Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-31 / 252. szám

Hf»a 3000 koi>on«*. DÉLMAGYARORSZÁG tetrktsxttség i Deík Perenc-u. 2. Telefon 13-83, Kiadóhivatal, M)as£nksnyvair és jegyiroda: Aradi ucca 8. u. Telefon 306 ftnmdat Petőfi Madár sugárut 1. síim. Telefonnám 18—1'. Szeged, 1926 október 31, VASÁRNAP jtöüstfüii iraki esr Söaaprs Sely&en íű.080 kcr., Bcditci-aii í« rídafcsa «5JBB taii Eir« u«m ara kUkOznap 2'uy ia i ír- *s. ína*?*cp ÍM tmii, ti érfclyim 252. ura Októberi emlékek. Irta: Móra Ferenc. Tudom éa art, hogy okos embernek nincsenek #1 téten emléke'. Nekem éppen aiért lehelnek. De nekem ii esik azért vinraV, írért nyolc esztendő óla re értem rá allaksrifani ökel a limbus tó'. A Habos a *ázi»ö'vények izerínt az iróaizialnzk az a Irgalsü fiókja, amelyikbe be'efeaiiiálódatk mindenféle „majd reglátjnk" irkaf.'rkák. A ok is, amelyek még nsm elég öregek arra, bogy alászálljinak a kályha poklábf, azok ii, aceljefenek még vitás a juszuk sz ióasztal fe<s8bb rég'óihor. Ki hová ju\ ai majd az ítéletnapján dOI el: ma|d ha rgyszar nagyon ráérek-, vigy hi ugy írejfelUr a limbus, bogy se klbninl, re betolni nsm lehel többet a fióko*. Lehet azonban, hogy én előbb ketü'ök a llmiai-bt — m!r mint a kstsfcizirus szerint valöba, a pokol Icrnicíbi —, semhogy időm lenne bírói izéket cini as emléleim feleli s akkor azok nyilván izemélyválogatás nélkül szeméire kerülnek E tCI szerelnék rgyel, csak egyetlenegyet mqtmrnteni közü'öV, — erre szedetnék rgy kis helyet kipii az újságtól. Meri a iöbb'ért nem kár. Lim-lomok, amik fszimrődnek egy vidéki szerkeiz'ö asztalán, a\il akarva, nem akarva minden léte kanalai kémnek. (A Sitgedl Nop'ó mindenes cselédje vo'tim zz ,őazi róziák" bavábin, — a rígi Siegedi Nipló-é.) Pínsixos levalek a f ontok, ról: ékezünk, nem birju\ fovább, Ji| at otthocvatóknak, ha még egyazer hazakerülünk I Az o'ttoiveló nyomorúság filbördülésel. Halyi előkelőlégektől aiármazó kéziratok, magssrangu llltmi (HalvzselOk pacifista hátai, — ,tösierleaztö ur, a fegcsgyobb d skréciő*, mert as A'lAfával látszik az embeu!* A cinzura-hatósájok kemény lendslcle, bogy a legtöbb hadvsrelösig pararcsira Durazzo I ezutín Dhc nek kell i ni az ujságbai, mert Kálmán király idejében ia ugy hivttk maiysral s most már a világ vígéig ujy htflák. Meghívó s főispánhoz bizalmis ártekez'etrr. Azon beszóljak meg, miyin parádéval logsdjuk a kirllyékit, ha Dsbricenből Sregedre jönnek vizitbe. Litografált mátofala aenak a kéziratnak, amtlycen a közhan> gnlitot ismerő po'gá mester liri a főispánt, hogy a királyláicga átt tegyék Máskorra, moit nem alkalmas rá sz idö, met nagy a — spanyol náthi. SíjMkeztJ farcai kriksz-krakuom rgy karlonhpon: nekem kellslt volna nrgermnem ait a p'akettet, amit Károly k'rálynik verstett votoa a váios aranyból. Zita királyné százezer loiin'os ciipkekö Őctkéjéröl varskézirat. (Azt nem én ir am.) Valamelyik jó íkony egylet utolsó háborús gyüjiői»e: fibérnemüt a hősöknek I (Az nem kivánfifódoit, hogy az is ciipkibő! legyen.) Társaddal caziopok kanapépö ének akfal, bogy a deputic ók sorrendjében áll Ri yen hely Itisf. A saj óircda távirata arról, hogy a Habsburgok mindMagyaroriságon veasnek