Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1926-11-07 / 257. szám
4 november 7. lelnünk az állalánoi városrandizéi, különösen a csatornázás u) tarvalt. Elmondotta ezu'án a polgármester, bogy a jövő évi költségvetésben négy és félmilliárd koronát irányoztak elö különböző városrendezési munkákra, különösen kövezésekre. Ei az öiszrg háromszázezer aranykoronának felel mag, léhát kétszer annyinak, Mint amennyit a város i háború elölt évente városrendezésre (ordított. Kijelentene végül a potgármeifer, hogy a Jövő évi kö fezisi program tsrvát Már elkássiietti Mihályt!} László főmérnök, aki azoabai biteg és igy nem ülhet össze a kövezéii nagybizoltság a tcrvak Islárgyalására. A politikai együttműködés, Tisza litván liberálizmusa és a mai kormánypolitika. Irta: Wimmer Fülöp. A kormány helyi lapja, amely Még nemrég ast irla rólam, bogy irni olvasni, de egyáltalá* bsn magyarul sem Ind*, mait azzal tisztái mer, hogy rélam vezércikkei ir. Igaz ugyan, hogy a velem való polemizálás egyik lsgnyomatékosabb argumentuma Ma is az, bogy öreg vagyok már, amire — ha szokásomtól eltéröleg szerénytelen akarnák lenni —, rámutathatnék nagyon sok pé'dára, amely szerint as öreg emberek gyakran klfo2ástalaaabtul működnek, mint némely fiatalabbak. Egy reám nizve végtelen kedves tényre ás agyík legszebb élményemre emlékeztei vissza a kormánylap cikkének aion része, amely arról beszél, hogy nsm ritkán részesültem abban a kitüntető siertncsében, hogy Tisxa István velem kezet fogott. A támadó cikk aionban leginkább aion Tisza István-féle késfogásra emlékeztet, amelyben 1913 ban részesültem, amikor a gyáriparotok képviseletében tárgyaltunk Tiszára! as akkori választási törvénynek a munkásokra vonatkozó részéről és amily tárgyalásokon Tisza tudvalévőleg indokolt clölerjitziéssink alapján Megadta már akkor a választójogot as állandóan egy helyen foglalkoztatott munkátoknak. Ilyen rsminitcenciáim vannak nekem Tisza Istvánról, akisek nevében megnyertük Még az 1918. év nyarán itt Szegedin lezajlott választási harcot, amelyet Tisia egy sürgönybea egyenesen nekem köazönt meg, de hitz — ha keresném — találnék leveleim között nsm egyet, amelyet Tisza Islván honám intézett, mint „tisztelő bive". Ha evvel a Tiiza-féle biladó konzervalizmuisal, vagy helyes konzervatív-liberalizmussal összehasonlítom hnánk mai poliükai helyze'ér: ast, hogy az iskolapadot elhagyása után eltelt 56 ávev, nem egészen eredménytelen működjsem után nem vagyok egyenjoiu polgára ha* xámnak, Mivel szombaton imádkozom sz egy Istenhez és nem vasárnap, azt, hogy nem Merek igy szői irni as újságba, nehogy az egyetlen liberális lapot megszüntessék, asl, hogy be kell Jelentenem, ha egy korcimában egy pár barátommal összejövök és a mindannyiunk legfőbb érdekéi kipaző gazdssigi politikáról beszélünk, azt, hogy nem Mindig lóindulatu birák Ítélkeznek a sajtóban megjelent soraimról és nem as eskfidtbiróaáf, az', nogy a Tisza-féls fenljelzett haladó irányú válasz ótörvényt ma agy teljesen reakciós választáti törvény váltotta fal, akkor engem a halyi kormánylap sugalmazott prédikációi nem győzhetnek mag arrál, hogy tényleg a Mai kormány volna letéteményese a Széchenyi—Kossuth—Tisza István-féle elveknek. Ellenkezőleg: ezen Minden cselekedetében reakciói kormány ellen as ÖISZII liberálisan gondolkodó elsmek együttműködésével továbbra is erélyes és határozott ellenzéki állásfoglalásunk Mellett meg kell Maradnunk. A szociáldemokrata