Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 15. szám

1927 január 16. DÉLMAG V ARORSZÁG 3 Eredménytelenül végződtek Fodor tanácsnoknak a színészekkel folytatott tárgyalásai. Jön a Qázikezelés. — Fodor Jenő lesz a szin&áz adminisztratív igazgatója. (A Délmaggarország munkatársától.) Szerdán befejezte Fodor Jenő tanácsnok, a tanács által kiküldött színházi vizsgáló, vagy tárgyaló bizottság vezetője — a tárgyalásokat a színtársulat tagjaival. A társulat tagjai egyenkint jelentek meg hivatalában és — néhány kivétellel — valamennyi megjelent. A tárgyalás, amely természetesen zárt ajtók mögött folyt le, abból állott, hogy Fodor Jenő tanácsnok kérdésére nyilatkoztak a színészek, közölték, hogy mennyi végkielégítés ellenében hajlandók azonnal felbontani szerződésüket, vagy milyen arányú gázsiredukcióba egyeznek bele. Az eredmény — nagyon bizonytalan és ennek következtében a helyzet még jobban elmérgesedett. A színészek túlnyomó része kijelentette Fodor Jenő előtt, hogy hajlandó ugyan távozni, de nem elégszik meg azzal a végkielégítéssel, amelyet felajánlottak, lényegesen, vagy lényegtelenül, de többet kiván annál. A norma az volt, hogy a kisebb fizetésű színészeknek kéthónapi fizetésüknek megfelelő végkielégítést ajánlottak fel, a nagyobb gázsistáknak kevesebbet, legtöbb esetben kerek összeget, amely sokszor nem érte el az egyhavi gázsit sem. Ezzel szemben volt olyan színész, aki három, három és fél, négyhavi gázsinak megfelelő végkielégilést kívánt és kívánságát azzal indokolta meg, hogy a szerződése tizenkét hónapos, szeptemlx'r harmincadikán jár le, tehát nyolc hónap van ínég hátra belőle. Azért volt színész, aki — hogy mentse, ami menthető — aláirta a nyilatkozatot, amely szerint elfogadja a felajánlott végkielégítést. A gázsiredukció kérdése már sokkal nehezebb, mert a szinészfizetések között nagy differenciák vannak. A legtöbb szülész gázsija a létminimum határa körül mozog, itt tehát csökkentésről nem lehet szó. Fodor Jenő tanácsnok a tárgyalásokkal kapcsolatban érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A tárgyalások nem kecsegtetnek eredménnyel, a színészek legnagyobb része csak magas lelépési díj ellenében hajlandó felbontani Faragóval kötött szerződését, a gázsiredukcióra viszont naggon gyenge a hajlandóság, ami teljes mértékben érthető is. A helyzet azért nem egészen reménytelen. Holnap tárgyalok, még j>edig a kora reggeli órákban Faragó igazgatóval és valószínűleg már a rendes tanácsülésen megteszem jelentésemet. Beszéltünk a polgármesterrel is, aki a következőket mondotta: — Ila nem sikerül a szanálás, akkor nem kötünk szerződést Faragóval. — Ki lesz a színigazgató? — kérdeztük. — Fodor Jenő — válaszolta határozott hangon a polgármester —, garantálhatom, hogy nagyszerű igazgató lesz, rendet teremt a színházban. A színtársulat tagjai közül csak azzal köt majd szerződést, akivel akar, illetve aki megfelel, helyesebben, akire szükség lesz. Felesleges embert nem szerződtetünk le a város színházához. A polgármester első határozott hangú nyilatkozatából, amely a színházi válság kirobbanása óta elhangzott, nyilvánvaló, hogy a sok zárt ülés eredményeként két ut maradt csak nyitva. Abban az esetben, ha sikerül a szanálás, a város szerződést kőt Faragóval, ha nem sikerül, akkor Faragó elbocsájtja a társulatát és jön a házikezelés. Már kiválasztották az adminisztratív igazgatót is, Fodor Jenő tanácsnok személyében, valószínűleg meg van a kiszemelt művezető igazgató is, akinek nevét azonban a polgármester nem hajlandó egyelőre elárulni. Beszéltünk Faragó Ödönnel is, aki a