Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-21 / 16. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 január 18. vékenységet, állásukban megmaradhatnak. A m a­gánalkalmazásban lévő fiatal műsza­ki generáció és az idegen honosságú mérnökök tehát jelenlegi állásukat, vagy hatáskörüket elveszítenék. Az előadó titkár kifejtette, hogy a rendeletter­vezettel szemben többféle aggály merült fel. A leg­főbb aggálynak tartja azt, amely közjogi szempont­ból emelhető. Kifogásolható a rendelettervezet azért is, mert az túlnyomóan nyomul be a magánüze­mek életébe. Nevezetesen a rendelettervezet in­tézkedései közé tartozik az is, hogy a gyártási el­járások időnkint a mérnöki kamarai tagok által legyenek felülvizsgálhatók, amelyek főleg a ve­gyészeti iparban a legféltettebb üzemi titkokat al­kotják és szinte elképzelhetetlen, hogy egy ide­gen, nem bizalmi egyén ezeket vizs­gálhassa és ellenőrizhesse. Leglényege­sebb kifogás azonbau a rendelettervezettel szem­ben abból a szempontból emelhető, hogy a mér­nöki munkakört lefelé igyekszik kimélyíteni ugy, hogy a kisipari üzemek jelentékeny része is mér­nök kamarai tag alkalmazásának kötelezettsége alá essék. Mindezeknél fogva a rendelettervezetet tárgya­lásra alkalmasnak nem tartja. Széles vita indult meg ezután, amelynek során kifejtették, hogy a tervezet egzisztenciájában támadja meg az egész magyar kisipart. P á 1 f y Dániel kijelentette, hogy a tervezet szem­ben áll minden kisipari törekvéssel és az a M é r­nöki Kamara befolyása alatt készült el. Marosán Milán a kézmüvesiparosság nevében tiltakozott az ellen, hogy a tervezetet még csak tár­gyalás alá is vegyék. Ez a tervezel az iparosság létérdeke ellen van. A kamarának ez ellen a legélesebben állást kell foglalnia. W i ni m c r Eülöp kifejtette ezután, hogy a ka­marának meg is kell indokolnia, hogy miért nem fogadja el ezt a tervezetet. Kiss Géza hasonló szempontú felszólalása után C z 1 g 1 e r Arnold — aki maga is tagja a Mér­nöki Kamarának —, védelmébe vette a tervezetet, mert tekintette! kell lenni arra, hogy eddig sem­miféle jogszabály nem védte a mérnöki munkát. Amikor a kisipar szempontjait figyelembe veszik, mérlegeljék a mérnökök érdekeit is, mielőtt ri­deg elutasító álláspontot foglalnak el. Az egyes pontokra tegyék meg az észrevételeket, de ne uta­sítsák el az egészet. Gombos István és Pá Ify Dániel kijelentették ezután, hogy egy nagy társadalmi osztály rová­sára akarlak ezzel jogszabályt teremteni a mér­nökök számára. 300.04)11 kisiparos csukhatná be a kaput, ha ez életbe lépne! — Itt nem a mérnökökről, hanem a mérnöki kamaráról van szó! — szólt közbe Bokor Adolf. — Fel vagyok háborodva, hogy ilyen önzéssel jönnek ide! — mondotta Pálfy. Marosán Milán ujabb felszólalásában kifej­tette, hogy ez a tervezet egyszerű privilégiumot biztosítana a mérnöki kamarának. A munkákat akarják ezzel kivenni az ipa­rosok kezéből! Gombos István a kisipar védelmében szó­lalt fel majd To n e 11 i Sándor azt javasolta, hogy a miniszter saját hatáskörében készíttessen terve­zetet, ne pedig a mérnöki kamarával és majd azt küldjék le a kamarákhoz. Pick Jenő: Kétféle mérnök van, a kamarai és akinek csak oklevele van! Az ipari osztály végül is elfogadta Tonelli ki­egészítésével I.andcsberg előadói javaslatát: ilyen tervezetet a kamara nem tart tárgya­lásra alkalmasnak. Dr. Landesberg ezulán a kiskorúak iparűzésének jogáról referált, majd dr. Tonelli a bolthelyiségek szabadforgalmáról tett javaslatot. A kamara ipari osztálya is tiltako­zik a bolthelyiségek felszabadítása ellen és további, egy évi türelmi