Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-21 / 16. szám

DtLMAGV •ZEOEO : SzerkeaziAség r Deák Ferenc HCCB 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, KOloOnkSnyvtár és Jegyiroda: Aradi •ccn S. Telefon 300. - Nyomda: L9w Upól uccb 19. Telefon 1G—34. «««««« PÉNTEK, 1927 JANUÁR 21 © © o III. ÉVFOLYAM, 1©. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kladOhlvalnl: Url ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : szerkesztőség és kladóhlvalal: Református templom" bazár. Telefon 2S3. szám. « « « « « « « •lőflzetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kllifőldőn 6-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Tanár urak. Talán még nem felejtette el ez a nemzedék, hogy a háború előtt, amikor még szabad volt a szó, egy szegény székelyudvarhelyi tanár egy kongresszuson, amelyen a tanárság bajairól és sérelmeiről tanácskoztak, kijelentette, hogy korgó gyomorral nem lehet himnuszt énekelni. Ez az addig névtelen vidéki tanár egyszerre ugy bukkant ki az ismeretlenség homályából, hogy maga a nagy és hatalmas Tisza István válaszolt neki. Igaz, hogy válasza nem maradt felelet nélkül, a fiatal tanár a Nyugat hasábjain nyilt levelet Irt a nagyúrnak, amelyben megmondotta neki, hogy a gróf ur kedvéért nem óhajt szellemi cugoscipőben járni, ha a gróf urnák különös passziója az igénytelenség, neki viszont egészen magas kulturális vágyai és igényei vannak és ezekre emberi jogot formálhat a vidéki magyar tanár is. Azóta ez a kongresszusi fölszólaló és nyugatbeli levéliró a legnagyobb iróink sorába emelkedett, aki két forradalomnak és az ellenforradalomnak szinte egymaga szállította az eszmei és érzelmi muníciót és aki az Elsodort falu cimü regényével a legnagyobb politikai tettet vitte véghez 1919-ben és a Segítség cimü regényével utolsó Ítéletet tartott a két balkezes kurzus bűnei és mulasztásai fölött 1925-ben. Szabó Dezsőt, a bátor és szókimondó tanárt annak idején majdnem ki közösítették a tanári karból és a kultuszminisztérium mandarinjai az isten egyik háta mögül a másik háta mögé helyezték át büntetésül, de a tanárság bajai és sérelmei megmaradtak, sőt az évek multával egyre sokasodtak és szaporodtak, mint a tenger fövénye és az ég csillagai. A magyar tanár sorsa soha sem volt valami derűsen mosolygó, de egy idő óta már a végső elkeseredés fojtogatja torkukat és panaszuk az égbe kiált, bár egyelőre iszonyúan hallgat. Jó volna most egy Szabó Dezső, de nekik csak egy Madai Gyulájuk van, aki az egységes párt húsos fazekai mellett főzi a beteg magyar tanárság orvosságát, amely se nem árt, se nem használ, de arra mégis jó, hogy egy-két nagyon öreg tanárnak a méltóságos cimet megadja. A magyai" tanársággal nem nehéz dolog így bánni, egyáltalában nem nehéz dolog elbánni vele. A magyar tanárság igazán nem forradalmi réteg és ha akadt is közöttük egy-két úgynevezett destruktív elem, azokat alaposan és véglegesen elintézték a külömböző igazoló eljárások, B-listák és egyéb ' spanyol inkvizíciók során. Mindenki gyanús volt a forradalmak után, aki élt és tanított a forradalmak alatt és ezen a réven a magyar tanárság legkiválóbb és legérdemesebb munkásainak és alkotóinak egész gárdáját kiildötték szellemi száműzetésbe, mint például Király Györgyöt, Babits Mihályt, Benedek Marcellt, Dénes Lajost, Palágyi Lajost, Laczkó Gézát, hogy csak éppen néhány ismertebb nevet emlitsünk. A magyar tanár pedig, aki megmaradt és aki a sorba beállott, a legnehezebb és legszomorúbb viszonyok között folytatta tovább az örök robotot, végezte a világ legkeservesebb és legfontosabb szellemi munkáját: a jövő nemzedék tanítását és nevelését. Végezte minden remény és minden kilátás nélkül, hiszen tudhatta, hogy neki nem szabad panaszkodnia és érezhette, hogy ő lesz a legutolsó, aki. nek a sorsán javítani akarnak. Éhbérért dolgozik ma a magyar tanár és hogyan dolgozik? A kultura egész világa az ő vállain nyugszik a vidéken, mint ahogy régen Atlasz vállain nyugodott az égbolt. Korgó gyomorral tanítani és nevelni, kopott ruhában tekintélyt tartani, ezt csak a magyar tanár tudja, de hogy meddig tudja, azt igazán nehéz volna megmondani. A jelek szerint a pedagógiai Sipka szorosban nem minden csendes, sőt meglehetősen hangos panaszok kezdenek fölszakadni a tűrő és szenvedő lelkekből a hazai kultura ködébe. Mert szép és dicső az a klebelsbergi program, amely büszke és magas bástyákat emelget a műveltség egébe, de alapok nélkül nem lehet építeni és hiába száz egyetemi tanár minden tudománya és bölcsesége, ha a középiskolai tanárok