Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 15. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 január 18. s ii r g o s, mert u é li á n y g a z 1 á m p a van az Iskola-utcában, mindeneseire ez jobb világitás, mint a külvárosrészeké ... A kocsiul valóban rossz, néhány esztendő előtt valami! javíttattunk rajta, aszfaltburkolattal csak akkor cserélhetjük majd fel jelenlegi terméstó burkolatát, ha az uj helyzet forgalmat visz bele. Ami a gyalogjárók kérdését illeti, itt is csinálunk majd valamit. Vigyázni kell azonban a háztulajdonosok teherbíró képességére. Most csak a/, a megjegyzésünk a nyilatkozat után, hogy a polgármester egyszerűen helyleien utón jár, mert hiszen csak rá kell nézni a térképre és kiderül, hogy az Iskola-uccának a kisvasul megindulása és az egyelem felépülése után igen fontos szerepe lesz. Annak pedig, hogy ez az ucca elvesztette a jelentőségét, éppen az az oka, hogy a v á r o s hal ó s a g a elhanyagolt a. A rossz kő v e z e t, a biz o n y talan v i 1 ág i t á s terelte cl o n n a n a f o r g a 1 m a 1. Kiáltás a Palánkból. Mélyen tisztelt Szerkesztő U r ! Az Iskola-uccai kereskedők és iparosok mozgalmához legyen szabad nekünk is hozzá szólni. Az ő helyzetük ugyanis paradicsomi a patánki kisajátításra került házakban lévő kereskedők és iparosok helyzetéhez képest. Nem tudjuk, melyik városi urnák köszönhetjük ezt a nagy jóakaratot, hogy bennünket a lerombolt palánkban felejtett. Nem tudjuk gondolt-e az illetékes hatóság arra, hogy hány adóalanyi és hány egzisztenciát tesznek tönkre azzal, hogy őket még a mai napig is, a kisajátítás miatt elátkozott városrészben hagyják, hova a lélek még hálni sem jár, nemhogy egy üzletfél, vagy vevő keresse azt fel ; mivel senki sem akarja a város jóvoltáAz Iskola -uccai kereskedők és iparosok kivánból sem életét, sem testi épségéi kockáztatni. sága sok a mienkhez képest, mivel nem kívánunk sem ivlámpákat, sem járdát ; hanem csak azt, hogy mély életveszélyes á r ko k k al és bar rí k,á dokkal ne tegye a vár os h o z záf é r h e t e 11 e H n é ü z 1 e te i n k e t, ill elv e 1 ak á s a i n k a l, inert messze elkerül bennünket minden halandó, csak az adóvégrehajtók emelik át nagy küzködéssel a város kocsijait az akadályokon, hogy jövedelem hijján megfizethetetlen adótartozásaink fejében elvigye a néhány még megmaradt ingóságunkat. Csak az még a szerény kérésünk a jó Istentől, hogy a legközelebbi miniszterlátogatásig legalább életünket tartsa meg ; egyébként az Iskola-uccai kereskedő és iparoslársainkkal együttérzünk a mostohaságban s maradtunk a Szerkesztő urnák tisztelettel : Az ottfelejteti patánki iparosok és kereskedők Jisz Iskola-uccu„ Aki hátba szúrta haragosát és • azzal védekezik, hogy Mint aféle öreg benszülött, aki ismeri a dörgést, nem minden aggodalom nélkül nézem azt a harcol, melyet a mi úccánk érdekében inditotlak sorsomnak osztályos társai. Nem mintha nekünk nem lenne teljes száz percentig igazunk, nem mintha a harc jogosulatlan volna. Hisz ez a balkáni ucca már rég szégyene a palotás Szegednek. Csak éppen egy nagy baj van, az, hogy a mi derék és sokban kiváló polgármesterünknek van egy nagyon nagy hibája: önfejű. Ö persze csak azl mondja, nem szereti, ha kívülről kormányozzák a várost. Az Iskola-ucca haldoklása tény, de a halálának nem kell okvetlen bekövetkezni. Csak meg kell győznünk a város urait, elsősorban a polgármestert, hogy a prófécia csak arra az esetre szól, ha a mai züllött állapotán nem változtatunk. És elsősorban rajtuk inulik, hogy elhárítsák felőlük a veszedelmet, amelyet, íme, ők maguk is látnak. Mert az Iskola-ucca és Oroszlán-ucca rendezése nem az ottani lakosság önző, türelmetlen vagy