Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-02 / 278. szám

1926 december 2. DÉLMAGYARÓRSZÁG 3 Hz egyesül! ellenzéki balpárt vezetősége felkéri az ajánlási aláírásokat gyiijtS urakat, alik ajánlási iveiket még nem mutatták be, osliförtökön este feltétlenül íei8nff?szze$iek a párfirotiálian Pusztamérges Virággal, zenével Jogadta Mérges : végállomás. jalu a kisvasnt első mozdonyát (A Délmagyarország kiküldött munkatársától.) Ködbe süly ed t, apró ablakú, alvó tanyaházak, megkopaszodoü homoki ákáeok, végtelennek tet­sző szántóföldek és mérgesen ugató kutyák kö­zött suhannak az autók a városból Alsótanyán keresztül Pusztamérges felé. A földek álomba me­rültek már, titokzatos, téli álmukat alusszák, az egyre jobban sűrűsödő köd súlyosan fekszik rá­juk, mintha örökös szemfedő volna. Az nt fö­lölt éhes varjúcsapat kóvályog és ijedten reb­ben szét az autó keserves tülkölésére. Az apró tanyaházak fázósan bújnak meg a letarolt fák tövében, 'sötét ablakaikkal vakon," lé­leknélkül, halottan bámulnak az elcsendesedett világba, mintha nem szunnyadna, de holttá der­medt volna szivükben minden élet. Néha egy-egy zörgős parasztszekér kocog szembe az utón, a subába rejtőzött emberforma megböki kucsmája szélét az ostornyéllel, nem hallatszik, de rémlik a sok birkabunda közül a csendes dicsértessék. A gőzölgő testű lovak ijedten horkannak fel a gépkocsik rémséges berregésétől és ha a bakon ülő atyafi indulatosabb természetű, dühösen su­hint végig ostorával az érzéketlenül és udvariat­lanul tovaszáguldó autó fedelén. Megyünk Pusztamérgesre, hogy köszöntsük az első gőzmasinát, amely az újonnan lefektetett sí­neken először gurul be ebbe a boráról nevezetes, de egyébként teljesen ismeretlen falucskába. A kisvasút »bokréta-ünnepélyére« vagyunk hivata­losak. Az autó kerekei valósággal falják a kilométe­reket, de később, amikor elhagyjuk a domaszéki iskolát, elfogy a köves ut és következik a szik, a fédertörő kátyúk és a dombok, majd a ke­rékfogó, feneketlen homok. A tempó csökken, a motor köhögve küzd a nehézségekkel, de azért gyúrja, dagasztja a rettenetes utat rendületlenül. Delet harangoz a gyomrunk, amikor bekanya­rodik a fámdt kocsi Pusztamérgesre. Néhány ház, fehérrcmeszelt, nádfedelü, sok böngésző aprójó­szág és még több kócos kutya. Szomorú,' kiet­len, magyar falu, negyvenöt kilométernyire az ország második városától —, (le ezer, meg ezer kilométernyire a huszadik századlót. A világtör­ténelem itt három, kietlen és vigasztalan szóba tépörödik össze: születni, szenvedni, meghalni. De még sincs egészen igy. A fehérre meszelt házak falán szines plakátok, virítanak. A válasz­lás, az eljut ide, eljutna vasút, autó, repülőgép, telefon, távíró nélkül is, elhozná a közigazgatás szikratávírója. Pusztamérgest a választási, helye­sebben a kormánypárti taktika a mindszenti ke­rülethez osztotta be, ahhoz a választókerülethez, amelynek ellenzéki jelöltjét, Domokos Lászlót, aki igen népszerű embere a nincstelen és kisbirtokos magyaroknak, a választási küzdelem nagyobb di­csőségére most tartóztatták le. Pusztamérges azért került ebbe a valószínűtlenül hosszura nyúló ke­rületbe, hogy ellensúlyozza a löbbi községek erős ellenzékiségét. A falu mindig kormánypárti, a kormánypárt ajánlási ivét szinte kivétel nélkül mindenki aláirta, mind a kélszáz valahány vá­lasztó. Pusztamérges dr. Dósa István főszolgabíró birodalmához tartozik. Egyébként igen érdekes falucska ez a Puszta­mérges. Lelkes vezetői vannak, akik ugy fogják fel az országos politikát, hogy annak csak akkor van értelme, ha