következőket mondotta: — Nagyon, szomorúan vettem tudomásul, hogy a színészek nem ébredtek tudatára tényleges helyzetüknek, hanem hallgattak az állandó izgatásra és igy ahelyett, hogy elfogadták volna józan belátással azt a plattt'ormot, amelyet elébük tártam, magatartásukkal veszélybe döntölték exisztenciális érdekeiket. Ha meghozzák a kivánt áldozatot, ha belátják, hogy a 97 lagu társulat egyrészét feltétlenül el kell bocsájlani és a gázsik redukálása nélkül lehetetlen a szanálás, akkor a helyzet megoldódott volna. — Ezt elmulasztották és én kívül állok az obligón. Nincs más hátra, minthogy működésemet beszüntessem. Én lulajdonképcn nem vagyok a színház igazgatója, szerződésem nincs a várossal, vártam eddig az alkalmas időt, amikor vállalhatom a szegedi színház vezetéséi. Színigazgatói koncesszióm van ugyan, de ebben a pillanatban nincsen színházam. ezzel a vis majorral szemben teljesen tehetetlen vagyok. A koncessziót lermésszetesen vissza kell adnom, mindaddig azonban, amíg el nem következik a rendes megoldás, a színházat kötelességszerűen vezetem tovább. A városi tanács határozatának teljesen deferálok majd. mert tisztában vagyok az előttünk álló igen sulyos helyzettel. — A leghelyesebb megoldásnak én is a városi kezelést tartom, mert csak ez biztosithatja a színtársulat zömének tisztességes megélhetését. Nagyon rosszallanám, ha a társulat az utolsó pillanatban nem látná be, hogy a város tanácsa módot akar nyújtani a tisztességes megoldásra. A Kúria február 4~én hirdeti ki az Ítéletet a Pick-pörben. Elvi Jelentőségű döntést várnak et jogászok. (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Óriási érdeklődés mellett folytatta a Kúria a tárgyalást szerdán egész napon át a milliárdos Pick-féle pörben. Mint ismeretes, a pört a világhíres szegedi szalámigyár egyik tulajdonosa, P i c k Jenő indította meg és kérte, hogy fivérétől, P i c k Mórictól vonják meg a cégjegyzési jogot, mert szerinte azzal visszaélt. A szegedi törvényszék a cég felszámolását rendelte el, mig a tábla helyt adott Pick Jenő első kérésének és fivérét megfosztotta az önálló cégjegvzési jogtól. Pick Móric felülvizsgálati kérelmére a Ivuria elé került az ügy, ahol kél héttel ezelőtt tartották meg az első tárgyalást, amikor is az ügy hatalmas aktacsomóit ismertették. A szerdai folytatólagos tárgyalás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, különösen sok jogász foglalt helyet a tárgyalóteremben, hogy egyrészt figyelemmel kisérje a pörben szereplő jogászok érveléseit, másrészt meghallgassa a Kúria elvi jelentőségű döntését. ítéletkihirdetésre azonban az óriási anyag miatt még nem kerülhetett sor. D. e. 10 órától délután fél 5 óráig terjesztették elő észrevételeiket, illetve előadásaikat a felek képviselői, dr. Lévy Héla. dr. G r ü n e r István és dr. J a k o b i Andor. Az ügyvédek felszólalásai jobbára a kereskedelmi törvény körül mozogtak, amennyiben azt vitatták, hogy a magyar kereskedelmi törvény, amely 1875-ből való, alkalmazható-e még a mai fejlett gazdasági életre. A felperes képviselői utaltak arra, hogy a modern német és svájci kereskedelmi jogban már gyakorlati szempontokat is figyelembe vetlek és igy azt kellene applikálni a most folyó pörben is. A közkereseti társaságok keretein belül előforduló súrlódásokról lelték meg megjegyzéseiket a jogászok, tekintettel a magyar és a modern külföldi kodifikált jogra. A megjelent jogászok egyöntetűen állapították meg, hogy a vita igen magas színvonalú volt és nagy érdeklődéssel tekintetlek a Kuría döntése elé, amikor Ternovszky tanácselnök vezetésével a négyes tanács visszavonult. A tanácselnök félóra múlva kihirdette, hogy miután e 1 v i j e 1 e ntő ségü kérdés elbírálásáról van szó, az ítéletet csak február 4-én hirdeti k í. Jogászi körökben valószínűnek tartják, hogy az ügy a Kúria teljes ülése elé fog kerülni és ott hoznak majd elvi döntést. