Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-05 / 229. szám

192S október S. OBLMAQTAROKSZAQ 8 Hétfőn este súlyos feg-mutétet hajtottak végre Bothlen miniszterelnökön. (Budapnti tudósítónk telefonjelenlése.) Beth­len István miniszterelnök hétfőn délután várat­lanul roiszul lelt. Egy rossz éi sulyosin beteg fog okozta a bi]', ugyanis a miniszterelnök gennyes fogtő gyulladást kapott, amely olyan súlyos formában jetentkezett, hogy a rainiizter­elnöknél nagy hőtmelkedés kivtlkezeii be. A nagy fájdalmak miatt az esti órákban a miniszterelnök a klinikára ment, ahol azonnal operatíve távolították al a beteg fogai. A be­avatkozás sikereit, ugy, ho|y a láz alább szállt. A miniszterelnök állapota éjszaka kielégitö. Rakovszky Iván betegségidő való hivatkozással benyújtotta lemondását. Ugrón Gábor, vagy Vasa Jóiitf a* uj belügy minit zter ? Budaptsf, október 4. Az MTI jelenti: Ra­kovszky Inán belügyminiszter betegségére valé haaikox'jssal ma letélileig telajdniom Bethlen Istvánt grof minissierelaiknek lemondását. A lemondás tárgyában döntés ezidőszerint még nem löriéni meg. A délutáni órakban megjelent hivatalos so rokkát kapciotatban budapesti tudósítónk ezeket jelenti: Annak dacára, bogy politikai körökben számoltak azza', hogy Rakovszky Irán belQgy- . miniszter lemondani kéiiűl, a lemondás ténye { meglepetésszerűen érkezett. Utódját illetőleg már most megindullak a találgatások, mert politikai kirikbtn kétségtelennek iart­jók, hogy a miniszterelnök Rakovszky Iván lemondását elfogad/a. A legerősebben Vass Jőzsef neve tvr'ja magá(> emlegetnek több más neuet, de a legérdekesebb az a kombináció, amely arról vél tudni igen jól informált helyre való hivatkozással, hogy a miniszterelnök a belügyi tárcái Ugrón Gábornak fogja felajánlani, elismeré­sül azokért a szolgálatokért, amelye­ket Ugrón a közelmúltban a kor­mánynak tett. arja/tiíWMívmvz wi<nfw<wm")iw II polgármester vándortársulatokkal szeretné kiböjtölni a szini szezont. A tanács ®gy hitre kiadta a színházat álapl kamaratéraulatánalr. (4 Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi városhazán azt szimulálják már hetek óta, hogy a tanácsnak megvm a határozott (erve a szinbáiskérdés megoldására. Ez a mesterségesen fentarlott látszat azonban napról napra halvá­nyodik és egyre jobban beigazolódik, hogy talán sehol nem látják a szegedi szinház sorsát olyan bizonytalannak, mint éppen a város­házán. Es a magyarázata a tanácstalan kspto­dásnak, az állandó határozatlanságnak, amely feltűnően ellentmondó nyilatkozatokat diktál. A polgármester, mint emlékezetes, néhány hél előtt ugy nyilatkozott, hogy a szegedi szinház sorsát október elseje élőn feltét'enüt elintézi s tanács, eséri nem tart attól, hogy a szeptemberi közgyűlésen egyik-másik városatya interpelláció formájában felvilágosítást követel a város la­náciától. Azóta többé-kevéibbé kulbaeatek a szinházBgy rendezésére vonatkozó összes tervek. A Faragó­féle megoldás lehetősége ie egészen bizonyta­lanná vált, elmúlt október elseje is, az ország legntgyobb vdéki színháza még mindig néma és a szegedi városházán még mindig nem tudji senki, hogy ieaz-e megoldás ebben a szezonban. Mi sem jellemzi jobban ezt a bizonytalansá­got, mint az, ami a hétfői tanácsülésen történt. Alapi Náador, az Országos KamarasdnhSz igazgatója, aki a nyáron néhány sikerült prózai tlöadást rendezett Szegfden, értesülve a szin­ház gazdátlanságáról, beadváryl intézett a vá­ros tanácsához és engedélyt kért arra, hogy társulatával ok óber hetedikétől tizennegyedikéig