pirlot megvédeni azon támadás ellen, hjgy Ok nemzetközi és nem nemzeti alapon állanak, nem leket az éi feladatom. Majd Megvédik ők magukat. Minden más tekintetben is mag kell Maradnom első cikkem álláspontján, annálinkább, mert nem lehat helyes éa valóban céltudatos, hazafias politika sz, amely egyrészt egy egitz ftltkizel Í " (agegyealőtig Irdaii jogit ewbl ja, mdtrésti az ország egiiz muakáts ligái haiatlallusiggal vádolja. iMiMMftmMefiMAsiaMMiAMAtMMMAMMfeMMiMJiMiMnmmmmmmmmmmmiMiimmmiim Debussy özvegye sir. Párig, november. A hirtelen iélirefordu't időjárás véglegesen lezárta a nyaralók utókuráját. Dauville, Trouville, Vichy és a többi előkelő fürdőhely teljesen kiürült. Auteuilban, a Madeleine környékén és az E'.oile körül lassan kivilágosodnak a magánpaloták hatalmas ablakai. Páris megkezdi téli életét. A hagyományos iogsdónapok ia megkezdődtek. Madame Joy Mac Arden, a Nigyopera holland származású operaénekesnője a napokban rendezte első estdei estétyét a Rue de Port Mahoura nyitó díszes épületben. A háziasszony gyönyörű szőke hölgy, bájosan és eredetien ejU ki a magyar szavakat. Még Hollandiában tanult meg magyarul, ahol férjének számos barátja élt, többnyire zene sserzők. Ok kedveltették meg vele a magyar rruxsikát, a magyar beszédet és azóta tndja kissé félrehajtott fejjel, félig lehunyt szemplllákka', olyan azivhezszőióan énekelni: „Erdő. erdő, sQrü erdő.. Ezen as estén Claude Debussy emlékének áldoztak. A mester arcképe ott iQgg a zongora lő lőtt, a szakállas arcbút kifigyelő szem ragyogása Juhász Gyula tekintetéhez hasonlít, A lámpák fényét fehér és színes (ejüvegtáblák tompiiják meghitté. As inas egyre jelenti a vendégeket, szemüveges, kimért mozdulaln urakat és hölgyeket, akik szépségben és elegánclában fölvehetnék a versenyt a legkáprázatoaabb filmhösnőkkel. A mélyen dekoltált, térdigéiő, tapadóvonalu estélyi ruhákat gyakran váltogatják a bokáigérö, biedermejetes Öltözékek, aszerint, amint viselőik a pá rlsi avagy newyorki divat szerint öltözködnek. A színes lámpafényben ide oda kavargó társaságot szemlélve — nem „tehetek róla — egyre Balzac jár az eszemben. O, aki olyan mélyrehatóan festette kora társadalmának bűneit és erényeit és kinek hősei, az Emberi komédia halhatatlan alakjai OrOkké élnek. Csak a ruhtt változott, csak tudásunk nagyobbodott, csak eszközeink tökéletesedtek, de a Jellem, as embereknek álarcok, hivatalok és rangok mögé rej őzőtt jelleme nem változott és remélhetjük e egyáltalában, hogy valamikor talán megváltozik? Ki nem ismerné fel e frakkos fiatalemberben, aki minden idősebb hölgynek udvarias bókkal kedveskedik, az örökké törtető Rastignacot? Vagy amott, iz az ur, aki mindenkinek illatos cukorkákat osztogat, nem Nucingen, a bank-báró? Ez Blanchon, az orvos, amaz Bxlou a művész, az a hölgy talán Langeais hercegnő és igy tovább folytaihatnáw az analógiák felsorolását. E társaságban épp ugy törnek eiőre és tűnnek el karrierek, mint akkor, éppúgy kötőd nek és bontódnak a házasságok, mint akkor, hiába mult el azóta idestova ssáz esztendő és hiába száguldottak el Páris felttt háborúk és forradalmak. A nagyteremből belépek a szomszédos szobába, ahol kevesebben vannak. Az egyik sarokban feke eruhás alacsony hölgy ül szerényen meghnződva, a tisztelők rajongó csoDortjától környezetten. Claude Debussy özvegye. O.t ünnepli most as egész társaság a halott mester helyett, ő', akihez a csodás caellószonáta szól, amelyhes