Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-02 / 278. szám

DÉLMAGYAROKSZÁG jivaMwr^wüa 1926 december 2. Málcosi Jenő — ellíéll. Az ébredőit elnöke feljelentésére másfélmillióra itélíék a S4 éves Rákosit. Budapest, december 1. A 81 éves Rákosi Jenő ma a vádlottak padjára került. Hatvanéves újságírói működése alatt — életében először. Eckhardt Tibor, az ébredők elnöke, ültette a vádlottak padjára, mert a frankhamisítás ügyének nyomozása idején vezércikkben foglalkozott az ébredők ügyével. Rákosi a Töreky-tanács előtt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, kezébe vette a tollat egy ébredő gvülés után, mert az ott elhangzottak a külföldön irtózatos benyomást kelthettek. — Azok a dolgok, amelyeket az ébredők csináltak, — mondotta Rákosi, — íratták meg velem a cikket. Bárdoly Sándor, Rákosi védője terjesztette elő ezután bizonyítási indítványát, mindent bizonyítani kíván, gyilkosságot, attrocitást és bombamerényletet. A Töreky-tanács azonban nem adott helyt a bizonyításnak. A védő azután kijelentette, hogy Rákosi mellett nem kell védőbeszédet, mondani, saját cikke a legjobb védőbeszéd. Rákosi mondott ezután nagy beszédet és kijelentette, hogy számára az égésper nem egyéb, mint bombamerénylet, ablakbeverés és igazoltatás. A biróság ezután bűnösnek mondta ki Rákosit és rágalmazás miatt másfélmillióra ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Rákosi ennyit mondott: — Engem többé ez a dolog nem érdekel. A tanyai vasul tlgye — a választások előtt. ,4 városi polgárságot csak az igazság vezeti." — Izgatott értekezlet a városházán. (A Délmagyarország munkatársától.) A lanyai vasút építésénél — mint ismeretes — a közgyűlés elhatározta, hogy a vasútvonal közvetlen közelében elterülő földek tulajdonosai husz éven át külön megadóztatás alá esnek. A megadóztatásnál az elv az volt, hogy a vasútvonal mellett elterülő földek értékben tetemesen növekednek azáltal, hogy a város felé igyekvő kisvasul közvetlenül a földjük melleit halad el. A gazdák azonban egészen más véleményen voltak. Tiltakoztak a külön megadóztatás terve ellen és olyan vélemények is hangzottak el, hogy a külön hozzájárulás terhe miatt a gazdák bojkottálni fogják a tanyai vasutat. A gazdák erélyes megmozdulására a kereskedelmi miniszter a belügyminisztérium hozzájárulásával bizonytalan időre feloldotta a gazdák külön hozzájárulását. Ez a feloldás azonban korántsem elégítette ki az érdekelteket. A választás küszöbén azután, hogy 8z elégedetlenkedő gazdákat lecsendesítsék, szerda délelőttre a városháza közgyűlési termébe értekezletet hívtak össze, amelyen a kereskedelmi minisztérium részéről dr. Ősz Lajos vasúti és hajózási főfelügyelő jeleni meg. Az értekezleten türelmetlen hangok hallatszottak és a megjelent gazdák előadták panaszaikat. Felszólalt az értekezleten Ottovay Károly is, aki kijelentette, hogy a városi polgárság eddig abban a véleményben volt, hogy az érdekeltek külön megadóztatása igazságos. A különböző sérelmek halása alatt, a városi polgárság azonban revízió alá vette előbbi véleményét. Kijelenti, hogy a városi polgár«, ság e kérdésben ma már együtt érez a j tanyával és nem kívánja a tanyai lakosság külön megadóztatását. Oltovay felszólalására a főispán válaszolt és kijelentette, hogy Oltovay felszólalásából azt látja, hogy kortescélokra akarja felhasználni e kérdést. Ottovay tiltakozott a kérdés ilyen beállítása ellen és kijelentelte, hogy a városi polgárságot csak az igazság vezeti ebben a kérdésben is, amire a főispán Ottovaytól megvonta a szót, majd megállapította, hogy Oltovay nem volt meghiva az ériekezletre és erre való tekintettel felszólította, hogy hagyja el a termet. Oitovay a felhívás folytán nyomban eltávozott. Magyar Péter a főispán beszéde alatt többször közbeszólt, hogy miért a választás előtt veszik elő a hozzájárulás ügyét. A többi gazdák közül is sokan korfesfogást láttak a meglepetésszerű értekezlet ügyében. A panaszok felsorolása ulán Ősz Lajos főfelügyelő kijelentelte, hogy a gazdák külön megadóztatása tényét a maga részéről is igazságtalannak tartja és ilyen értelmű véleményt juttat el a minisztériumba is. Végül megkérte a gazdákat arra, hogy az értekezlel célja mögött ne lássanak politikumot és nyugodjanak meg abban, hogy a választások után orvosolva lesz a gazdák e régi panasza. A gazdák a nyilatkozat után még inkább elkeseredve távoztak el és kivétel nélkül mindenki választási ígéretet érzett