időt kér, mert csak akkor lehel szabadforgalomról be­szélni, ha már megindult az építkezés. A türelmi év alalt a háztulajdonosok 80 szá­zalékos bért szedhetnének, valamint felmondhat­nának abban az esetben, ha a régi házal lebontják és helyén építkezni akarnak. Az ülés tillakozott ezután a Munkásbiztositó Pénztár balesetbiztosítási előlegeinek kirovása miatt. Ismét felír ebben a tárgyban a kamara a miniszternek, hogy szüntesse meg az előlegek kiro­vását, vagy legalább korlátozza azt két hóna­posra. Kiss Géza: Mi szükség az előlegeikre, amikor a szegedi pénztár 3 milliárdot küldött fel Pest­re. Állítsák vissza az autonomiát! P leskó András fogalmazó ezután a kávés- és vendéglői iparigazolványok ügyében tett jelentést, majd néhány apróbb ügy megbeszélése után az ülés véget ért. TPekáryt elfogták Cairóban. (Budapesti tudósitónR telefonjelentése.) iratot kapott a cairói rendőrségtől, amely­A kereskedelmi Bank kárára elkövetett is- ben közli, hogy a két tolvajt, Réti Károlyt méretes lopás ügyében, ma szenzációs fordulat és Pekáry Sándort Cairóban elfogták és le­történt. Ugyanis a fővárosi rendőrség táv- tartóztatták. Értekezletei tartanak a szegedi pincérek és kávésok a százalékos rendszer bevezetése ügyében. Az utazók már nem adnak borravalót (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország a napokban már beszámolt az éttermi és kávéházi pincérek mozgalmá­ról, akik a borravaló-rendszer helyeit a szá­zalékos rendszer bevezetését sürgetik. A pincérek mozgalma általános szimpátiát kel­teti, ugy, hogy remény van arra, hogy a budapesti mozgalmakkal egyidejűleg Szege­den is megszüntetik a borravaló intézményét. A pincérek a közeli napokban ülnek össze főnökeikkel, hogy a zázalékos rendszer be­vezetésének módozatait megvitassák. A pincérek mozgalmát nagyban megerősí­tette az utazók állásfoglalása, akik január 8 án tartott gyülésükön elhatározták, hogy január 17 tői kezdődőleg nem fizetnek borra­valót. A magyarországi utazók a jövőben a számla szerinti * fizetésnél szállodai áraknál 15, éttermi és kávéházi áraknál pedig 10—10 százalékkal fizetnek többet, hogy a borravaló­adást kiküszöböljék Az utazók állásfoglalása ez ügyben már csak azért is fontos, mert a vidéki szálloda és étterem legnagyobbrészt az utazókból él. Az utazók állásfoglalásának eredményéből a pincérek arra következtetnek, hogy a száza­lékos rendszer bevezetése már csak rövid idő kérdése. ]a már 17-ike óta az utazók már Szegeden sem fizetnek borravalói és a fő­pincérek a napi elszámolás alkalmával a pincéreknek átadják az őket megillető része­sedést. Diszparádét, bankettet és népünnepélyt akarnak rendezni a tanyai vasút megindulásának ünnepére, „mert a mi vasutunk megindítása világszenzáció lesz. n (A Délmagyarország munkatársától.) Ber­zenczey Domokos műszaki főtanácsos, a vá­rosi mérnöki hivatal vezetője, csütörtökön bejelentette a tanácsnak, liogy a tanyai vasút elkészült, pénteken és szombaton tartják meg az előzetes helyszíni szemlét az esetleges mű­szaki és vonalhibák megállapítása céljából. Ezen a szemlén, amelynek keretében bejárják majd a vonal mindkét szárnyát, a kereske­delmi minisztériumot Szikszay Gerő minisz­teri tanácsos, a vasúti és hajózási főfelügyelő­séget pedig Tichy Béla és Stoll Károly képvi­selik. A taxiács tagjai közül részt vesz a hely­színi szemlén Bokor Pál helyettespolgármes­ter, dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész, Ber­zenczey Domokos műszaki főtanácsos és Mi­liályfjy László műszaki tanácsos. Bejelentette ezután Berzenczey, hogy január 28. és 29-én tartják meg a vonal