erőszakosan előráncigáll követelése, hanem a megkezdett városrendezési és építőmunka természetes és magától értetődő folytatása volna. Hiszen a fogadalmi templom megépítésével szervcsen összefügg az Iskola-ucca rendezése és félmunkát végeztünk volna, ha ezt az uccát a mai állapotában hagyjuk. Nem is beszélek végleges rendezésről a sokat emlegetett vásárcsarnok-építésről a Rudolf-tér és Oroszlán-ucca közt. De mi állja útját annak, hogy ez az útvonal tisztességes kövezetet és becsületes világítási kapjon ? Csak az hogy kérjük 1 ! Aleg aztán valamiről ne lessék elfeledkezni .t , Ma a Tisza-pályaudvarról a rakparton közlekedhetnek a teherkocsik. Ha odajön a tanyai vasút és a Rudolf-tér közelében 2—Ii sínpár is fekszik majd rajta, akkor itt a kocsik nem járhatnak. A Zrinví és Kelemen-uccákat :i villamos foglalja cl. Az egyetlen útvonal tehát a Gizella-tértől az Iskola-ucca lesz a legközelebbi jövőben. Egyetemes érdek, parancsol ószükség, elkerülhetetlen kötelesség, hogy ez az útvonal mintaszerű körzetet és jó világítást kapjon. Ami az építkezéseket és a rendbehozatalt illeti, ez már meg is jönne magától, nem is kerülne a városnak pénzébe, ha a toronyalja megfelelő módon segítségére sietne az Iskola-uccai háztulajdonosoknak. Meri itt az építést az akadályozza sok helyt, hogy a városrendezési terv szerint sok esik a kisajátítási vonalba. Egyesek csak ugy tudnak építkezni, ha a szomszéd telkei meg tudják venni. Ezt a városrendezési tervet publikálni, a kisajátítási jogot az építeni szándékozók részére megszerezni, a háztulajdonosokat építkezésre buzdítani és őket ebben segíteni : ez lenne a város feladata. Az Iskola -uccai érdekellek dolga pedig az lenne, hogy ezeket a támogatásokat a várostól megszerezze. fis szervezkedjék, de gyorsan és jól. Lépjenek érintkezésbe a kamarával, ipartestülettel és főleg a városi párttal. Tartsanak seregszemlét a törvényhatósági bizottság tagjai közt és nyerjék nu-g őket a maguk ügyének. Aztán még valamit ! Ver a szó róla, hogy uj törvényhatósági bizottsági tagokat fogunk választani. Tessék i d e j é b e n szervezkedni ez e kre a választásokra. Olyanokat küldjünk be a szegedi parlamentbe, akik szivükön viselik a mi ügyünket és nem engedik balkanizálni a Belvárost. Akkor nem kell majd azzal vigasztalódnunk! hogy 'feltámadunk . mert akkor elmondhatjuk, — hisz farsang van. hogy — »sohse halunk meg !« II o f f e r M á r k. először őt szúrták meg. (A Délmagyarország munkatársától.) Somogyi Mihály áiokházi legény 1926 julius 24 én egy bál alkalmával összeszólalkozott barátjával, Bata Józseffel. A bál után Somogyi megleste haragosát és bicskával hátba szúrta. Batát életveszélyes sérülésével beszállították a közkórházba, Somogyi ellen pedig szándékos emberölés kísérlete cimén indult meg az eljárás. A nyomozás sorén Somogyi azzal védekezett, hogy az eset előtt két héttel Bata őt súlyosan megverte, sőt bicskával is megszúrta. Somogyi súlyos testi sértés cimén viszontfeljelentést tett Bata ellen. A kellős feljelentés ügye szerdán került a szegedi törvényszék Habermann-tanácsa elé. A kihallgatott tanuk megcáfolták Somogyi állításait és egyöntetűen azt vallották, hogy az első veszekedés alkalmával Somogyi volt a támadó és Somogyi volt az, aki le akarta szúrni Batát, akinek zsebében egy darab bádog volt, ugy, hogy a bicska felpenderült és ekkor történt Somogyi megsebesülése A bíróság ítéletében végül is Somogyi Mihályt bűnösnek mondolta ki és 8 hónapi fogházra Ítélte, mig Bata Józsefet felmentette a vád és annak következményei alól. Az Ítéletet ugy a vád, mint a védelem megfelebbezte. Vásárhely közgyűlése három indítványt tárgyalt le tiz órát I déli harangszóig, A közgyűlést