Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-21 / 269. szám

193.6 november 21. Mlmagyarörszagl 3 A25 Orsságos Egyesüli Balpárí felkéri párí­htveil, hogy az ajánlási ivek aláírása céljából a párivezeáőség megbizolíjaii bevárni szives­kectfeinek. Asz ajánlást iveknek kétszeri alá­írása, az aláírás érvényíelenségéí v©nfa maga níán. Afásalásl Ivek a párt irodájában. Is vasi­nak. (Forbáíh-paloía, a Baross-Éílerem kiiliSia helyisége.) A rendőrség megint betiltotta a ssociúldemoKratáls. Két partgyulését. Egy helyiség, amely ellen közegészségügyi szempontból van kiíogás. (A Délmagyarország munkatársától.) A szociáldemokrata párt szegedi vezetősége vasárnapra két pártgyülést hirdetett és azokat szabályszerűen bejelentette. Az államrendőr­ség szegedi kapitánysága a gyűléseket nem engedélyezte és a bejelentőket ujabb hely és időpont megjelölésére utasította. Az indo­kolás szórói-szóra a következő: A kérdéses helyiség egy korcsma­helyiség, amely pártgyü.'és tartására nem alkalmas Ugyanis gyűlés oly helyiségben, ahol italt mérnek, vagy az itaímérési helyiséggel közös be­járattal rendelkező, szorosan ahhoz tartozó helyiségben tartani nem lehet, mert ott mint nyilvános helyiségben különböző pártáílásu egyének fordul­nak meg, azonkívül vasárnapon az ilyen helyiségeket rendszerint sokan keresik fel szórakozás és italozás céljából, akik a gyűlés zavartalan lefolytatását csak akadályozzák, ép­pen ezért ezen helyiségek sem köz­egészségügyi, sem közrendészeti, sem pedig közbiztonsági szempon­tokból pártgyülések tartására nem megfelelők. A szociáldemokraták másik két pártgyülését, mint ismeretes, szintén nem engedélyezte a rendőrség, természetesen más indokolás alapján. Az ujabb betiltások mégis rendkívül meglepnek és bizonyára legalább is gondol­kodóba fognak ejteni mindenkit, aki csak valaha is hallott valamit arról a csodabogár­ról, amelyet, ugy hivnak, hogy gyülekezési szabadság. Érdekes, hogy a rendőrség a va­sárnapot alkalmatlannak tartja arra, hogy kocsmákban pártgyüléseket tartsanak. Nem hisszük, hogy nem tudná, hogy a szociál­demokrata párt tagjai leginkább vasárnap érnek rá pártgyülésekre elmenni. Örvendetes, ha az állam hivatalos közegei vigyáznak a közegészségügyre, de akkor ezt ne csak választások idején és ne csak olyankor te­gyék meg, amikor a szociáldemokrata párt akar egy-egy szerény pártgyülést tartani. Még mindig bízunk benne, hogy az államrendőr­ség szegedi kapitánysága a szociáldemokrata párt választási agitációját sem fogja meg­bénítani. Kiss M enyhért eí ©rímeibe vette sl iractkót rendőrség. Mezőkovácsliázára ssKálliíoíáálc, nem Jeleni meg £k. fiőssasolíjafcítró Stiéxésére. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Tegnap vette kezdetét dr. Könyves-Kolonics József ajánlási iveinek aláírása és már az első nap aláírása és már az első nap ered­ménye is mutatja, hogy Makó város függet­lenségi érzelmű polgárai a Kossuth-párt zász­laja alá vonulnak. A szociáldemokrata mun­kásság is Kolonics jelöltségét támogatja. Elénk munka folyik az ellentáborban is. Petrovics György vasárnap délelőtt tartja programbeszédét és beszámolóját, melyre öles plakátokon hivják a m&kói polgárságot. Tegnap este egyébként négy helyen osz­latta szét a rendőrség Kiss Menyhérték be nem jelentett gyűléseit, ma pedig őrlzelbe helyezték Kiss Menyhértet, ami nem csekély feltűnést keltett. Az őrizetbe­vétel a mezőkovácsházai főszolgabiróság ké­relmére törlént és szálai egészen március 15-éig nyúlnak vissza. Március 15-én ugyanis a főszolgabíró tiltó rendelkezése ellenére népgyűlést rendezett Kiss Menyhért Kunágo­tán. A népgyűlést szétzauarták a csendőrök és Kiss Menyhért ellen megindult az eljárás tiltott gyűlés tartása miatt. Mára volt ebben az ügyben a mezőkovácsházai főszolgabíró elé idézve és miután az idézésnek nem tett eleget, a főszolgabiró táviratilag kérte tel a makói rendőrséget Kiss Menyhért elővezeté­sére. A rendőrség ennek megfelelően ma délelőtt őrizetbe vette Kiss Menyhértet és még a mai nap folyamán Mezőkovácsházára fogják átkísérni. Makón minden erőlködés dacára is egé­szen gyengén áll Eckhardt Tibor, aki ma el­indult a nagylaki kerületbe szerencsét pró­bálni. Vasárnap programbeszédet mond Csa­nádpalotán. Baáíonyán ma uj ellenzéki jelölt kezdte meg az agitációt máris jelentős eredménnyel. Urbán Péter báró egységespárti hivatalos jelölttel szemben Szakács Andor lép fel ellenzéki balpárti programmal. Szakács igen népszerű a kerü­letben, a választók nagy lelkesedéssel fogadták. Léderer végrendeletében Szabó Gábor szegedi református lelkészre hagyta a tőle kölcsönkért könyveket. [A Délmagyarorszdg munkatársától.) A mult héten kivégzett