a miniszteri megbízott választás előtti nyilatkozatából. Imposáns ItereieR Taosöíí íaríoíía meg Sszeáer Ferenc és László Jenő programbessédéí Vásárhelyen. A szociáldemokratáit gyűlésén zsúfolásig megteli a Feketesas nagyterme. (A Délmagyarország hódmezővásárhelyi munkatársától.) Szerdán délelőtt zsúfolásig meglelt a Feketesas nagyterme választókkal, hogy meghallgassák Szeder Ferencet, a szociáldemokrata párt listavezető-képviselőjét. Ha nem hétköznapon, hanem vasárnap tarthatták volna meg a programbeszédet, bizonyos, hogy a Feketesas nagyterme nem tudta volna befogadni a választók ezreit. A rendre egy szakasz rendőrrel a kapitányság vezetője, Ajkay Miklós főtanácsos ügyelt fel, aki az előadó szónokokat néhányszor figyelmeztet le, hogy mérsékeljék magukat. A rendőri beavatkozás ellen akkor zudult fel a hallgatóság, amikor Posztós Sándor arról beszélt, hogy ma nem lehet a pártnak agitációt folytatni, azonban az elnök szavaira nyomban lecsillapodott a lárma. A pártgyülést kevéssel tíz óra után Zom bory István nyitotta meg, a párt választási bizottságának elnöke. Hosszú, másfél órás beszédben fejlelle ki ezután Szeder Ferenc mindazt, amiért küzdött és amiért küzdeni akar a jövőben is. Elsősorban az ellenpártok vádjaira felelt, majd arról szólott, hogy most maguk a kormányférfiak járják az országot és ígérnek mindent, pedig a kormányférfiaknak nem beszélni, hanem cselekedni kellene. Amikor pedig mindent megígérnek, negyvenöt milliárdot fordít az állani lovak nemesítésére, de ugyanakkor nincs pénz szociálpoliti kai célok megvalósítására. — Sokan azt mondják a munkásság térjen nemzeti alapra. A munkásság nemzetközi kapcsolata sem több, mint a zöld internacionáléé, vagy mint a nagy tökéé. Mi is magyarok vagyunk. Itt születtünk, itt élünk, halunk; nekünk is fáj a Trianon és küzdünk is ellene. De mi a népet is szeretjük és dolgozni akarunk érdekéljen. — Nem kell a polgárságot menteni velünk szemben, mert mi a polgári jogokért is küzdünk. Szabadságot, jólétet, nyugalmat akarunk, mi tehát nem a polgári társadalomnak, hanem a konok reakciós rendszernek vagyunk ellen zéke. Nem ígér utat és hidat. Azt sem ígéri, hogy a viszonyok máról-holnapra megváltoznak, de harcol tovább is a dolgos magyar lársadalom boldogulásáért. Harcol az általános titkos választójogért, mert a nyilt választás meghamisítása a népakaratnak. Sürgeti a sajtószabadságot, mert a sajtó élete ma attól függ, hogy a miniszter melyik lábával kelt fel. — A kisipart ugy támogatta a kormány, hogy a hadsereg részére szállítandó 60 ezer pár bakkancs szállítását a kisiparosság helyett — a Wolfner cégnek adta. A forgalmi adót pedig ín gy szállították le, hogy a kulcsa háromról két százalék lett, de ugyanekkor fölemelték az átalányt. Helyes szociálpolitikát akar. Tisztességes ellátást a rokkantak részére; igazságos földreformot és ingyenes oktatást az iskolákban; a numerus clausus ellen harcol mindaddig, amíg a magyar társadalomnak ez a szégyenfoltja meg nem szűnik. A beszéd elhangzása után a hallgatóság percekig állva tapsolt és éljenezte Szedert. A gyűlés második szónoka dr. László Jenő volt, aki a hallgatóság szivéhez férkőzve, szines, gondolatgazdag beszédben magyarázta a szöciálizmus jelentőségét. Szavait sokszor szakította félbe élénk helyeslés, egyszer pedig — az ellenőrző rendőrfőtanácsos. László Jenő beszéde sok hallgatót könnyekig meghatott és nagy tapssal honorálták azt a bejelentését, hogy másfél év óta mindig a munkaalkalmak megteremtése érdekében harcolt a közgyűlésben, azonban az épilkezés helyeit az állani is kész házakat vásárolt. Felszólalt még Takács Ferenc és Posztós Sándor, majd a népgyűlés hallgatósága rend-' ben, nyugodtan szétoszlott. iol vásároljunk? Ahol legkényelmesebb iizetési feltélelek me leli legolcsóbban, legelőzékenyebben elégítik ki minden igényünket 1 Mely Hí ez az üzlet? Az 391 "EXCELSI TEXTILKEHESKE9ELMI R.-í. szegedi fiókja, SGmogyi u. 22, ahol 5 havi lefizetésre készpénzárak mellei, vásárolhat őszi és téli férfi, női szö" vet kel, raglén és téli kabátkelméket, vásznakat, paplant, takarót, égy- és étkezőgarnitúrát, függönyt stb stb Ruha- és kalapbársony 31.000 K-tó! feijebh. Hflés sárcipSkef 8 fii ''KP' szakszerűen és futányosan javit egg ______ László-garázs Szeged, Polgár u. 4. VMUÍOTL "slllsi asz „Acélember" legújabb filmje: I ifiz újvilág leányai 1 erkölcsrajz a modern lányok szerelmi s • életéből • | hétfoioi szerdáig a Korzóban. |