Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-07 / 257. szám

£911 november 3 3 PeidS Gyuls nyilstkosik «Délm8qysi*oi>9iágiick a vAlssztásí hirckről, Ug^on Giboppálf a felsőházról és Sakarápáftkai Oláh Dánielről. (A Délmagyarország munkatársától.) Ssínes csokrok és ítidii szonolblok helyett a síiv nslegéfel éi bensőséges szeretettel fogadták szombaton délután a szegedi ál omáion Ptiál Gyuíá'. A rezesbanda és a városi dístfogatok iielfctt baráti kézszorítás felentette, bogy a szoclátista parlamenti frakció veiére, Szeged második kerületének ne*se;gyflléii képviselője is«éi Rseg|«Ient válatztóinak tömege kötött. Es i képvistük, hívek és barátok egyszerűen megindultak i viros falé. Dr. Gjörki Imre és fdrnat Dániel sicc áldemokrata képviselők, akik Peidl G/ula társaságában Siegedre érkeztek, uonnal Szeged dolgai után érdeklődlek fa ellő kívánságuk az veit, bogy megnizzlk a szegedi munkássig aj otthonát. A Tisza- szál ódában le ették csomagjaikat és minden frgadtifás, ccremtaia nélkül megindul* lak a Munkásotthon fJé. Peidl Gyula, as újság és as ujságlrá szempontjától a legrestszabb tatirjualsny. Nehezen nyiiatkotik és nehezen id interjút. Ne& azért, alatba nee volna mondanfvjlójs. Amit mosd, iz meggondolt mondat és Pddl Gyulával még nem történt raey, bogy kíaondott ssavál visszavonta volna. Sok kérdés kellelt, amig a néhány feleletből az újságíró Összeszedheti as interjú ciokiot. A választások hírének kérdfse is a sok kérdés közűti szerepeli és Ptidl Qyula erre a kövstfeazőket mondoils: — Mindenki választásiéi brnél, aeindenfitt válasitási bitekről bslitni. Hosy lm e választás, vafy tem, azt nem tudó*. En ssonban ummi tiljái, végy okát nem Iáim *aesfc, h§gy a kormány elrendelni a válaiztdsskai. A kormány tekintélyes nyáj föíölt pásztorkodik, i mandátumok nyo'cvan százaléka a kormányzópárt kezén van, ugy dirigál, ahogy akar. Mi szűkség VOIGS íeSát uj választásokra ? Különben is Ayili szava:ásazl ugy vált szitái s karmdsy, ahegy ipptn tsisiik. — Mondják sokan, hogy Bethlen a frankügy likvidálásával okolja msg a választások sürgő* kíirásáaak szdksélességé'. Azt mondják, hogy a kormány ssár felvete te & kormányzó nr előtt a bizalom kérdését és «sost ugyantzt óhijja Unni a nemzet sieti. Óinak az ik Ieheinr. Azonban nyílt vdltsztás van. A választás liiráaánik szükségességét úa nem látom. Most f ívelem Pedi Gyuls elölt, hogy bű önböző bőrűkben azt hsngostaiiák, hogy a szociálisak parlamenti frakciója vazárének mostani •zegedi beszámolója Peidl Gyulának is aktiv politikai életbe való visszatérését jelenti. Peidl Gyula még nem is felelt erre a kírdésre, amikor migsuó'al valaki: — Ná'usk, szcc'álistáknál ugv van, hogy hs a pirt ugy fatálja, hogy Peidl Gyulára szOkség van, akkor Peidl Oyu a dolgozik. Peidl hoizáieszi: — Ez így van. KQlönben sem lebet sző, bogy én visszatérek sz aktiv politibai é'eíbs, nett at akihitásból vissza stm tanultam, csu pán betegségem, illetve gyógykezelésem ideje alatt nem mondtam beszédet és nem szálai am fel a nyilvánosság előtt. A belső életben nagyon U nktive dalgazlam. Valaki felemlíti most, hogy Siegeden olyan biteket kolpoitáinak, amelyek szerint a kormány ző pártnak az a szándék?, bogy Siegedre listavezetőnek Ugrón Gábort log|a megnyerni. Peidl Gyula igy válaszolt: — E.t nagyon is Itbetaégesnek tartom, mest biszen Ugrat Gábornak ma már alig akad ttrrinama Peilea. Ugrón ujyanis, mint még emlékezetes, lei utoljára a dtmokrili tus listán sserepell és a desolrafikut vái*sztők szavazataival jutott be i parlamentbe. Azóta változtak az idők ... A sok ftle'et nélkül hagyott kérdés kötött sicreptli az is, hogy vasárnapi beszámolójában reficktál-e