hasonló értékű ajándékkal csak kevesen, csak kiválasztottak kedveskedhettek imádottjuknak. Hervadt arca mozdulatlan, szoborszerű, megkeményítették a társadalmi formaságok, amelyekkel viszonoznia kell a tisztelők udvarlását. Nincs benne semmi költőies, olyan, mint akármelyik egyszerű polgárssssony, nagyon is jól el tudom képzelni, amint rendeleteket ad ki szakácsnőjének, vagy amint bevásárlásait végzi. Látszik, hogy terhére van ai a szerep, amelyet jitszsnia kell. Látszik, hogy nem érzi jól magát ebben a lársaságbsn, ahol mindenki arra kényszeríti, hogy férjére, bánatára, özvegységére emlékezzék. Odalépek hozzá. Bemutatkozom. — Magyar ? — kérdi elgondolkodva. — Hallottam, hogy önöknél nemrég mutatták be a Paeleas et Meiisande-ot. Hallottam azt is, hogy kitűnő előadásban, ds a közönségnek nem nagyon tetszhetett, alig Játszották egvszer kétszer. — Téved asszonyom — válaszolom —, a zeneértő közönségnek nagyon is tetszett a csodaszép opera. De ne feledje kérem, hogy megtiprott, megcsonkított ország a miénk, a nép e nehéz viszonyok közOtt egyre szegényedik, a műértő közönség nagyrészének nincsen pénze. Ezért játszhatták csak ilyen kevésszer. Mások Jönnek. £í kell köszönnöm. Jön a háziasszony is és átvezeti az özvegyet a nagyterembe. A főhelyre ülteti. A hires spanyol művész belecsap a zongorába, megkezdődik a hangverseny. Előbb a Debussy-dalok széles ütemei hömpölyögnek elö. Emelik, halkitják, tűzesitik Btudelaire szavai'. Kinézek az ablakon, let a csillagos égen saállő telhőloszlányokra s közben hallom a háziasszony nemes szopránját csengeni: „Hallgasd csak kedvesem, mint suhan kelet telé as edes, édes éjjel." Most a cseilíszonáta következik. D.bussy özvegyét ügyelem. Miért ilyen szomorú ez az asszony ? Talán boldogabb lenne egy egyszerű munkásférj oldalán, mint igy, a nagy hslott emlékéhes hozzákötve? Es mit jelenthet az a könnycsepp, mely kigördül szempillájára és lassan ieciöppen hólehér kezelejére ?... Hont Ferenc. Telefon 16-33 Széchenyi Mozi Telefon 16-33 November 7-én £s 8 án, vasárnap és héttön VIHAROK HŐSE tengerészdráma 7 felvonásban. Főszereplő: House Peters. Azonkívül: Vigfáxat mázolva amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár és ünnepnap 5, 5, 7 és 8-kor B érházai, családi házat, tanyái birtokot, szílőblrtokot, üzleteket, lakást, háztelket, földbirtokosoknak hosszú lejáratú kölcsönt legolcsóbb 7 |2°|O kamat mellett közvetít m Mézer ingatlan vállalata Szeged, Horthy Miklós ucca 2. (Kultúrpalotánál.) Gyönyörű PERZSA BUNDÁK MMMMMMMMíMíMMMWfMM legnagyobb választékban és legolcsóbban Rosmann szűcsnél Szeged, Kárász ucca 9. Hám, Eredeti festmények részletfizetésre HBSuT" FREWIANNÁLISS JS3""* i I I Valaha i Hadai 141 BELVáROSI MOZI Ptaittri B-n. Budapest elölt! A munka himnusza 2 rész, lo felvonásban. November 7-én, vasárnap AZ ACÉLEMBER. Ftorep,s Milton SillSísDorys Keynon. *»**.: MISS PESTONKAtfGAUMONT HÍRADÓ. Amerikai burleszk 2 felvonásban. BlOadások keidete;5, T, 9, vaiár- ti ünnepnap 3, 5, 7, 8 órakor, A terein kellemesen futva van. 1 1 I I I TahtSon 11-85 KOttZÓ MOZI TeUtoa 11 —88. | November^ én, vaaárnap • WBRHIR BROSS ÓVÁR KOSÓBlCaeS RCMCKCtt Hlás asszony férje. (Ne bántsd a másét.) Egy rossz félj és egy okos asszony töüénete 7 felvban. Főszereplő : MmR|E p R £ V O S T. i Azonkívül: leti törtéi 5 felvonásban. ÍUOuUsox keidete 5, 7, 9 vasár- is ünnepnap 3, 5, 7, U órakor. A terem ke lemeten fUtve van. MAHARADZSÁK HARCA. i