Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-21 / 16. szám

1927 január 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szegeden még mindig nincs spanyol, de többszázan betegedlek meg influenzában. A főorvosi hivatal szerint nincs szükség óvintézkedésekre. (A Délmagyarország munkatársától.) A hi­vatalos körök egyre-másra adják ki megnyug­tató jelentéseiket arról, hogy Magyarország területén még egyetlen spanyol náthás meg­betegedés sem lordult elő, mert azok a lázas megbetegedések, amelyek az ország minden részében tömegesen fordulnak elő, nem azo­nosak a spanyol betegséggel, egyszerű náthás influenzáról van szó, valamennyi könnyű le­folyású és veszélytelen. Volt ugyan néhány haláleset is, de mint utóbb megállapították, egynek sem maga az influenza okozta a ha­lálát. hanem — tüdőgyulladás. A helyzet Szegeden is hasonló. Minden má­sodik ember lx'teg, vannak hivatalok a város­házán, amelyek teljesen elnéptelenedtek, de azért veszély nincs, aggodalomra sincs ok, spanyol sincs, csak nátha van. A népjóléti és munkaügyi minisztérium fel­szólítására a tiszti főorvosi hivatal most ter­jesztette fel helyzetjelentését a szegedi állapo­tokról. A jelentés szerint spanyoljárvány Szegeden sincs, „A darab szegedi előadása nem (A Délmaggarország munkatársától.) A »Játék a kastélyban« cimü uj Molnár-darab szegedi előadására — mint ismeretes — Mol­nár Ferenc nevében dr. Marton Sándor, illet­ve képviseletében dr. Pap Róbe'rl ügyvéd zár­lat elrendelését kérte a bíróságtól, illetve azt, hogy a darab szegedi előadását tiltsák be. A keresel sürgősségére való tekintettel a sze­gedi törvényszéken dr. IAszló Adolf tábla­bíró a múlt hét szombatjára soronkivüli tár­gyalást tűzött ki ez ügyben, még a Molnár­darab szombat esti premierje előtt. Az első tárgyalás alkalmával azután Pap Róbert he­lyett megjelent dr. Komis Béla három napi halasztást kért. hogy keresetének jogosságát igazoló bizonyítékait előterjeszthesse. A oi­róság helyt is adott a kérelemnek és az ügy folytatólagos tárgyalását csütörtök délelőtt 9 órára halasztotta. A »Játék a kastélyban- így minden külö­nösebb akadály nélkül öt sorozatos előadást éri meg a szegedi színpadon és így a da­rab betiltásának kérelmezése már illuzóriussá vált. A csütörtöki tárgyaláson, amelyen Fa­ragó Ödön képviseletében dr. Deutsch Imre, a panaszlók nevében pedig a beteg dr. Pap Róbert helyett ismét dr. Komis Béla jelent meg. A tárgyalás megnyitása után dr. Kornis Béla előadta, hogy dr. Marton Sándor Molnár Ferenctől nem szerezte meg a szerzői jogot és csupán az a joga van meg, hogy az elő­adások engedélyezése ügyében tárgyaljon a színigazgatókkal és esetenkint engedélyt ad­jon az előadások megtartására. Dr. Deutsch Imre Faragó nevében elmon­dotta ezután, hogy a premier napján a sze­gedi színház főtitkára, Varga Béla telefonon érintkezésbe lépett dr. Marton Sándorral, aki­től azt a választ kapta, hogy részéről nincs akadálya az előadás engedélyezésének. Fel­tétele az, hogy Faragó a nála levő opera­anyagokat helyezze letétbe és ezenfelül a kér­déses darabtól függetlenül, korábbi időkből származó szerzői jogdíj fejében 10 millió ko­ronát adjon át ügyvédjének, dr. Pap Róbert­nek. Előadta még dr. Deutsch Imre, hogy a darab január 15-élől kezdve öt estén át ment a szegedi színházban. Ezeken a napokon Fa­ragó Ödön napi egymillió koronát résztör­lesztés cimén letétbe helyezett, hogy az elő­irt feltételeinek eleget tegyen. Faragó a ki­fizetett ötmillió koronát feltételek nélkül he­lyezte letétbe és azt az esetleges