birtokot, mert borzasztó mégszer stték«magy > rokal a httnru ahtf. (Használat utasítás: feltűnő helyre teendői) Oépirásos táviralblsnkelta, október 30 i«i An-Jeientés az olasz fiontró : túlerő, pédMlin hősijsséggel baoló csspa'ok, az ellenség minden erőfeszítését meghiúsítottuk... O&tóber 30 án merték ezt jelenteni 1... Kis kék röpcédula, a sze edi nemzeti tanács beuutatko;ó névjegye: abszolút alkohollila om. Egy kis zöld cidula: a „vendéglősök tanícia" amnesztiád kér az a'koholmk. Mert mit ér az oly n szabad<ág, amalyikre nem sisbad áldó mást inni? Egy piros fehér-z5Id gomb, a helyi nemze i tanács jel v ínye. Mellette rgy levél, ameyben a gombom tanácsnak egy lekin é yes po'gár tagja p nászt emel egy niis k tag ellen, meri as nagyobb gombol ciháltatott magának, mini mi, a többi nemzeti mind r'n. Mindenféle eszelős indítványok, a Irglöbb a francia forradalom kö'csönkCnyvtári írodalmábél plrgi zálvs. Eredeti ötlele csak rgy polgártársnak vo'f. aki lelkes (anácaember voli, irésíbb jeles ellenforradalmár lett a tán még ma is az. Et a fainségre tudóit kádenciát. Meg akar'a pararctollalni az asz'alozoknak, bogy csupán csak negyven centiméter szélességű ágyakat csináljanak Ez normális embernek teljesen elég, mert az ugyir csak az egyik o'dalán almit egyszerre, faanyagot pedig igen sotat meg le he' igy takarítani. Hát ilyen októberi emfékek tarlóskodnak a limbusban, pernyéje rgy nagy Ifiznek, ahány szemecske, annyi törlénet, — ha megérhetném, amikor már senkinek se fájnak és senkinek se okosnak bosaiuságot, fán meg is írnám őket. S ha nem érrm meg, akkor te lesz kir értük, ha elviszi őket a szél, —- az emberi hiszékenység, az emberi egjügjüséf és az emberi élelmesség teriénelei mind egyformák minden korokban éa tán az emberi komisziágéi is. Van aiocban egy októberi emlékem, amelynek, ugy érzem, nem szabid elveaztlCdr i, meri az nem az tnyém, hinem — szerelném elkerülni a naaykfpüség látszatát — a magyar törUnelemt. Egy sürgöny, amelyet 1918okit bir 20-én ette kaptam az Aiduns mentéről, Kevevárá ól, amit azelőtt Temeskubinoak hivak. Ide írom szó ól-szóra, meri dokumin'um: — A magyar képmelCházhoz na alábbi táviratot intíz ük és k<rj«fr SísopIő intézkedéssel Szegedet is hozzánk va'ó csatlakozásra. — Kevevára környékén áfdCrög az ágyuizó, minket puiztuiátstl, hazánkat pedig iz<al fenyegetve, hogy ellenség szállja aeg területéi. — Lehe -e nakünk bármi kilátásunk arra, hogy ezt a területet viiszahídifsuk ? Vm-e szükség arra, h?gy mi elpusz uljunk ? Van e joga vall kinek ahhoz a jelen helyzetben, hogy ezen céltalan áldozatok ok nélkül meghozassanak? — Hazánk egybegyűlt országos képviseletéhez intézzük kiáltó szavunkat t ha átléptek az el'enséges hadik hazánk határát, hol állanak majd meg? Bevárjuk-e ezt ? — Hallak mrg a Délvidék magyar, német, axetb és románofku kizinségének tgykangu szavdt: a veszély közvetlen menrdékét esik a mielőbbi fegyvttszineiben és bikakitésbea táljuk. — A délv'déki lakosság nagybizol sága nevében G. E. dr., E. L. dr., 8. M., B. V. Egy fsi magyar név, egy német név, egy szeib név és egy román név. Igy egymás mellé írva utolsó do»uicen'una a szegedi Herkules oszlopoktól délre kavargó nyeivóceán