e miniszterelnök pénteki beszédére. — Eit még nem tudom, feleüe Peidl Gyula. A miniszterelnök ur egyébként tegnapi beszédében, mint olvastam, olyasféle kije'en'ést tett bogy a munkásságnak is leiz képviseltje a fetsCháiban, akii msjd a kormányzó ur fog kinevezni. Sokorópátkai Oláh Dániel jut eizsmbe . . . — Sokorépátkai Szabi István talán, — jegyzi meg valaki. — Nem, sokorépátkai Oláh Dániel, meri a* azóta megboldogult Oláh Dániel krgyelmes urat eziel a címmel tisztelték meg. Nagyatádi SztbS litván helyett ujyanis sokorópdttoi Szató Istvánt bivták míg a kormányba. A munkásság lép viselője helyett pedig Oláh Dátiel*. Igy lett azután sokorfpálkai Oláh Dániel... A Kosiuh L«jos-sugáru!on járunk, amikor idáig érünk a beszélgetésben. A Rikócii-tér ssrkán a kis csoport álloaást tirt. 11 vn a munkások fogyasztási siö-etkeiete. Peíd Gyula nsgy érdafelődétstl szemléli a nyüzsgő bolthelyiséget és most az „Általános Fogyasztási Siöve kasel elnöki mfcőslgében" inspiciálni tlr be a szövetkeietbe. Mialatt a képviselők jóleső ssemmel szemlélik a tisztaaá&ot és a nyüzsgő forgalmat, a bolt ajtaja előtt embergyürü verődik ö«szr. Három kis bakfis is megáll a bolt elő t. Összesúgnak, asu'in összekapunak ötezer koronát és mind a hároman beszaladnak a ballba. Lelkendezve mosdják a kistolgáló segédnek: — Kérünk ötezerirt krumplicukrot t A h'rom bakfis összekapirt ötezer koronát, krumplicukrot vásárolt, hogy közelről, egészen közelről meglássák Peidl Gyulát. Amikor liízthdtak a bolttól, az egyik igy szólt a társához: — De te is beszállsz az ötezerbe, te Is megnézted Peidlt... Vir György. Egy munkás vacsorái főifiit a barakkban, raggalre poppé ágiak m munkésházuk. A dsrekegyháxi katasztrófa részletei. este hat órakor a szigora rendelkezések ellenire mfgls tiz lobbant fel a kisebb barakkban. (A Dilmtgyatorstdg munkát ár só. óh) A Délmagyarorszig beszámolt arrél a borzalmas bsrakklüztől, amely a Sznntes mellet i Derekrgyház#n történ*. Az első jalenlések nigy halottról és siámielsn sebesSlhől számoltak be. A borzalmas tüzet az első feltevések szetint gyújtogatás okozta és ezért a szegedi üiyiszsé/? részéről Bsláts Síndor ügyész Zomboty János vizsgálóbíró ártaságában kiszállott a helyszínre, bogy a tflz keletkezésének okát nugáilipllsái. A vizsgálit kélségenkivül megáliapitoita, hogy gyujloga'ás tem iirténhsietl is hogy a iit vigyázBllansdgbél stámazé gondatlansdgbéi keletitzheteit. Igy §z eiső fsi evisek, amslyek a gjujtogatá? megejt szóltak, megdőltek. A barikk puhafából éiült hatalmas épület volt. A két részn osztott épület egyik risztbes 56 munkás aludt, mig a másik rarztbsn 22-en isrtizkodíak. Lilói messzi vidékről származó rlpamunkások, akiknek a biraikbsn dohányozni és ttíset rakni nem volt szabad. CitHCnökön Az egyik üunkás litokbin vscsardt főiilt. A tüzet azonban baairosaa eloltották. Este nyo!c óra (álban mlr mindenki njugovéra fért. Éjfél utánra járhatott az idő, amidőn a kisebbik barakkból lángok csaplak kl. Pillanatok múlva már lánglengeiben állott a btnkb. A benllévők csak most kudiak menekOIni. Kétségbeasett pánik keletkezeit. MíndsnkI menekülei igyekezett. Riggelr? már csak Bsikös himu psrásslott a kés barakk helyén. A ntgyobbik bir kkrészből, abol 56 ember afudt, mindetkl elmenekült, mig i kisebbik téizbfil, a bsmu alatt kii ember tsmje.il ialdl dk meg. Ö en iletveszilyei titülitskti sztnvtditk, akik közül egy pintek délutánra meghalt. A többi négy ssbssüít állapota éistvsszéljes. .' A nyomosát tovább f)]yik, bogy a lüi keletI kezésének pontos okát megáilipitsák. rUi* Mái8 a főiapán is afippti m haiváros^észak randazését. (A Délmegyatomág munknláridtél.) Dr. Aigttr Károly főiipán szombaton a következő átiratot intézte a város tanácsához: „A korroáayirgíomra bízott Szeged sz. kir. város fejlődési lehetőségei a világháború után bekövetkezett sok évi lespedís után hatalmas arányokban nyMtak meg, különösen sz egyetemi építkezéseknek az állam és a város nagy á!do?