egyezség létrejötte esetén sem követeli vissza. A ki­az influenzás megbetegedések elég szép szám­ban fordultak elő, de halálos kimenetelű egg sem volt közöttük. Az influenza néhány eset­ben tüdőgyulladással komplikálódott, ami a gyengébb szervezetű betegeknél egészen ter­mészetes. Jelentelte a főorvosi hivatal, hogy a sze­gedi kegyesrendi gimnázium növendékei kö­zül 73-an betegedtek meg influenzában, a katonaság soraiból 280-at döntött ágyba a betegség, a munkásbiztositó pénztár 350 inf­luenzás betegei kezel, 50—60 megbetegedés történi a vasutasok között, az újszegedi ken­dergyár munkásai közül 25—30 a beteg. A betegség azonban minden esetben könnvü le­folyású, szigorúbb óvintézkedésekre nincs szükség, egyelőre nem kerül sor az iskolák bezárására sem. Megállapította a főorvosi hivalal, hogy ed­dig egy halálos kimenetelű betegség sem for­dult elő a város területén és hogy Szegeden s in cs s pangói járván g. olotla, hogy a panaszlókat keresetükkel már csak azért is cl kelleti utasítani, mert dr. Marton Sándor kereseti joga nem áll fent, meri a szerzői jogol nem szerezte meg Mol­nár Ferenctől, dr. Marton szerepe igy csak a megbízott szerepe. Megállapította a bíróság, hogy a zárlat elrendelésének fellételei tény­leg megvannak. Faragó Ödönt ugyanis a dr. Mártonnál kö­lölt általános szerződés« nem jogosította fel arra, hogy a darabot előadja. Ehhez speciá­lis szerződés kellelt volna. A szerző azonban maga nem tiltakozott a darab előadása ellen. A megbízott, dr. Marton Sándor első levelé­ben a darab hírnevét és érdekeit látta veszé­lyeztetve. Később azonban ezeket az érdekeket egyszerűen félretolta. Az előadás fejében egy régebbi tartozás kifizetését követelte, aminek semmi köze a darabhoz. Hogy Faragó a darabol előadta, az lehet szerzői jogbitorlás, de nem alkalmas arra, hogy ezért a darabra zárlatot rendeljen a bíróság. Minthogy tehát a darab előadásával nem hozható összefüggésbe egy régebbi követelés kiegyenlítése, a »Játék a kastélyban« cimü darab sze­gedi előadása nem veszélgeztette a szerző érdekeit. fldóíelszólamlási tárgyalások. A törvényszék elutasította Molnár Ferenc és Marton Sándor keresetét, amelyben zárlatot kértek 99 Játék a kastélyban"~ra. veszélyeztette a szerző érdekeit." fizetelt napi egy-egymillió koronában a Játék a kastélyban cimü színdarab szerzői jog­dija nincsen benne, mert czl Faragó havon­kinl utólag, a napi pénztári kimutatás nyers bevétele alapján köteles fizetni. Dr. Kornis Béla válaszában elmondta, hogy a színházi ügynökség ügyvédje, dr. Szalag Emil telefonon azt közölte dr. Pap Róbert­tel, hogy a darab szegedi premierjét csak abban az esetben engedélyezi, ha a követelt operaangagot Faragó letétbe helyezi és ezen­felül ugy a múltból származó tartozása le­jében, mint a szóban forgó darab jogára 10 millió koronát egy összegben, még az előadás előli letétbe helyez. Tényként ismeri el azon­ban, hogy Faragó az öt előadás után ötmillió koronát helyezett letétbe és azt is, hogy a szerzői jogdíj utólag, minden hónap ötödi­kéig fizetendő be. A felek egyöntetűen előadták még azt is, hogy a színház ngers bevétele telt ház ese­tén 22 millió korona. Dr. Deutsch Imre azonban megjegyzi azt, hogy leli ház csak a premier napján volt, mig a többi előadások jó félház mellett foly­tak le. Annak bizonyítására pedig, hogy a kérdéses 10 millió korona csak a múltbeli tartozás fedezésére szolgált, kéri Varga főtit­kár kihallgatását. Varga Béla főtitkár kihallgatása alkalmával azután elmondotta, hogy jelen volt annál a