együttérzésének. Az u'olsó köiös segélykiáltás, az u'olió ,S. O S." „mentsétek meg lelkeinket a magyarságnak." Hogy a képviselőházhoz intézeti sfriönnycl mi lel*, azt aligha tudja valaki. Nyilvln nem volt sfirgőr, Az is lehet, hogy valami eredménye mégis lett: tslán felffggesitették azt a Iáviró(i8ztet, aki ezt a defe ista sürgönyt felvette és hadt^. Csakhogy ezt a végzést már nyilv;n nem lehetett végrehajtani K t hét múlva Kevevárát már Kovinjnak hivlák. Keve vezér kürtje elhallgatott. U o!só bugása ez a sürgöny í volt, ez a j jszá a végekről »z orstág szivébv. I Nem szab d volt meghallani, nem szabad volt továbbadni, hegy a halál az áryunk rnsllé fiit. Ha íesznek még, akik ujabb tanulmányokat íraak a desirukcióróJ, ne fe ej sék ki belőle a keveváti sürgönyt 1 i wwftnwaiwm awoaawwwwwwwwan t^a^i^a^Miiwiwirt vb-jwiwwww^w^^ i Napirendrt (fizik Sándop Pál indítványát a hadikölcsSndk valoráieiéjipól. Mégis meglssx a valorizáció, de ?gtn mélsékált tempóban. (Budapesti tudősitönk telefonjeleatése.) A tiemie gyűlés fo'jo óin ma délbess igen nagy zerglepetéssel fogadíák azt a hitt, hogy Bethlen Itt• án gióf miniszterelnök a Sándor Pállal folyla'o'.t megbeszélés után hossöjőruldsdt ndte ahhoz, hoif Súnaor Pál a hidlküaiaOk valorhálát ára tontikozilag btnyujiotl indítványát Koplrtndrt tűzték. A mlniszicralr ölnek az as elhatározása, boiy ezt a kérdést ren tekinii politikusnak, azért keltett iien nagy rceglrpetéat és fetű^ést, mett köztudomásu, hogy Bad János pénzügymlnittitr igen mtrevta szembetelyezkedttl m/adtn valotizdcUs kisérltiUl, annak dacára, hogy az egyaéges pári részéről igen coka*i bangoztattás a hadikö csönök bizonyos mérlékű valorizációjának szükségességéi. Most Kár, bojy a javaslatot napirendre íü;ték, ex elaő lépés jelent a valorizáció felé. Eíőreláthaó, hogy a baátkilcsönik valorizációja igen mérsékelt itmpiban fog mtglndulni és elaöiorban »z úgynevezett karilaiit valorizációkat fogják keresztülvinni, azután kerül sor az úgynevezett nősjggysők" b'rtokábzn levő hadikö:ciönök mérsékelt valotizációjára. Szerdán publikálják, hogy hova kerülnek uj főispánok. lés már megtörtént. Értesüléseink szerint a hivatalos lap szerdai, vagy csJtirltkt száma fogja hozat azoknak a főispánoknak a jtlmntésit, akiknek kicserélésit határozta el a kormány. (Bvdipitli tudósítóik ieltfoafelintést.) Scl* fovstky Béla btlügyminisiler ma a Ház folyoi óján ugy nyilatkozott, bogy a főispánok meg erőaitétére, ille ve felmerésére vonatkezó dönNagy botránnyal fajaxődöftt bm m budapaati boxmérkőzéaa A rendőrséf ürítette ki a ttrmst. (Badfpisli tudósilénk Ultjosjíltalése) Szómba on este a ré^i képviselőházban me&tarfotiák a régóá hirdetett b xmérkőzést, amikor Hadra Kálmán migyar bá nok Salcrdt spinjolchamp'onnal állolt szemben. Ai eltő menetben alig kerültek egymáshoz köze! az ellenfelek^ a második mene ben pedig Hadra atontal knockau olia Salcedol. A közönség erre fujjolai kaidéit és nagy botrányt rendezeti, mert az voli a gyanú, hogy a professzionista bcx .lók itszefátizaitak. A botrány o^yan tomboló voli, a közönség olyan fenyegetően viselkedett, hogy a rendűrség üriteiio ki a Urmtt. Sportkörök dintik el, hogy volt-e összejátszás.