Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-26 / 247. szám

Ara 1000 kopniin. DÉLMAGYARORSZÁG •iifkc*2te«ég t Deík Ferenc-u a. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MlcaCnkfisayvtiir éi jegyiroda: Aradi ucca S. sx. Telefon 305. • i Peíűí! Mndur sugárul 1. Mim. Tcilelonizíni 16—31. Szeged, 1926 október 26, KEDD MSüwííít tntti Ksü fessapn ^elTteu ffl.U'JO kcr.. Budapeitc > ta it-MS Ssan Ea?»8 mm in MtkOznap ama kai I ír* t* iHMTua* BEH íarsa*. Ír ívfelyam, 247 síim Apponyi nagy btaiédt után Rassay szólal fal m falaőháaei vitában* (Badapeitt tudSsiitak telefenjelentése.) A politikai élet érdeklődésének eiöter éban ma Appinyt Albwt iről biszéde áll, amslyet a faisöhási vita során a nemzetgyűlései; mondott e<. Apposyi beszédét iletőleg a véleméayek még as egységes pártban is megoszlanak. Az egységes párl nagyriaze sziate koniteraálva fogadta azokat a súlyos kijelentéseket, amelyeket beszéde torán Apponyi tett, s pirf kisebb ríize szo&ban nem tulajdonit különösebb jelenfőiéget Apponyi kijelentéseinek és est a fslfogísáí azzal magyarázza, bogy Apponyi kijelantései tulajdonkcpsn ax egységes párt egyik: fiijának egyetlen #8 meggondolatlan provokációikra történtek. Az ellenzékre méy batást fe t Apponyi nagy beszéde és az a két súlyos kijelenté?, amellyel az egységes pártot, illegve a kormányzatot illette ás vaőszinüleg a következménye as lssz Apponyi urai feíszólalásának, hofy a vita ujabb langai kap is tlméiyil, mert most már nemcsak az ellenzék fog abban erősen részlvanni, hanem az egységes pártnik főleg szabad királyváhsztó tagjai is felszólalni készülnek, hogy állást foglaljanak apponyi egyes kijelentéseivel szemben. Az ellenzék részéről Rassay Károly szólal fel a holnapi Illésen és nagyobb besiéúet mond a javasfai ellen. Az egységes páríban ax este bire fer|edt annak is, hogy Batblen István miniszterelnök a nemzetgyűlés ho n pi ülésén válaszolni készQI Apponyi mai felszólalására. ECsQlyedt hajék »z Ooaánen. (Budapesti tadtsltink telef»njile*tiie.) Halifixi jelentések szerint egy angol gősös az északameriksi partvidéken elsdlyedt. A hajó Ugtnjségékői ewpda tUenkitleo mimkfiltik meg. Bordeaux! jelentések szerint a Kaloianta belga gőzös a portugál partvidéken 41 fiaji ltgényii$ivel elsilyedt. A katasztrófát kazánrobbanás okoz**, amely a ha/ól valóiággal kettészelte. Az átdozitok között van a kapitány felesége és négy gyermeke is. BMIMWIMaMfMMWMMNM^^ Sxabadságst, rsndatf haladást és megértést hirdetett Rassay Károly m balpárt szegedi xászlébontásán. „Adjanak amnesztiát a frankbamisitóknak, d« adjanak kegyelmet a politikai bünösOkntk #a — az Ártatlanoknak* Impozáns keretek között alakult meg a balpárt szegedi szervezete. (A Délmagytrerszdg munkziársátil) Impozáns ke esst- közöli bontott zásilót vasárnap délelőtt Szegeden az egyesfllt balpárt ás a zásslőbonlássál egyidelüleg kimondatta megalakulását a tsegtdi dimairaíikai pdrtszlvelifg Is. A nagygyűlést a Belvárosi Moii t«g«s helyiségében tartották mtg, amely zsuloláiig megtelt $ demokratikus eszme híveivel, az érdaktfldők hatal«as tömegének nigyrésze azonban, több* ixix ember már nem fért ba a gyűlés helyiségébe, Qiivil a rendőrök a moii Helyiség megtaléte nlán senkit sem bociátollak be. A nagygyűlés tiz óra után néhány perccel keidCdött, amikor Ottovay Károly meglirlots vegnyító besiédéf. Bijelentetle, hogy a demokratikus szegedi polgárság már régen hangoztatja a pártszervezet kiípiiésének sxűsségessigil. Most elérkezett ax idő arra, hogy a plr<szer»ezet megalakuljon. Mivel a szegedi pár szervezet szotos kapcsolatot kiván teremteni a budapesti időközben megkukult balpárttal, as alakuló nagygyűlés rsndezCi mtg* hívták a balpárt vezérkarát, hogy ilt ismertessék politikai programjukat. As elnöki megnyitó nlán a közömig lelket iljenxése közben Rasaay