nyomora napról-napra nő és ha igy haladunk tovább, akkor nemsokára nem lesz kinek átadni a klebelsbergi tudományt és bölcseséget. A magyar tanárság, nem győzzük ismételni, éppen nem forradalmi elem, de most különösen nem az és ha ennek dacára mégis napjainkban kezd ébredezni és kezdi az önérzete hangját megtalálni, ez anynyit jelent, hogy valami nagy hiba lehet a tanügyi kréta körül. Mi nem csupán a szegény tanár urakat sajnáljuk, akik már régen nem a maguk urai, hanem a szegény tanítványokat is, akik meg, félünk, nagyon félünk, nehezen fognak a jövendő urai lenni. Hindenburg ismét Marxot leérte fel kormányalakításra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Marx dezignált miniszterelnök visszalépése folytán a politikai helyzet teljesen zavarossá vált. A baloldali lapok szerint az egyetlen lehetséges megoldási mód: a birodalmi gyűlés feloszlatása és az uj választás kiírása. A délután folyamán Hindenburg levelet intézett Marxhoz, melyben arra kéri, hogy vál. lalja el a haza érdekében egy olyan kormány támogatását, amely a birodalmi gyűlés polgári pártjainak többségére fog támaszkodni. Az egységes párt szegedi vezetősége akciót indított Szterényi „elkedvetlenedése" ügyében. Ivet köröznek a vezetőségi tagok között. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy legutóbb küldöttség járt a miniszterelnöknél és a kultuszminiszternél, akiket arra kértek, hogy Klebelsberg gróf tartsa meg az egységes párt szegedi mandátumát. Szteréngi József báró ezután kijelentette, hogy nem reflektál a szegedi mandátumra. Értesülésünk szerint most az egységes párt vezetőségi tagjai között ivet köröznek amelyet Aigner Károly főispánnak fognak átadni. Az ivben vázolják az aláírók, hogy dacára a pártfegyelemnek, ugy érzik, hogy a Szterényi körül való félreértést el kell oszlatni és amennyiben Klebelsberg lemondana, ugy fel kell kérni Szterényit, hogy fogadja el a szegedi mandátumot. Hangsúlyozzák az aláírók, hogy szó sem lehet arról, hogy ez az akció a kultuszminiszter ellen irányul, de szükségesnek tartják, hogy Szterényi ne kedvetlenedjen el és amennyiben a miniszterelnök ugy döntene, fogadja el a mandátumot. Értesülésünk szerint az ivet a száz aláiró között a következők is aláírták a pártvezetőség részéről: Menyhárt Gáspár, Pálfy Dániel, Polgár Péter, Török Béla, Aigner József, Széli Gyula, Dragodán Pál, Kiss Ferenc, Magyar Gusztáv, Berzenczey Domokos, Bokor Pál, Debre Péter, Szakáts József, Kolb Árpád stb. Az ivet rövidesen eljuttatják a főispánhoz azzal a kéréssel, hogy juttassa el azt az országos pártvezetőséghez. A kamara tiltakozik a mérnöki kamara kisiparosellenes tervezete ellen. „Háromszázezer kisiparos veszítené el kenyerét, f>a a tervezet életbelépne." — Az ipari osztály is kívánja a bolthelyiségek kötött forgalmának fentartását. (A Délmagyarország munkatársától) A kereskedelmi és iparkamara ipari osztálya csütörtökön délután az iparosságot érintő több igen fontos ügyben tartott osztályülést. Az ülést Körm e n d y Mátyás, az osztály elnöke vezette, az előadói tisztet dr. Landesberg Jenő, a kamara ügyvezető titkára látta el. Körmendy elnök bevezető szavai után dr. Landesberg Jenő a mérnöki munka fentartásáról szóló rendelettervezetet ismertette, amelyet a Budapesti Mérnöki Kamara készített és terjesztett a kereskedelmi miniszter elé. A kereskedelemügyi miniszter a tervezetet hozzászólás végett megküldte a kamarának. Előadta Landesberg, hogy a tervezet a mérnöki rendtartásról szóló törvény egyik rendelkezésén alapul, amely felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy az [ olyan mérnöki munkák végzését, amelyekre nézve, azt a közbiztonsági, vagy egyéb szempontok indokolttá teszik és amelyeket a technikai főiskolai képzettség nek megfelelő elméleti szaktudlás nélkül szakszerűen el nem végezhetők, a mérnöki kamara tagjainak fentarthassa. E meggondolásból kiindulva épült fel a tárgyalás alatt álló törvénytervezet, amely 47 pontban sorolja fel azokat a munkaköröket, amelyekben a mérnöki, tervezési, ellenőrzési, becslési és más szakértői feladatokat csak a mérnöki kamara tagjai végezhetnének. E felsorolásból az világlik ki, hogy a tervezet az építő iparral kapcsolatos minden ipar munkakörébe erősen belenyúl. i Azonban a tervezet nemcsak a különböző ipari munkaköröket érinti erősen, de kimondandónak tartja azt is, hogy a magánvállalatok vezető állásában lévő magyar honos alkalmazottak a Budapesti Mérnöki Kamara engedélye alapján, ha legalább ót éve fejtenek ki a Mérnöki Kamara tagjainak fentartolt munkakörébe eső mérnöki te-