Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-30 / 24. szám

2 DÉLMAG YAROBSZÁG 1927 január 30. képpen veget ér a magyarországi katonai ellenőrző bizottság működési'. A külső békét belső vonatkozásban ki kell, hogy egészítse a nemzeti szolidaritás érzéséből fakadó szociális béke a magyar társadalom egyes rétegei és osztályai között. A magyar munkásság nagyrésze már belátja, hogy életszínvonalának emelését és kulturális szükségletének az eddiginél teljesebb kielégítését csak a többi társadalmi osztályokkal karöltve és azokkal a nemzeti eszmében egybeforrva érheti el. A törvényhozás feladata^ hogy oly szociálpolitikai és közgazdasági intézményeket létesítsen, melyek ezt az egybe íorradást elősegítik. A nemzeti szolidaritás gondolatál hivatott előmozdítani a nemzeti nevelés magasabb szempontjából felfogott népoktatás. Kell. hogy a magyar nép millióinak munkáját a tudás hatalma eredményesebbé tegye. A tervszerűen folvó hasznos beruházások részben már uj lökést adtak a közgazdasági életnek, részijén még ezután fogják termékenyítő hatásukat különösen az iparra is éreztetni. A belső békének, a rendnek, a fejlődésnek biztosítéka a jó közigazgatás, melyet különösen a törvényhatósági élet korszerű reformjának révén kell oly fokra emelni, hogy a modern élet folyton fokozódó követelményeinek megfelelni tudjon. Szívből kívánom, hogy ;lz uj országgyűlés a reá váró feladatokhoz merítsen erőt a mult nemes hagyományaiból és egybeforrva a haza érdekeinek önzetlen és fáradhatatlan szolgálatá ban, sikeresen teljesítse feladatát. Isten áldását kérve működésükre. az országgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Tiz percig tartott a beszéd felolvasása. A beszéd befejezése után éljeneztek és kucsmákat, kalapokat lengettek a képviselők. A Himnusz eléneklése után a kormányzó kisérelével elvonult. Az első vihar — Orgovány körül. Az országgyűlés mai ülését egy órára hirdették, de már egy óra előtt öt perccel megszólaltak az ülés megnyitását jelző csengők. A képviselők, legnagyobbrészük diszniagyarban pár perc alatt ellepik az üléstermet. Pontban egy órakor nyitja meg az ülést (¡rüfl Jenő korelnök. A megnyitáskor lép a terembe Bethlen István gróf miniszterelnök, akit nagy éljenzéssel fogad párt ja. A kormánytagjai valamennyien jelen vannak. A korelnök előbb bemutatja a miniszterelnök átiratát, amely a kormányzónak a ma délelőtti ünnepélyes megnyitáson elhangzott beszédéi tartalmazza. A miniszterelnök átiratát és a kormányzó beszédének szövegét irattárba helyezik. Napirend szerint következik a megalakulás előkészítése, vagyis a megbízólevelek bemutatása. Kezdetben egyhangúan folyik a munka. Később itt is, ott is derűs csipkelődő, gúnyolódó, majd szenvedélyes megjegyzések röpködnek. De egyszerre nagy vihar robban ki llejjas Iván lép ki a padsorokból, hogy átad ja inegbizólevelét. Amint az asztalig megy, a szociáldemokraták teli torokkal kiáltanak tel: — Ah! Ah! Itt van az orgoványi! Pfuj! Pfuj! Amnesztiás gyilkos! Hosszasan tart a kiáltozás. Héjjas Iván megáll az asztalnál. Farkasszemet néz a szociáldemokratákkal. Erre u kormánypárt több tagja viharos tapsoláslmn tör ki. Viczián István, Szapári Lajos, Muszti István, Ivády Béla és több uj kormánypárti képviselő, valamint a balközépröl Gömbös Gyula és I'etrovácz Gyula perceken át teljes erővel verik össze tenyereiket. Pever Károly odakiáltja a kormánypárt felé: — Megtalálták egymást! A kormánypárt egyrésze. a kisebbik