a fejlődni akaró falu szolgálatába lehet állítani. A falunak sok mindenre van még szüksége. A kisvasul most hozzákapcsolja valahogy majd a városhoz, aminek kereskedelmi és mezőgazdasági szempontból van nagy jelentősége, mert legalább nem megy kárba a homok nagyszerű gyümölcs­termése és a gazdák jobb áron tudják értéke­síteni kiváló boraikat is. Alig tizennyolc év előtt még híre-hamva sem volt itt a falunak. Az ős­lakók földbeásott barlangokban laktak, homok­ban születtek, éltek és haltak, anélkül, hogy sejlettek volna valamit a homoktengeren tul levő életből. A hagyomány szerint Mérgespuszta neve valamikor Asszonyszállás volt, kun nép lakta és Kun László király itt mulatozott a tüzes szemű kun menyecskékkel. Tizennyolc év alalt nőtt ki az uj falu a ho­mokból, már van kocsmája, boltja, iskolája, szö­vetkezete, kaszinója, sőt az idén a szegedi apáca­nővérek gyönyörű szép, modern iskolaépületet emeltek a pusztamérgesi leányok számára. Sarlós József főjegyző a falu értelmes kisgazdáival váll­vetve dolgozik a falu fejlesztésén. Kiveszi ebben a munkában a részét a falu plébánosa, Illés Mi­hály is, aki hihetetlenül apró házikóban lakik és éli a templomnélküli faluban a maga remeteéle­lét. Most; ünneplőbe öltözött a kis falu, az iskolás gyerekek virággal, zászlókkal felszerelve a köz­ségháza körül gyülekeztek, összegyűlt ide külön­ben a falu apraja-nagyja és amikor megszólalt a távolból a közeledő kisvasút sipja, rázendített a rezesbanda a Itákóezi indulóra és megindult a menet az állomás, a pusztamérgesi végállomás felé. A faluba először befutó mozdonyt kedves, meg­ható ünnepéllyel fogadta a falu népe. Varga Mi­hály kiskunmajsai apátplébános, Gulyás Ferenc halasi esperes és Illés Mihály mérgesi plébános segédletével megszentelte, megáldotta a felvirá­gozott, felpánllikázott gőzmasinát. Hálaimát mon­dott, hogy végre a falu régi álma, az első gőz­mozdony behozta az eldugott, ismeretlen faluba a kuliurát, az emberi élet és boldogulás lehe­lőségét. Az első mozdony befutását a falu fényes banket­tel ünnepelte meg. A banketten a vasutat épitő várost Fodor Jenő tanácsnok, Berzenezev Do­mokos műszaki főtanácsos és Siinkó tb. főügyész képviselték. Sok lelkes pohárköszöntő hangzott el a városra és viszont, a falura, amelynek la­kossága felfogta a vasút nagy jelentőségéi és sú­lyos anyagi áldozatot vállalt magára megvalósítá­sáért . A mérgesi homok tüzes bora átmelegítette a sziveket és ott kinn, a decemberi ködben ful­dokló tanvák közölt összeölelkezett a város a fa­luval. Magyar László. Szerda délig csak leél pályázat érkezeit be a megüresedett knácsnoki állásra. Bottka főíanácsos a pályázók közöíí. (A Délmagyarórszág munkatársától.) Szer­da reggeltől számítva nyolc nap múlva lejár a Szendrey Jenő halála folytán megüresedett tanácsnoki állásra kiirt pályázat halárideje. A főispáni hivatalba, ahová a pályázatokat be kell nyújtani, szerdán délben már beér­kezett az első pályázat. Elsőnek dr. Pá vő Fe­renc tb. tanácsnok, a polgármesteri hivatal vezetője nyújtotta be pályázatai. Utána be­érkezeit dr. Pálfy József ipartestületi titkár pályázata is. A polgármesteri hivatalban egyébként szer­dán délelőtt többen érdeklődtek a pályázati kérvények beadásának módja felől, ugvhogv az eddigi vélemények szerint a pályázók 10-lő-nél is többen lesznek. Mint befejezett lényt emlegetik, hogy dr. Bottka Sándor rendőrfőíanácsos is résztvesz a pályázaton, mivel Bottkát több oldalról is felkérték, hogy pályázza meg a megüresedett tanácsnoki ál­lási. Az elterjedt hírek szerint Botlka