást intézett ugy a helybeli, mint a kerületben lévő többi testülethez, előadva az egész kirándulás programját és felajánlva, hogy a kirándulás vezetésére kiküldi dr. Cserzy Mihály segédtitkárját, aki két év előtt már járt Lipcsében, ismeri az utat. valamint, a várost és jelentkezésre hívta fel az érdeklődőket. Jelentkeztek vagy 28-an, akik a kiránduláson dr. Cserzy Mihály vezetése mellett részt is vettek, inig talán két héttel a kirándulás megkezdése előtt a kamara a következő levelet kapta: »A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara tekintetes Elnökségének SzegedAlulírott asztalosmester azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a kamara nagytekintetü Elnökségéhez; hogy az idén megtartandó lipcsei árumintavásár megtekintéséhez engem némi anyagiakban támogatni szíveskedjék, bár nem tudom, hogy a tekintetes Elnökségnek ehhez alapja, vagy más módja van-e? Engem ezen kérésre a jelenlegi szűkös anyagi helyzetem kényszeritett. Indokolásul megemlítem, hogy mint mübutoraszlatos tizennégy éve Szegeden vagyok. Ezt megelőzőleg három és fél évet Berlinben töltöttem, minden időmet arra használtam, hogy a mübutorasztalosság terén a teljes szakképzettséget megszerezzem . Most ugy érzem, hogy tizennégy év eltelte után szükségem volna egy áttekintésre, amellyel pótolhatnám azt a hiányt, amit a fejlett német bútoriparból nem sajátíthattam el ezen hiányzó idő alatt. Ismételten kérem a tekintetes Elnökséget, bizva kérésem támogatásában. Maradok teljes tisztelettet Kovács István s. k. mübutorasztalos-mester.« A kamara ezt a beadványt a következőképen intézte el: $193—1926. sz. »Válaszolva t. Címnek február 8-án kamaránkhoz intézett beadványára, van szerencsénk értesíteni, liogv a lipcsei árumintavásár meglátogatása céljából önnek 2.000.000, — azaz kettőmillió korona segélyt szavaztunk meg. Tekintettel azoul^an arra a körülményre, hogy kamaránkat a segély kiutalásánál főleg az a szempont vezeti, hogy az ott látottak megismerése révén a magyar iparra és kereskedelemre általános haszon is h ár a m o 1 j é k, a segély kiutalását ahhoz a feltételhez köti, hogy hazaérkezése után a tapasztaltakat egy megbeszélés keretében többi szaktársaival is megismertesse. Evégből legcélszerűbbnek mutatkoznék, ha ez a megbeszélés egy alkalmas időpontban az ipartestületben rendeztetnék. Hazajövetele után e tárgyban az ipartestület elnökségével összeköttetésbe fogunk lépni. Különösen felhívjuk ez alkalommal a 1. Cím figyelmét arra. hogy a lipcsei vásáron szokásban van mindenféle reklámnyomtatványoknak, árjegyzékeknek és az ipari technikai haladást feltüntető füzeteknek díjmentes osztogatása. Nagyon kívánatos volna, ha t. Cim ezekből a nyomtatványokból minél nagyobb mennyiséget hozna magával, olyanokat is természetesen, amelyek nem csupán a saját szakmáját érdeklik, hogy módjában legyen ezeket a többi érdeklődő iparosoknak rendelkezésükre bocsátani A támogatási összeg az utazás megkezdése előtt kamaránk pénztáránál felvehető. Szeged, 192Ö. február 12. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara.« Eszerint a kamara kétmillió segélyl adott Kovácsnak a lipcsei vásár meglátogatására, annál is inkább, mivel megállapította, hogy Kovács István az ipartestületnek a közgyűlés által kiküldött elöljáróság} tagja, a tanoncvizsgázó bizottság tagja, a mestervizsgázó bizottság alelnöke, míg csak később, amikor Kovács a kapott támogatás dacára el nem utazott, tudta meg, hogy Kovács ellen épp az elutazás előtt való napon végrehajtást vezettek és ezéft nem tudott Lipcsélx- utazni. A kamara, amikor ezt a támogatást Kovács Istvánnak kiadta, nem lehetett tekintettel arra, hogy az ipartestület ugyanakkor, vagy már korábban elnökét, Körmendy Mátyás urat küldte ki a tanulmányútra és igy egészen eltekintve attól, hogy nem három, hanem véletlenül két asztalos ment ki Lipcsébe. ennek ezúttal jelentősége nem volt és nem lehetett. Amidőn még egész röviden arra is reflektálok. hogy a dr. Cserzy Mihály segédtitkár által dr. Boltka Sándor főtanácsos úrral együtt kiadott » Útmutatón« a kamara nevezett hivatalnoka természetesen nem a hivatalos órák alatt, hanem a hivatalos órákon tul, délután és este dolgozott, ugy. hogy feljebbvalóinak ezirányban semmi tennivalója nem volt. a kamara részéről a szóbanforgó támadásra a szükséges tárgyi felvilágosítást megadtam, mig természetesen a cipészipari szakosztályban történt felszólalások többi részéhez nincs szavam. Wimmer Fülöp, kamarai elnök. 82 Elsőrendű sár-és hócipők megérkeztek ! •SzögedTartósságban, minőségben, árboa felülmúlhatatlanul ingatta CKa£ÚSZul4 Angol harisnyáink szenzációi I ellenei'. Egy öltönyre való l-a férfi szövet (3 méter) mie a kis-le' tart Cfak 20 é» 24 pengéért, »agyis 250—300 ezer koronáért kapható. Maradék Áru&ásc Szeged, Széchenyi tér 9. 12 N ö i szövetek)* gvári áron a'ól kapha ót. Cégtu ajdonos: WEISZFEI£ER MÓR.