miitanrendőri bejárását. Indítványozta, hogy a város ható­sága rendezzen a kisvasút számára ünnepé­lyes megnyitást, bankettel és népünnepéllyel. Az indítvány fölött hosszú vita kerekedett, amely úgyszólván az egész tanácsülést ki­töltötte. A polgármester a mai szomorú időkben feleslegesnek -tart minden parádét, ami költ­séget okoz. — Akkor lepipál bennünket Pusztamérges! — állapította meg a tanács egyik tagja. — Már csak a reklám kedvéért is meg kellene rendezni ezt a parádét. — Hát nem bánom, legyen parádé — adta be a derekát a polgármester —, rendezzünk például frissvizivó versenyt. Az nem kerül semmibe. Aki győz a versenyen, az ingyen utazhat a vasúton. A tanács azonban nem hajolt a tréfára, kivételesen a leghatározottabb ellenzéki ál­láspontra helyezkedett a polgármesterrel szemben. A többség kimondotta, hogy igenis szükség van a parádéra, had emlegessék a kisvasatat az egész országban. Gaál Endre kulturtanácsnok kijelentette a vita hevében, hogy hive a parádénak, de csak ugy, ha azt nem a város rendezi. A rendezés dicsőségét átengedi Pusztamérgesnek, meg a költséget is, ennek a falunak lesz ugyanis egyedül haszna a kisvasutból, hát jókedvvel fizethet. — Komolyan kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel — állapította meg aztán Berzen­czey —, mert higyjék el az urak, hogy húsz esztendő óta nem volt ilyen vasútépítés az egész ország területén. A mi vasutunk meg­indítása világszenzáció lesz, irni fog róla az egész sajtó és Európa visszhangzik majd a város dicsőségétől . . . Erre már a polgármester komolyan de­ferált. De ujabb vita támadt az egyik rész­letkérdés körül. A tanács tagjai nem tudtak megállapodni abban, hogy hol legyen hát az a parádés bankett és kik kapjanak meghívót. A polgármester azt a megoldást ajánlotta, hogy a vasul két tanyai végállomásán legyen a bankett, nem több, mint negyven meghívott vendég számára. Meghivandónak vélte a ta­nács tagjait, a kisvasutat épitő vállalatok ve­zetőit, néhány törvényhatósági bizottsági ta­got, a vasúti és hajózási felügyelőséget és a vasút szegedi üzletigazgatóságának vezetőit. Kivételesen a sajtó képviselőit is. Berzenczey viszont nagyobb arányok hive. Szerinte tél lévén, a tanyai bankett megrende­zése nehézségekbe ütközik. Helyesebbnek tar­taná, ha a Rudolf-téri végállomáson terí­tenének. — Rendezzen a város az állomás váróter­mében az urak számára bankettet, a vég­állomásra visszatérő két vonat utasai számára pedig népünnepélyt birkapaprikással és tu­róscsuszával. Meghivandónak tartanám az egész törvényhatósági bizottságot. — Domikám, ez háromszáz embert jelent — rémüldözött a polgármester. — Akkor már hivjuk meg az egységes pártot, meg a bal­párlol is. — Hát a szocialisták ebből is kimaradnak? — kíváncsiskodott valaki. — Azok antialkoholisták ugy is — válaszolt a polgármester. — Az egységes párt azért hívandó meg, mert hive a kisvasutnak, a balpárt pedig azért, mert ellensége. De tré­fán kivül, ne menjünk bele ilyen nagy költ­ségbe. Elég a szükkörü bankett, a vonatok ingyen utasai legyenek önmaguk vendégei. A traktamentum helyett inkább arra legyen gondotok, hogy a vonat indulásának napját és a pontos menetrendet plakátokon hirdes­sétek az egész tanyán. Had tudja meg min­denki, hogy megindul a vasút. A tanács végül is ugy határozott, hogy majd a hétfői ülésen állapítja meg az ünne­pélyes vasutinditás részletes és végleges programját. ízléses báli és esíélyl cipők meg­érkeztek ! ! ! 82 Sz&g&cl Tartósságban, minőségben,árbai­felülmúlhatatlan^' ngaaa +Jta£ŐSZul4k Del-Ka Qarlsnyák fogalommá váltak.

Next

/
Thumbnails
Contents