ele­gei is lesz a felkérésnek és a hirek szerint szombatjg benyújtja pályázatát. A tanácsnokot választó decemberi közgyűlés terminusa egyébként még nincs megállapítva. A benfentesek azonban ugy tudják, hogy december 22-én ül össze a közgyűlés, amikor is döntenek a városi tisztviselők karácsonyi segélye ügyében. A tanácsnoki állásra pályázók jelölése ügyé­ben a főispán elnöklete alalt összeülő kan­didáló bizottság közvetlenül a választások előtt egy nappal dönt. A kandidáló bizott­ság három választott tagján kívül — hír szerint — a főispán még másokat is kijelöl a bízol(ság kiegészítésére. Hogy hány tagból iog állni a kandidáló bizottság, azt még nem lehel tudni és azt sem. hogy a pályázók kö­zül hányat fognak jelölni. Alsöíanyán Izgató tartalmú röpcédulákkal dolgoznak az egyesült ellenzéki telpárt ellen. (A Délmagyarórszág munkatársától.) Az egyesüli, ellenzéki balpárt kezdettől fogva a legnobilisabb fegyverekkel vívta a választási harcot, mert lebirhatatlan erősségének lek in­lelte programját, amelynek előbb-utóbb min­denhol, bent a városban és kinl a tanyákon be kell vonulnia a szivekbe. Az ellentábort különösen az lepte meg, hogy ez a hódítás feltűnően gyors és nagyarányú volt a tanyá­kon és hogy ugy Alsó- mint Felsőtanyán egyre többen csatlakoznak az egyesült ellen­zéki balpárthoz. Ez a győzelmi ut a leg­csunyább és minden izében a legközönsége­sebb és legveszedelmesebb demagógiára ra­gadtatott valakit, vagy valakiket. Az Alsó­lanván ugyanis mostanában a következő röp­iratokkal akarják eltéríteni az embereket az egyre nagyobb táborit ellenzéki balpárttól: Szeged Alsótanyai Magyarok! A zsidópárt meggyőzte dr. Gerle Imrét, és Magyar Pétert. Megtévedtek amikor a Rassay-pártnak a szolgála­lába léptek, mert eldobták a honsze­retetet s a magyar föld becsülését. A Rassay s vele együtt a dr. Gerle •ís Magyar Péter párt ellensége a ma­gyarnak, mert kívánják az 19Í8— 1919-es állapotokul. Zsidópolitika nem győzhet, mert közületek senki sem adja vagyonának fele részét az elve­kért s különösen nem akkor, ami­kor a dr. Gerle-párt csak azt akarja, hogy »ami a Tied az enyém is.«. : Erezitek még a 1919-es állapotokat s ha a Gerle-párthoz tántorítanak, földeiteket, vagyonotokat oszthatjá­tok! Vigyázzatok! Nyakatokra törnek! Nincs szükségetek mint becsületes magyaroknak a Rassay-pártra! Tér­jelek vissza magatokhoz, maradjatok a vallásloknál s az egységes kisgazda s keresztény párthoz. A semleges honmentő párt. A röpirat a sajtótörvény többszörös meg­keni lésével készült. Nincs rajta a nyomda neve, amely­ben előállították és amennyire ma meg tudtuk állapítani, nem kértek rá terjesztési engedélyt A betűkből következtetve igen könnyen meg lehetne állapítani, hogy hol készült a nyom­tatvány, épp erre való tekintettel az egyesült ellenzéki balpárt elnöksége fel fogja hivni erre a röpiratra a rendőrség figyelmét és bi­zik benne, hogy az eljárást haladéktalanul megindítják és 24 óra alalt lefolytatják. Fel­merült az a gyanú, hogy a röpiratot a sze­gcdi egységes párt készít lette és osztogattalja. Mi ezt nem hisszük és a választási harc el­fajulásának megakadályozása érdekében is szükségesnek tartjuk, hogy az eljárást ennek a feltételezésnek megcáfolása érdekében is sürgősen megindítsák és lefolytassák. »A sem­leges honmentő párti elnevezés alatt perfid és pimasz rágalmakat terjesztenek abban a naiv és gyerekes hitben, hogy ilyen idejét­múlt, dajkamesékkel sikerülni fog bárkit is megtéveszteni. MEGFAGYOTT GYERMEK jün december 3., 4-én Korzó Moziba.

Next

/
Thumbnails
Contents