rész. valamint a polgári ellenzék tagjai szótlanul szemlélik a kínos jelenetet. A korelnök ezután a mandátumok összeszámlálása céljából szünetet rendelt el. Negyedháromkor nyitják meg újra az ülést. A korelnök jelenti, hogy 196 képviselő 216 mandátumot nyújtott át. Jelenti továbbá, hogy a közigazgatási bíróság átiratban értesítette az elnökséget a beérkezett petíciókról. Eszerint petícióval támadták meg Barabás Samu, Pékár Gyula, Szabó Zoltán, Fekete Lajos, Kray István báró, Héjj Imre, Madarász Adorján. Zsitvay Tibor, Meskó Zoltán, Szabóky Alajos. Almásy László, Hegedűs Kálmán, Udvardv János és Pakots József budapesti déli mandátumát. Napirend szerint következik ezután a 211 képviselőnek sorsolás utján négy osztályba való sorozása. Majd a korelnök napirendi javaslatát a Ház egyhangúlag elfogadta, amely szerint a legközelebbi ülést hétfőn, január 31-én délelőtt 10 órakor tartják s ezen a tanácskozó osztályok beadják jelentéseiket, aminek megtörténte után a képviselőház megválasztja tisztikarát. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 3 óra előtt 10 perccel végződött. A felsőház illése. A felsőház mai ülését délután 5-kor nyitotta meg dr. Berezelig Jenő korelnök. Bemutatta a belügyminiszter átiratát, amelyben megküldik a felsőházi tagok névsorát. Az átiratok bemutatása után a felsőház tagjai átadták megbizó leveleiket Kühne Lóránt korjegyzőnek. Ezután jelentette az elnök, hogy a közigazgatási bírósághoz a pécsi, győri és soproni kereskedelmi és iparkamarák által megválasztott felsőházi tagok megválasztása ellen, továbbá a közjegyzői kamara részéről megválasztott póttag megbízása ellen, továbbá Imre József rendes tag és Kovács Sebestyén felsőházi póttag hódmezővásárhelyi megválasztása ellen panaszt adtak be. Az elnök ezután a felsőház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 11 órára tűzte ki és ennek napirendjén az igazoló bizottság jelentésének átvétele, továbbá a felsőház elnökének, alelnökének, háznagyának és jegyzőjének megválasztása szerepel. Azülés egynegyed hélkor éri véget. £*XXX XXX U. 5-EN iiniiimiimiiiiii HARMÓNIA ESTE 9 Alfréd, Caruso egyetlen utóda, a bécsi opera vaiághirii lirai tenorja ÁRIA ÉS DALESTJE Jegyek 2 peagölöl Belvárosi Mlox,inál. ttniiimmniiiiiniHmiiii Farsangra 179 9 gyöngyök, flitierele, virágok, óriási választékban rendkívül olcsó árakon PollákTestvéreknél Gárdonyi Géza. Irta: Juhász Gyula. I Ma a nevét hallom, vagy olvasom, méhzürnmögést és tücsökciripelést hallgat a lelkem. A neve, (irói név különben, olyan gyöngéd és édesbús, mint az árvalányhaj, vagy a rozmarin. ő jelenti egy fáradt és beteg korban az idillt, egy harcos és recsegő-ropogó világban a csöndet. A z én falum néhány novellája, a Füzfalevél, nyárfalevél ... néhány verse: agyanazt az idilli kedvességet lehellik, mint a régi görög pásztorkölteniények, vagy az uj francia Francis Jammes-versek. Ez az iró lélekben és testben egyaránt távol volt a kortól, amelyben élt. Ez a távolság nem jelenti az elmaradást, ez csak annyit jelent, hogy kivül maradt a harci sorompókon. Fölülről is lehel nézni a tülekedést. És a modern dolgok még nem mindig örök dolgok. Gárdonyi olvasmányai: a Biblia, a buddhista-káté. Schopenhauer és Darwin pedig őrök dolgok. Igaz, ezek mind csak kovász és élesztő voltak az ő szellemének, mert hiszen a lelki kenyerének búzája, amellyel bennünket táplál, a maga földjén terem. II. Nem érdekes iró a szó közönséges értelmében, fíem