Léderer Gusztáv fris­sen hantolt sirja felett sikong az őszi szél és a budai rabtemetőben az ujonan ácsolt fejfán csak ez a név áll: Léderer Gusztáv élt 34 évet. Léderer Gusztáv kivégzése után számbavetlék a hagyatékait. A Margit-köruti fogház »Léderer-cel­tájában« hivatalos személyiségek jelentek meg. Fel­túrták a szürke vaságyat, belenéztek a falrepe­désekbe, átvizsgálták a hátrahagyott ruhákat és átlapozták a könyveket. Igy találták meg Léderer végrendeletét, amelyet az egykori Prónay-tiszt, a siralomház utolsó stávi-ója előtt vetett papirra. A végrendelet stilusa homályos, gondolatmenete szakadozott. Talán a legérdekesebb pontja a kö­vetkezőket mondja: — Könyveimet, Jézus életét, az evangéliumot és filozófiai könyveimet Szabó Gábor Szegeden tartózkodó re­formátus lelkészre hagyom. Léderer arra kéri még öccsét, akihez a vég­rendeletet irta, hogy a könyveket juttassa el Szabó Gáborhoz, aki a fogság ideje alatt a legjobb volt hozzá, megértő, vigasztaló lelkiatya. • Szabó Gábor református lelkész körülbelül egy éve lakik Szegeden. Idehelyezése előtt Budapesten börtönlelkész volt és igy került Léderer Gusztáv közelébe. A Margit-köruti fogházban Léderer Gusz­távot majdnem naponkint meglátogatta. Léderer már a vizsgálati fogsága alatt papot kért. Ez időtől kezdve a hadbírósági halálos itélet utáni időkig Szabó Gábor mindio l éderer Gusztáv mel­lett volt. Részvétteljes, szánakozó hangon emlékezik meg most Léderer Gusztávról. Vizsgálódva kutat em­lékezetében egy-egy Léderer-epizód után. Külön­legesebb élménye azonban nem volt Lédererrel. Az egykori katonatiszttel a fogságában már csak Jézusról és a lét, nemlét nagy problémáiról le­hetett beszélni. Vigasz sem kellett már neki. Csak az evangélium • 1925. tavaszán vallási őrjöngés tört ki Léde­reren. Másról nem beszélt csak az evengélium­ról. Ha ügyész nyitott be hozzá, Léderer a szent Írásból citált idézeteket a hozzá intézett kérdé­sekre. Amikor a legteljesebb volt látszólagos meg­zavarodottsága, Szabó Gábort kérték fel megvi­gasztalására. ' Az első találkozásnál Léderer meglepődve kon­statálta, hogy rajta kivül más is tud citálni a szentírásból. Ekkor egyszerre felhagyott vallási őrjöngésével és Szabó Gábortól filozófiai és tör­ténelembölcsészeti könyveket kért. Számtalanszor elpanaszolta, hogy mennyire sajnálja az elmuit időket. Keveset tudott még. És csak most látja, hogy az élet legnagyobb kincsei: a könyvek. Szabó Gábor lelkész szívesen állott rendelke­zésére. Hogy Léderer tudományszomját kielégitse, lelkészi könyvtárát maidnem egészében eljuttatta hozzá. A halálos itélet kihirdetése után Léderer egy­szer igy sóhajtott fel Szabó Gábor előtt: — Ha mindezeket elolvastam volna — mu­tatott könyveire — soha nem jutottam volna ide ... Mennyire is más ember lehettem volna.. . Higyje el tiszteletes uram, a lelkem sohasem volt rossz, csak sok volt a sötétség és a dudva benne... Az iskolákban alig tanultam valamit, az élet pedig könyvek nélkül rossz tanítómester • Mikor a halálos ítéletet megkapta, sirva kö­vetelte azonnali kivégzését. Sohasem remélt — mondja lelkésze. — Tudta borzalmas tettének kö­vetkezményeit. Lefestette ezer alakban a halált Kivánta és várta. Ekkor már kevesebbet vitat­kozott. Kérdezni nem kérdezett semmit. Csak az elmúlásával töprengett. Már nem lehetett vigasz­talni. Hitt a szentírásban és akinek lelke abban megnyugodott az már nyugodtan várja utolsó óráját. • Szabó Gábor lelkész nem búcsúzhatott el Lé­derertől. Hirtelen helyezték át Szegedre. Amikor legutóljára benn volt Léderernél, az épen ét­kezett. A rabcsajkából kanál nélkül szürcsölte a levest. A zsiros lé végig csurgott zubbonyán Léderer a könyökével törölte le. Abban az idő­ben kértek számára kegyelmet. — Nekem már nem kell kegyelem, tiszteletes uram. Ezek voltak utolsó szavai, amelyeket lelkiatyjá­hoz intézett. Szabó Gábor lelkész többet nem ta­lálkozott a kivégzés előtt álló Léderer Gusztáv­val. Szegedre került és itt kapott lelkészi beosz­tást. Léderernek adott könyvei miatt nem aggó­dott. Tudta, lipgy megkapja őket. A kivégzés után azonban már izgatta könyvei­nek sorsa. Amikor megtudta, hogy Léderer vég­rendeletileg, örök emlékképen könyveket ajándé­kozott neki, elcsodálkozott és nem értette a vég­rendelet intézkedését. Hiszen tudta, hogy azok a könyvek az ő tulajdonai voltak. Kölcsönadott könyvek, amelyeket ajándékozni nem lehetett és amelyek végrendelet nélkül is megillették volna Nagy Sándor. Férfi ingek gyért érban oősná 1 Sieged, Iskola 6s Oroszlán ucca sarkin. | Gyönyörű PERZSABUNDÁK legnagyobb választékban is legolcsóbban Rosmaim szűcsnél Sxeged, Kárász ucca 5. seám. /

Next

/
Thumbnails
Contents