csütörtökön folytatják. (A Dél m agyar ország hódmezővásárhelyi munkatársától. Ami hosszú idők óta nem történt ineg Vásárhelyen, az megtörtént a januári közgyűléssel — nem ért véget egy n a p a 1 a 11. És az is megtörtént, hogy a közgyűlés pont tiz órától déli harangszóig mindössze három indítványt lárgyall le. De talán még akkor sem éri volna végei a széles mederben megindult szóharc, azonban az elnöklő dr. Soós István polgármester lezárta a vitát, sőt az újból szólásra jelentkező *K u n Bélától a szól is megvonta. A közgyűlés, amely különben a 48-as függetlenségi párt és az egységes párt első mérkőzése is volt, délelőtt tiz órakor kezdődött. A polgármesteri jelentést dr. Medveezky Imre főjegyző olvasta fel, amelyhez Konc.z Pál szóll hozzá elsőnek. Felszólalásában azt kérte, hogy a tanács sürgesse ki a kórházi lervek soronkivüli jóváhagyását, hogy már a jövő hónapban meg lehessen kezdeni az építkezést. F. Tóth Bálint pedig azl kérte, hogy a kutasi orvosi állást töllse be a város, mert esetleg járvány esetén nagy baj lenne, hogy nincsen kinevezett orvos. Az indítványok sorát K o v á c s Jenő azon indítványa nyitotta meg, amelyet a napokban ismertettünk a Dél m agyarországban. Kovács Jenő indítványa elfogadását kérte, a tanács napirendre térést javasolt. Kovács rámutatott arra. hogy a törvény értelmében a vadászterületek bérösszege a földtulajdonosokat illetné, de mivel annak szétosztása bajos lenne, indítványozta, hogy a befolyó összegei az olvasókörök között osszák szét. B. Szabó István a belterületi olvasóköröknek is akar juttatni belőle. K u n Béla 150 millió korona szétosztását javasolja, melynek kétharmadát a külterületi, egyharmadát pedig a belterületi olvasókörök kapnák. Lázár Dezső azl javasolta, hogy költségvetésileg gondoskodjanak a körök segélyezéséről. Hosszú vita indult meg ezután, melyben öthat felszólaló követte egymást, végül ugy határozott a közgyűlés, hogy a költség vetés keretén bedül gondoskodik a körökről. S inger Ferenc azon indítványa fölött, hogy az üzletek felmondását a kormány halassza el, — minthogy ez Vásárhely városára nem vonatkozik, a közgyűlés iiapirendi-e tért. Hosszantartó vitát provokált Udvarhelyi Sándor azon indítványa, hogy a vásárteret helyezzék ki a szigetbe, a mai vásárteret pedig parcellázzák lel házhelyeknek. A vitában reszt vett Kun Béla, Kovács Jenő, dr. Genersieh Antal, Köpösdi Ödön, dr. Csáky Lajos és a polgármester. Végül is névszerinti szavazásra került a sor, melynek folyamán 8 (> - a n a la n á cs mellett, 86a n pedig ellene szavaztak. Minthogy szavazat egyenlőség volt, az ügyet a polgármester döntötte el — a t a n á c s jav á r a. Horovilz Mór indítványát, hogy a városi mozi ügyében kiküldött bizottságot egészítsék ki, elfogadta a közgyűlés. A bizottság tagjai: Kun Bcla, Lencse Ernő, Kovács Jenő, Dániel Jenő és Imre Károly. Végül tilkos szavazással megválasztották a közigazgatási bizottság tagjául a következőket: Lósonczy Endréi, Cseh Andrást, vitéz dr. Endrey Antalt, dr. Mónus Jánost, Nagy Ernőt, Kovács Jenőt és dr. Halász Manót. ízléses báli 82 és estélyi cipők megérkeztek ! ! 1 Sípőék-SutgeclDel-Ka harisnyák fogalommá váltak. Tartósságban, minőségben, árba® felülmúlhatatlan©I mgaaa -i+jtatúSZizli DivatosBuby hajvágás 1P. Báli frizura . . . 1 „ Fejmosás schamponnal 1 » Manikűr ... 60 fill. Modern hajmunkák raktáron. Jelmezparúkákat kölcsönzők. Hölgyeknek külön be.árat a kapu alatt. 146 Telefon 238. Alapíttatott 1884. RÓTH hölgyfodrász Szeged, Széchenyi tér 3. sz. MÜLHOFFER V. ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ ÜZLETÉT8 ÁTHELYEZTE Sxéc&enyi tér és Pallavicini ucca sarkára, a városházzal szemben a volt Zsótér-f}ázba.