olyan érdekes, mint akár Bródy Sándor, akár Szomorv Dezső és Herczeg Ferenc is érdekesebb ilyen tekintetben. Gárdonyinál például a szerelem nem fontosabb, mint a pipázás és a katicabogár van olyan lényeges, mint az, hogy zsák a foltját megleli, Jancsi Pannit elveszi. Tömörkény mellett ő a legkevésbé erotikus jelenség az uj magyar irodalomban. Bár Gárdonyinál sokszor vallásos extázisban, (az Isten rabjaitól az Annusk á i g) vagy tömjénillatos miszticizmusában reagálódik le az a bizonyos »nagy érzés . (Ezért is nevezte Ignotus Gárdonnyit a leginkább katholikus poétánknak.) Az ő világa az egyszerű, tiszla földszagú gondolatok világa, ő az éggel és földdel állandó érintkezésben van, ő a régi pásztorember éberségével figyeli és ismeri a csillagok járását, a f alusi reggel, dél és este minden apró tüneményét, a bogarak és virágok éleiét. W érzi. hogy az emberek is csak ilyen bogarai és virágai az Istennek, aki előtt nincsen nagyság és csekélység, aki ott munkál a tűben, fában, bibliában és darwini teóriában egyaránt. Gárdonyi Géza alázatos lélek, mert büszke lélek: érzi a nagy mindenség harmóniáját és a tülekedő törtetőkkel szemben a maga emberméltóságát. Ili (') azonban inkább a kicsinyekben nagy. Az idill mestere, prózában és versben. A történelem levegője valahogy megárt neki, különösen a regényben. (A távolságok hűvös pátosza, hiába nem az övé.) Realizmusa, amely erős és gyökeres, ámde sokszor túlságosan is aprólékos, néha kicsinyes, szintén arra utalja, hogy a magában és másokban meglátott élet — bár szük-körü, de mély-liuru — irója legyen. A magyar föld és nép rajzában csak kettő versenyezhet vele: Arany és Tömörkén y. Gárdonyi a kettő kőzött áll, nem olyan egyetemes, mint Arany és nem olyan specialista sem, mint Tömörkény. Szereti és érti a parasztot, a földmives szegénység népét, nem olyan távolságból, mint később Arany és nem olyan közelségből, mint Tömörkény és éppen ezért és így lehetetett, ilyen szerencsés distanciák következtében, hogy az igazi magyar népszínművet, egyúttal a legjobb magyar drámát, Gárdonyi irta meg. A bor egy nagy tehetség és egy szerencsés véletlen csodálatosau összhangzatos találkozása. Ez a találkozás azóta sem sikerült, se Gárdonyinak, se másoknak ezen a téren. Gárdonyinak legkevésbbé .. . IV. Egy nagy érdekessége van mégis Gárdonyi müveinek az irodalmi lélekbúvár szempontjából és l>edig a videkiessége. Fővárosi Íróink nagy része mintegy exotikumot látja a vidéki ember életét, például Bródy Sándor vagy Biró Lajos, (iárdonyi ezzel szemben a nagyváros világát és emberéi tiézi idegen szemmel, szinte ellenségesen. Gárdonyi erősen erkölcsi lény, mélyen vallásos lélek és határozottan misztikus hajlandóságú. De erkölcse a régi, polgári pilléreken épült, semmi sincsen benne az uj törvények megérzéséből, az uj morál megsejtéséből. Magyarságában sincs semmi forradalmi, semmi petőfies vagy adys, viszont ez a magyarság nem a felszin és a szólam magyarsága, hanem régi és biztos kulturáé, őszinte és benső átélés eredménye. A turáni fajmagyarság vakbuzgói észbe vehetnék végre, hogy ime az uj magyar irodalomnak két olyan elsőrendű képviselője, tiszla népi szellemben müvelője, mint Gárdonyi és Tömörkény, nem vindikálják maguknak a turáni eredetet. Gárdonyi nyelve külön tanulmányt érdemel, annyira gyökeres és izes, gyakran szándékosan magyaros, eredeti egyéni fordulatokban gazdag. De ez nem modor, mint például Szomoryé vagy Krudyé, Gárdonyi stílusa