Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-27 / 21. szám

•ZEOED: Szerkoilöaég: Deák. Ferenc •tea 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, KBlctttnkOnyytár és Jegyiroda: Aradi Mca S. Teleion 306. - Nyomda: L8w Upót ucca 1H. Telefon 16—34. «««««« CSÜTÖRTÖK, 1927 JANUÁR 27 a & e III. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM MAKÓ: Szcrkesztűaég és kiadóhivatal : I rl ucca 6. Telefon 151. szóm. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal s Református templom» bazár. Telefon 2S3. szám. « « « « « « « lOflzelésl ár a havonta 3-2Ü, vldélcen és a fővárosban 3-60, kUlIOIdiln 6-40 penget. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Szerb kaíedra a szegedi egyetemen. Az elszakitoll magyarság legelterjedtebb és legtekintélyesebb lapfaban, a izabadkán meg jelenő Bdcsmegyei Naplóban jelent meg ezzel a cimmel az alább kö/öll vezércikk, melyet szegedi szempont kon túlemelkedő jelentősébe miatt adunk közre Magyarországi lapok adnak hirt a Szegeden székelő Délmagyarországi Közművelődési Egyesület akciójáról. A DMKE igazgatósági tanácsa vasárnapi ülésén elhatározta, hogy a szegedi egyetemen a szerb nyelv és iro­dalom tanszékének felállítása érdekében moz­galmat indit. Jóleső érzéssel olvassuk a meginduló moz­galom hirét s különösen jót esik, hogy éppen Szegedről indul ki ez az akció. A vajdasági magyarság ugyanis eddig bizonyos — jogos nyugtalansággal látta, hogy Szegeden, a határvárosban hogyan kezelik azokat a kér­déseket, melyek összefüggésben vannak, vagy melyek összefüggésbe hozhatók kisebbségi helyzetével. Szegeden székelt — vagy talán székel még az az Egger százados, aki miatt annyi szenvedés jutott osztályrészül ártatlan vajdasági magyaroknak. Elég volt az a go­nosz vád, hogy Egger kapitánnyal találko­zott a feljelentett, ahhoz, hogy kémkedési pö­röli és hazaárulási vádak induljanak meg. Szegeden tartotta meg alakuló ülését az úgy­nevezett Délvidéki Liga s az ott elhangzott beszédekből font ostorral vágta fel évekkel ezelőtt a bizalmatlanság és gyanakvás szel­leme a mindebben ártatlan vajdasági magyar­ság testét. Annál nagyobb az itt élő magyarság örö­me, mikor azt látja, hogy éppen Szegedről, Egger kapitány és a Délvidéki Liga városá­ból és éppen a DMKE-ből indul ki a béké­nek, a megértésnek, a felvilágosít 11 gondol­kodásnak tisztitó munkája. A szegedi egyetem szerb tanszéke valóban nemcsak a szegedi egyetem tanulmányi eredményeinek teljeseb­bé tételére lesz alkalmas, hanem gyönyörű és messzecsengő, vigasztaló és visszhangos bi­zonysága is lesz annak, hogy a magyar köz­szellem sem akar kullurháborul viselni, hogy a magyar közszellem is rálépett arra az útra, mely az egymás mellett élő, a geográfiai tör­vények parancsával egymásra utalt népeket az igazi megbékélés Locarnójához fogja el­vezetni. Gyakorlati fontossága talán nem lesz sok a szegedi egyelem szerb katedrájának, de vannak inponderábilis jelenségek, melye­ket a reálpolitikus is kénytelen többre tak­sálni a fizikai valóságnál. A szegedi egyetem szerb tanszéke talán lehetővé fogja tenni, hogy — legyen nekünk magyar színészetünk s a magunk nemzeti kultúrájának szabadsága ne­csak irott malaszt, de termékeny valóság le­gyen. A szegcdi egyetem szerb tanszéke talán le fogja vezekelni azoknak a huj-huj-os sza­vaknak vétkét, melyekkel a szegedi Délvidéki Liga vezetői megnyugtatták egymást s — fel­zaklattak bennünket. Sokszor megmondottuk, sokszor megírtuk: a magyarországi magyarság a kisebbségi ma­gyarságon csak egyetlenegy módon segíthet — a békének, türelemnek és cselekvő demokrá­ciának példaadásában. Adják bizonyságát a megbékülésnek és több békességünk lesz ne­künk is. Dokumentálják a türelmet, a változ­hatatlanba való megnyugvást, mi fogjuk első­sorban leszakítani a türelem édes gyümöl­cseit. Minden hajrás fogadkozás csak a mi helyzetünket nehezíti, a mi meggyötört vál­lunkra rak ujabb keresztet. Ne áltassák egy­mást olyan szavakkal, melyek megmérgezik a mi nyugalmunkat. A kisebbségi sorsba ju­tott magyarságnak csak egy érdeke van: a béke. Minden nyugtalanság, minden izgalom, minden gyújtogató szó. minden toborzó dal­lam elsősorban a mi lelki és testi békességün­ket dúlja fel. Minden elfogott »kém« a ve­lünk szemben táplált bizalmatlanságot szitja fel ellenséges érzéssé. Nincs olyan ügyes kém , aki annyit ludna használni megbízói­nak, mint amennyit árt nekünk. Ha nekünk őszintén akarnak használni, ha rajtunk igazán akarnak segíteni, akkor ne parázsló szavakkal gyújtsák fel egymás lel­kesedését és a — mi nyugalmunkat, hanem induljanak el a szegedi példán. Bizonyítsák, hogy megbecsülik a szomszédjaikat és meg­becsülik