telefonbeszélgetésnél, amelyet dr. Pap Róbert folytatott le dr. Szalay Emillel. Ez alkalom­mal Szalay válaszában az operaanyagot és 10 millió koronát kért zenei jogdíj cimén. A tanúkihallgatások befejezése után dr. Kor­nis Béla előadta, hogy Faragó nem teljesítette a szerző megbízottjának feltételeit. így az­után nem íszerezte meg a darab előadási jogát sem. Jogbitorlást követett el azáltal, hogy a darabot előadta és igy kéri a zárlat elrendelését. Dr. Deutsch Imre a keresel elutasítását kérte, mert amit Szalay ez esetben tett, az erkölcstelenség. Faragó jóhiszemüleg adta elő a már régebben megszerzett darabol. Ele­get tett a fellételeknek és igy a birói zárlat elrendelésére nem lehet ok. A bíróság ezután Molnár Ferencet és dr. Marton Sándort elutasította keresetével és arra kötelezte őket, hogy ügyvédi költség fejében 81 pengő 60 fillért Faragó jogi kép­viselőjének fizessenek ki. A bíróság ítéletének indokolásában kimon­A szegedi I. számú adófelszólamlási bizottság a következők felebbezéseit tárgyalja január 21-én: Dr. Kókai István, Vidra-u. 2. dr. Székely Vil­mos Feketesas-u. 22. dr. Máhler Szigfried Va­léria-tér 10. dr. Kálmán Ákos Feketesas-u. 22. Pártos Simon Klauzál-tér 8. Vilhelm Lajos Tisza Lajos-körut 55. dr. Rózsa Emil Horthy Miklós­ucca 10. dr. Pártos Pál Kelemen-u. 8. dr. SzüLs László Széchenyi-tér 10. dr. Mezei Sándor Cse­konics-u. t. dr. Türr Aladár Horthy Miklós-u. 15. dr. Wolf József Somogvi-ucca 23. dr. Ujj József Széchenyi-tér 1G. dr. Zborai Jenő Atlila­u. 18. dr. Kormányos Benő Takaréktár-u. 0. dr. Holló Samu Kígyó-u. 1. dr. Schulcz Károly Vár­ucca 7. dr. Lukácsy Géza Kossuth L.-sugárut 21. dr. I.akó József Zerge-u. 19. dr. Lőbl Sándor Korona-u. 11. dr. Winkler Elemér Polgár-u. 2. dr, Fekele Béla Mérey-u. 6. dr. Csonka Nándor Attilá­it. 7. dr. Márton József Mérey-u. 6. dr. Tóth Imre Gízella-lér 3. dr. Deutsch Imre Jókai-u. 7. dr. Szécsénvi István Földvári-u. G. dr. Bartha Sán­dor Korona-u. 13. dr. Sőregi Mátyás Petőfi S.­sugárut 10. dr. Kovács Antal Kossuth L.-sug. 25. dr. Grüner István Tisza L.-körút 55. dr. Hunyadi Vass Gergely Jókaí-u. 4. dr. Pistor Egon Klauzál­tér 5. dr. Müller Manó Dugonics-tér 11. dr. Se­bők Ferenc Deák Ferenc-u. 24. dr. Széli Gyula Kossuth Lajos-sugárul 25. dr. Dobay Gyula Ószt­rovszky-u. 1. dr. Eisner Manó Kárász-u. 14. dr. Cserő Ede Arany János-u. 10. dr. Szivessy Lehel Csekonics-u. 4. dr. Schwarlz József Jókai-u. 9. dr. Kertész Béla Csekonics-u. 1. dr. Csikós Nagy József Kölcsey-u. 4. dr. Darvas Károly Lőw Lipót­u. 1. ügyvédek. január 22-én: Moldován Lajos, Frankó Andor, Temesvári Jó­zsef, dr. Lőbl Imre, Leinzínger Gyula. Gerle Je­nő, Zakár Sándor örökösök, Nagy György, Franki Antal. Gergely Jenő, Török Márton, Barcsay Ká­roly, Borbély József gyógyszerészek. Dr. Járny Zoltánné jogiszeminárium Kárász-u. 15. Reich­tinger Endre bizt. titkár, Feketesas-u. 22. Rohonyi Gyula tanár, Római-körut 3G. Vőneki Mihály föld­bérlő, Dugonics-ucca 37. Csapó Zoltán posta szál­litó, Boldogasszony-sugáruL 27. Wagner Gyuláné földbérlő, Teleki-u. 11. A Kúria enyhítette a Roboz-fivérek büntetését. Budapest, január 20. Ma délután hirdette ki a Kúria ítéletét a Roboz-jioérek nemzet* gyalázási és hűtlenség! bünpörében. A Kúria Roboz Imre büntetését megváltoztatta és összesen 5 évi bőrtönre, valamint 220 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Roboz Béla büntetését három évi börtönben állapította meg, ezt a büntetést az elszenvedett vizsgálati fogsággal a bíróság kitöltöttnek vette.

Next

/
Thumbnails
Contents