ismét előadásokat tarthasson a színházban, amely — tudomása szerint — október tizen­ötödikéig mindeneseire gizdállan marad. Hs­sonló beadványt intézett a tanácshoz a Har­mónia hangversenyiroda is, amely két eslére kérte el a tsnácstól a színházat, hogy abban operaelőadásokat rendezhessen. A tinács feltűnő örömmel fogadfa ezeket az ajánlatokat és kimondoita, hogy agy Alapi Nándornak, mint a Harmóniának odaadja a kitt napokra a színházai. A polgármester, aiinek láthatólag különös­képpen tetszettek ezek a beadványok, ismét megpendítette kedvenc, de tuliágosan naiv ter­vét. Elmondotta a tanács általános helyeslése közben, hogy ilyen módon kiböjtölhetné a vá­ros az egist szezont sziaigazgató nélkül. Az Országos Kamaraszínház a télen többször ii elöadáscikluiokat rendezhetne Szegeden, le­jöhetne a Nemseli Szinház, sőt az Operaház együttese is néhány vendégszereplésre, a kö­zönség észre se venné, hogy nincs állandó tár­sulat Szegeden, jövőre pedig msjd csak akadna valamilyen megoldás A tanics elhatározta, hogy komolyan foglal­kozik a polgármester tetvével és megoldisi ter­vezetei dolgoz ki. A tanács szájára ugyanis es a (erv olyan utolsó szalmaszál-féle, amelybe most lázai ipar­kodáisal akar belekapaszkodni, de ugy látszik, nea gondol arra, bogy a város közönléginek színházi igénye már rágen tulnőile az ilyen megoldások kereteit. Szeged évliiedak óta hozzászokott as állandó társulathoz és most semmiesetre sem mondana le róia ctak azért, átért a város tanácia lehetetlen lakiikázáisil megiiinsifotta a végleges megoldás lehetőségét. Iit emlitjűk mig, hogy Almássy Endre, a Nemzeti S inház tagja és a szsgedi színház hsjdmi direktora béfőa táviratot küldött a polgármesternek, Bejelentene, hogy minden pillanatban kész a szegedi tzteház átvitelére, megfelelő anyagi erővsl rendelkezik. Táviratá­ban röviden arra hivatkozik, hogy a szegedi silnláz az ő direktoráigs alatt érte el fény­korát. Súlyos ellenzéki kritika után helybenhagyta Csanád vármegye m miniszterelnök makói diszpolgárságát. (A Délmagyarország makói muaíalársáiél.) Csanádvármeiye mai közgyűlésén a ég a poli* likai vonatkozású tárgyyak fölött is né «án sík­loítsk át a törvén.fhatéiági bizottság iag|ai. Egyedül Bethlen István gtóf minissterelnök m«iiói diszpolgárságs volt kivéiel. £*t a hatá­rozatot alaki okokból dr. Kénytes-Kolonics Jó­sief felebbetle meg. A miniszterelnököt még augmzuiban diapolgárrá választotta M*kó iépviielötastűleie. Az indítványt dr. Pelrovlc* György nemzetgyűlési képviselő nyújtotta be és az ellenzék titkos szavazást kért. A közgyűlés elnöke nem teljeslietíe a kérelmet és 34 várost képviselő a névszerinti stavasdson nemmel sza­vatolt ez iaálivány fiiéit, Dr, Kinyvei-Kolo­sies Jőzsef azért felebbeMe meg a határozatot, mert * szavazásnál mel őzték a titkosságot. A vármerye állandó váiasitmánya a felebbezés elutasítását jsvasoltí, amit a föitrényhitóaági bizottság hangos éijenzétsel fogadott. Dr. Könyves Kotonlcs Józief szólalt fel az ália, di válaiztmány Javaslata ellen. Ha «gy hatalmon levő egyént ditzpolgárrá választanak — igy kezdte benédét —, ennek a választás­nak erkö'cii értékéből sokat levon, hogy a választás nem az egyénnek, hanem a hitalom blrlokoiánik szól. Bír a (örvény nem rendeli el kife|«zetlsn a titkol szavazást, mégis titkos ssavszáfsil szokták megejtsni a tisztviselők választását, hogy a szsvazók as érezhessék izavizituk esetleges káros következményeit. Még inkább szükséges ez egy halalmi tényezőre vonaíkozó szavazásnál, mert a hninlomnnk