a szomszéd nép kulturáját s akkor a szomszéd nép is meg fogja becsülni őket és meg fogja becsülni a — mi kulluránkat. A szegedi egyetem szerb kollégiuma legyen kötelező tantárgy mindenki számára, aki ma Magyarországon kisebbségi kérdésben megnyí­latkozbatik. Ha szerbül nem is sokan tanul­nak majd meg a szegedi egyetemen, tanul­ják meg sokan, tanulja meg mindenki az idegen nép kultúrájának megbecsülését. A sze­gedi egyetem szerb katedrája sokkal inkább fogja ezt tanítani, mint a szerb nyelvet. S bizonyára fognak belőle tanulni azok is, akik nem tartoznak a szegedi egyetem hallgatói közé. A kisebbségi magyarság jótéteményként fogja megköszönni a szegedi egyetem szerb katedráját. ^ volt diktátor t}ivei ufabb puccsra készülnek Görögországban. Pangaloszt Atf>énböl Kréta szigetére szállították. (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Athénból jelenlik: Pangalosz tábor­nokot az elmúlt éjszaka elszállították Kréta szi­getére. Az Athénból való elszállítása alkalmával a fogházépülel előtt több katonatiszt gyűlt össze, akik lelkesen ünnepelték a volt diktátort. A tisztek ellen megindították az eljárást és felfüggesztették őket. A kormány helyzete az utóbbi időben megingott és tartani lehet attól, hogy Pangalo sz hivei ujabb katonai puccsot fognak meg­kísérelni. mtmmmmtmmmmttmmmmmtmmtmmmtmm Anglia íorpedóoszíagof indil a kinai vizekre. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A mai minisztertaná­cson Chamberlain külügyminiszter részlete­sen ismertette az angol tengerészeti hivatal közlését, amely szerint február 10-én indul a kinai vizekre a nyolcas számú torpedóosztag, amely kilenc torpedórombolóból áll. Izgalmas tisztviselöválasztások után állást foglalt a közgyűlés a lakások felszabadítása ellen. Csütörtökön folytatfák a januári Közgyűlést. (A Délmagyarország munkatársától) Választással kezdődött a januári közgyűlés, tehát ismét zsúfolásig megtelt a közgyűlési terem, ros­kadoztak a karzatok és a padok barna fája nem látszott ki a szavazólap garmadái alól. A folyosó­kon izgultak a jelöltek és a teremben kortesked­tek a barátok és rokonok. A főispán fél öt órakor nyitotta meg a közgyű­lést. A polgármesteri jelentésre nem figyelt senki, annyira nem, hogy észre se vették, amikor a főispán bejelentette, hogy a második osztályú aljegyzői állásra a kandidáló bizottság dr. Kato­na Istvánt, dr. Jánossy Györgyöt és dr. Széli Bélát jelölte. Mindhárom név emlitésekor fel­hangzóit egy-két bizonytalan éljen. A bizottsági lagok a névszerinti szavazás elrendelését várták, de a főispán nem rendelt el semmit, mert nem nyújtották be azt az ivet, amelyen — a szabályok értelmében— húsznál több városatya kérte volna a névszerintit. — Mi lesz most? — súgta a csendben maga elé a polgármester. — Az éljenzés egyformán gyenge volt mindhá­rom névnél — állapította meg a főispán —, nem lehet megállapítani, hogy kit akar megválasztani a közgyűlés. Néhány végtelennek tetsző másodperc után az egyik városatya az elnök elé lép és átnyújtja az aláírásokkal fedett ivet és a főispán megköny­nyebbűlve rendeli el a névszerinti titkos szava­zást. A szavazás befejezéséig a főispán felfüg­gesztette a közgyűlést. A korteskedésre így uj al­kalom kínálkozott. A főispán öt órakor hirdette ki az eredményt. A közgyűlés d r. l^atona Istvánt v á­1 a s z t o I t a meg 11. osztályú aljegyzővé, hetven szavazattal. Fogalmazói állás igy nem üresedett meg. E r­d é 1 y i Lajosi egyhangú felkiáltással irodalísztté választották meg. Az irodasegédtiszti állásokat sza­vazás iu|tján töltötte be a közgyűlés. Az első állásra Biacsy Bélát, a másodikra Csikós Jenőt választották meg. Ezután végrehajtókat választott a közgyűlés, Freuburger Józsefet és Lengyel Lászlót. A tanácsi előterjesztések következtek ezután. Dr. ördögh Lajos tb. ta­nácsnok javasolta a tanács nevében, hogy a XIII. számú vadászterületet, amelynek bérlete most jár le, ne adja többet bérbe a város, hanem vegye házikezelésbe. Dr. Fajka Lajos a tanács javaslala ellen szólalt fel. A közgyűlés a polgármester és a helyettes polgármester felszólalása után el­fogadta a tanács javaslatát. A tanács következő javaslata az volt, hogy a város lépjen be az ármentesitő társaságba. Magyar Péter és Wimmer Fülöp nem tartják kellőképen előkészitettnek a javaslatot. Wim­mer Fülöp azt szeretné tudni, hogy a 21.000 hold föld ármentesitése hány milliárd koroná­val terhelné meg a várost. Katona Mihály is a javaslat ellen tart be­szédet, majd dr. Fajka Lajos szólalt fel, aki azt indítványozza, hogy a tanács tegye ujabb megfontolás tárgyává a kérdést. Bokor Pál elismeri, hogy az előterjesztés

Next

/
Thumbnails
Contents