*tfcéssaége következtében történt megvalósulása folytán. A lüktető életnek ez az erőteljes megiedu lása városunkban mind erőteljesebbé teszi a bQlvárcsréazek lakcaságánsk régi vágyát, hogy a külvárosrészek is bekapcsoltassanak ezsii fejlődési lehetőségekbe. Tagadhatatlan, hogy a külvárosrészek nedves pincelakásai, nagyrészt kövezetlen uccái, melyek csak a több vonalakon vannak megvilágítva, ugy szociális, mint egészségi cfcokbői nyomatékosan indokolják a külváiosrészek lakóinak megmozdulását, amely iyel a város hatóságától a kütvárosrészeknek s legnagyobb vidéki városhoz méltó, fokozatos rendezését kérik. Ezen kérelmüknek loiyó évi junius havában az e célból alakult nagybizottság elnöke, Petrik Antal utján a polgármester ur őméltóságához átnyújtott memorandumban és szeptember havában átnyújtott válaszukban adlak kifejezést. Hogy ezen kérdésben mennyire együttérez a város hatósága az érdekelt lakossággal, mi sem bl'onyiija jobban, mint azon tény, hogy már ezen memorandumok kelte elölt elhangzott indítványra a város tanácsa maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szükséges intézkedések megtétele céljából nagv bizottság hlvascék össze, amely javaslatot a város köz gyűlése ct is togsdott. Tekintettel arra, hogy s rendezés íetárgyalására hivatott nsgybizoítság mindesldelg meg nem alakult, nehogy a város érdekelt lakosságában ez s tény felre magyarásásokra okot szolgáltasson, felkérem a tekintetes tanácsc*. hogy ezen bizottság megalakítása és működésének megkezdése vegeit a szükséges intézkedésekei sürgősen foganatosítsa. Bfr tudsfában vsgyok, hogy a város költségvetése ez idő szerint még nem birná el a kQ;városrfszek nagyobbmérvü rendezésének foganatosítását, mégis a hivatkozott okokból szükcfgescek isrtanám, hogy a nagybizottság már most hozzáfogjon a fokozatos rendezés tervének megvalósiiásához s hogy lehetőleg már a jövő költségvetési évben a lokozatos rendezés kezdetét vehesse." A fóiipán áiírafánik előzményei ismeretcssk. A külső városrészek lakossága egyr* nyoaaUkosabban követeli a csa'ornát, a kövezetei, a viligilás', szóval as egészséges vároii élei elengedhet Un alapfeltételeit. A szegedi városhásán mindenki étzi már, hogy a külvárosi kívánságok elől nsm lehet már sokáig elzárkózni, m%rt az elégedetlenség szinte percről-percre fokozódik. A & ül városrészek rendezi se igy valósággal poliiikai programmá vált ebben a városban ... A Dilmagyarország icunkatársi a főispán átiratával kapcsolatban kérdési intéseit a polgármcstethez, aki a következeket mondotta válaszképen: — Et a kérdés nem ujkelelü, régen megoldásra vár, de asérl nagyon síép, bogy a főispán is érdeklődik iránt*. A vároa hatósága szerelné teljesíteni a külvárosrészi lakosság kívánságait, dt egyelőre nem tud pinzl teremteni erre a célra. A polgárság wi a végsőkig igénybe vsn véve, várnunk kell, amig az egzisztenciák ismét megizmosodnak. Amit eddig csinált a város, a kisvasntat, az cgyatame', a fogadalmi iettp'omof, a nagykörűi kikövezését, azt mind segctinálla anélkül, bogy a polgársál adéíerheít egyetlen fillérrel emelte volna, az általános vá osrendtzé*', amelynek keretétan a külvárosrészek kivánsága ís tel[eiülne, uj jivedelemteriátok nélkül már nem csinálhatjuk mtg. Vilami nagjobb kedvezményes letételt}, olcsóbb kfilfőidi kölcsönt kell rmjd erre a cílra feeri enück, addig is el kell készit-