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW Az asszony megszökött férjétől, a csábító kirabolta és kidobta a vonatból Bukarest, január 19. Tegnap jelentettük, hogy a jassyi vonalon egy eszméletlen nőre akadtak a pályamunkások, akiről később megállapították, hogy a bukaresti gyorsvonaton kirabolták, majd a robogó vonat ablakából kidobták. A megindult nyomozás során a következőket állapították meg: Az asszonyt Aneta /'opescu-nak hívják, néhány nappal ezelőtt Craiovában ott hagyta férjét, de magához vette annak 10.000 leit kitevő készpénzét és kedvesével, Velescu Györgygyei Jassyba szökött. Velescu ösztönzésére Bukarestbe indullak, de a vonaton Velescu erőszakkal elvette az asszony pénzét, majd őt magá kidobta a vonatból. A tettest letartóztatták. A polgármester szerint „nem sürgős az Iskola~ucca világításának fokozása, mert Jobb a világítás, mint a külvárosokban " „Meg kell várnunk, milyen helyzet alakul ki." (A Dél m agyarország munkatársától) Az iskola uccai kereskedők és iparosok, mint ismeretes, a Délmagyarország hasábjain is, széleskörű mozgalmat indítottak néhány héttel ezelőtt a súlyosan elhanyagolt Iskola-ucca rendezése és világítása érdekében. Küldöttségileg is megjelentek már a polgármesternél, akinek szépen kidolgozott memorandumot nyújtottak át. Rámutattak arra, hogy a rossz kövezet és a rossz világítás következtében maradt el ez az ucea, a régi Szeged legelőkelőbb és legforgalmasabb uccája a fejlődéstől. Ez az elmaradottság az oka annak, hogy az ott lakó kereskedők és iparosok nem tudnak boldogulni, mert a vásárló közönség messze elkerüli a lábtörő hepe-hupákal és az afrikai sötétséget. Kívánságaikat három pontba foglalták össze: hozassa rendbe a város a kocsiutat, amelyen sem kocsi, sem autó át nem mehet a tengelylörés, vagy a defektus veszedelme nélkül, szereltessen fel néhány villanylámpái és a háztulajdonosok terhére hozassa rendbe, illetve aszfaltoztassa ki a gyalogjárókat. Ennek az uccának a rendezése nem csak az ott lakók érdeke, hanem érdeke a városnak is, mert hiszen az Iskola-ucca köti össze a Rudolf-terei, a tanyai vasút végállomását a Templom-lérrel és az egyetemi városrésszel. Az ucca jelentősége és forgalma tehát ismét a régi lesz, ha nem nagyobb. Jó néhány hét elölt járt ez a küldöttség a polgármesternél, de még nem történt ebben az ügyben semmi. Alig múlik el azonban tanácsülés, amelyen szóba ne kerülne az Iskola-ucca problémája, de konkrét lépés még nem történt. Érdeklődtünk ma ebben az ügyben a polgármesternél, aki a következőket mondotta: — Az Iskola-ucca világítást, kövezetet és gyalogjárókat kiván. Az érdekellek természetesen egyhangúlag tömörültek ezek mellett a kívánságok mellett, a város hatóságának viszont az a kötelessége, hogy megbírálja általános, várospolitikai szempontból a szükségesség kérdését. A helyzet az, hogy ötven év óta ez az ucca forgalmi szempontból teljesen elvesztette jelentőségét. Most uj helyzet van kialakulóban az egyetem és a kisvasul következtében. Meg kell várnunk, hogy milyen helyzet alakul ki. Ila isméi jelentős forgalmi útvonal lesz belőle, akkor feltétlenül rendbe kell hozatnunk. Ettől azonban függetlenül megcsinálunk rajla mindent, amit megcsinálhatunk, amire mulhalatlanul szükség van. A világítás fokozása szerintem most még nem