nemcsak kegyosüó, hanem sajtó ereje Is vsa. Mentesíteni kell tehál mindenkit az erkölcsi, vagy anyigi károk lehetőségétől, melyek be­állhatnak a kormánv elnökére leadott szavaza­tokból kilolyőlag. Harmincnégy választott kép­viselő szavazóit nyíltan az tedliváay elles, ez a polgárság akaratának megnyilvánulását jelenti. Akik mellette szaviztak, azok a vitilisek és tisztviselők voltak. Hijdu eleki főszolgabíró: Szóval a polgárság színe-javai Dr. Kényves-Kolonlcs: Akik dolgoznak, épp oly kiváló és értékes rétegéi képezik a polgár­ságnak. Nem pártpolitikai szempontból adta be a felsböezéit, hanem a jogelv védelmében és kéri annak elfogadását. Tarnay Ivor alispán osztja Kolonics elvi felfogását, hogy hatalmon levő miniszterelnök javára legalább is mm sxokisss dsiyo'gdrságl indítványt tenni. Igy volt ez a múltban ii. A vármegye megvárta, mig Tisza litván elhagyta a miniszterelnöki stáksl éi csak asután válasz­totta díszpolgárrá. És jóllehet a Tisza Istvánt lelvá'tó kormány a 'egilesebban ellentétes állás­pontot foglaita el Tiiza kormányzatával szem­ben, a vármegye és város tisztviselői mégis egyhangúlag foglallak álláit Tina diszpolgár­sága mslieit. Megállapítja azonban, hogy Bei hit n díszpolgári oklevele nem a miniszterelnöknek, hanem az általánosan megbecsült ptlUlkusnnk szól, akit akkoribzn súlyos személyes inzultus ért a kűlfSIdön. Az ellenzék 34 szsvazatával izesbzn impozáns többség foglalt állást a diizpolgirság mellett éi titkos szavazás eieté­bsn sem lett volna más az eredmény. A hatá­rozat alaki szempontból sem kifogasolható, ezért a falabbazéit el kallelt utasít mi. Dr. Könyves-Ko'oaics: A kormányzati rend* szer felett mások, mint a választók, illetékes kritikái nem gyat arathatnak. Ha a kormányzati rendszer képvistlSIe azt hiszi, bogy azt a vá­Eaiztópolgáriág hel/eili, akkor a vá'azztók elé kell lépnie. Csináljon dMátot, Wkos választó jogot, oszlűsia fel ezt a nemzetgyűlést, válasz­tasson ujbél éi majd meglátjuk, vájjon olyin nagy többlégben vannak-e ennek a kormány­zati rendszernek a bivei, mint azt az alispán hiszi. Felelőssé teszi a kormányt azérl a gaz­dasági rom'isir', mely az országot érte és melynek kövitkeitében az ország kiiegzissten­ciái elhullottaki (Zaj,) A vita ezzsl bezám't és a főispán elrendelte a szavasást. Az egész törvényhatósági bizottság három szavazat ellenében a felebbezés elutasí­tása mellett foglalt állást. — Maid leszünk még tibben Isi kiáltotta iff. Márton Báint, miközben a többség zajosan éltelte a miniszterelnököt. Kettévágott egy autó egy konfliskocsit. (4 Délmagyarország [munkatársától.) Vasár­nap éjiéi felé volt vége a cirkuszi előadásnak. Korom Sándor rendőrőrmester feleségével és három éves fiacskájával hazafelé igyekezett. A cirkusztól pár lépésnyire egy konilis ajánl­kozott, hogy hazaszállítja a kis családot. K Széchényi-téren jérlak már, amikor oldalról hirtelen feltűnt egy városi autóbusz. Sem a kocsis, sem a soffőr nem tudtak már kitérni és igy történt, hogy az autó nekiszaladt a'kocsi­nak, amelyet ponttsan a közepén szakított ke té. A soffőr, aki már előbb is fékezett, azon­nal leugrott és a kis család segítségére sietett. Hamarosan kiderUlt, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, csupán az őr­mesternek az alsó lábszára sérült meg, fele­ségének pedig kificamodott egyik Iába. A ki­hívott mentők a közkórházba szállították a sérült családot. Otilartásukra azonban nem lévén ok, a mentők mindjárt haza is szállí­tották Korom Sándort és feleségét.

Next

/
Thumbnails
Contents