Károly, a balpárt vezére kezdette »eg nagyszabású beszédét. Elmondotta, hogy négy és fél évvel ezelőtt volt utoljára Siegeden és ma is élénken etníákezik arra az Ugatott atmoszférára, amely ebben a vátosbsn és as egész országban urtllodott. Este utazott vissia Budspsstre és másnap este egy rettenetes bűncselekmény detonációja dör• dilit el — Bennünket akartak elnémítani — mondotta Rsssay —, mert ast hitték, hogy velünk az eszméket is elnémíthatják. Ezek a dolgok juinak essembe, ha visszagondolok arra, amit Bethlen István gróf miniszterelnök... A karzaton valami fiatal hang a miniszterelnök nevének említésekor éljent kiált, mire a nagygyűlés közönsége harsány „le veleu-vtt válaszol. —... a nemsetgjülés egyik legutóbbi ülésén mondott, amikor kijelentette, hogy az ellenzék féi a választásoktól. Erre & kijelentésre akkor nem válaszoltam, mert nem akartam azt, hogy a nem zelgyűlés hátralevő kis idejét meddő azchaicokkal töltse el. Most azonban innen, Szegedről azt üzenem Bethlen Istvánnak, hogy az ellenzéknek nincs oka félni a választásoktól. Az ellenzék jól ismeri a kormánypárt választási metódusát, volt alkalma négy és fél év alatt azt megismerni. Nem félünk a választástól, mert tudjak, hogy a kormány metódusá nál erőszakosabb m dszer nem létezik, azonban teliesttjük kötelességünket, szembenézünk az trőszakial, amely nem mi ellenünk, hanem" a polgárság ellen irányul. (Taps.) Alkotmányos államban a választás eredményét az eszmék küzdelme dönti el. A mi programunk kiáltotta a tüzpribát, ez a program ma is igaz, élő valósáé. — Mi éveken keresztül követettük a jogrend helyreállítását, a takarékosság elvének alkalmazását, békés külpolitikát és szociális közgazdasági politikát. Hi s? kormány bizalmat akart maga iránt kelteni külföldön, kéntelen volt átvenni ezeket a jelszavakat, de tettek nélkül vette át. A kormány legnagyobb sikerének a szanálást tartja, pedig ez is az ellenzék munkájának ai eredménye, hiszen Bethlen István Hódmezővásárhelyen kijelentette, hogy Mjgyarország jóvátételt soha nem tizet, a pénsügyminisz'er pedig ugy nyilatkozott, hogy a külföld pénzügyi ellenőrzését soha nem iüti el. Az ellenzék programja volta külföldi kölcsön megszerzése és a békés külpolitika. Annakidején arra, aki ezekért küzdött, rásütötték a hazaárulás bélyegét. Ma pedig a kormányzat kényszerből átveszi ezeket a jelszavakat. Elmondja ezu'án Rassay, hogy az első, majd a második nemzetgyűlés első éveiben ax ellenzik áliandóan követelte a kereskedelem ssabadtágdl is a pro ekeié rendszerének megszüntetését minden eredmény nélkül. Jött azonban a szanálás ét a külföldi ellenőrző szakértők kötelességévé tet'ék a kormányzatnak s kereskedelem felsxabídiiását és rákéayszeritették a nyilt protekciós rendszer megszűntetésére. Számtalanszor rámulatoit ax ellenxék a ptagretssiv adizis bevezetésének szükségességére, de ebben ax irányban csak akkor történt meg az ellő lépés, amikor a külföldi szakértők öiven aranykoronában ál'apttolták meg az átlagos adómaximum mot. Igaz, hogy ezt a kormány nyolcvankilencven aranykoronára eweiíe fel mig. A lakarikosságot is sürgette az ellenzék, de ezsn a téren is csak egy külföldi ellenőr hozott kennycbbUliat. eröszakas megrendszabályozásával is a A mai kormányzat pallllkdia a sajtó közszabadiágik megnyirbálásával apstíkus hangulatét teremtett űz egéiz országban. Amikor kfpailanl a frankbotrány, axf látta as ország, hegy a kormányzat nem képes kiszakítani %agát axokból a kötelékekből, aiseljekkel kű'önbPző kükkeknex kapcsoÉn nem vagyok a bosszú hive — mondotta emelt hangon Rassay — én a kiengesztelödés hive vagyok. Ha a kormány az amnesztia utján elindul, ne csukja be a szemét azok előtt, akik a kormány elleni becsületes harcukban kerültek a törvény elé, mert ezekkel szemben is kell a megértést gyakorolni. Nemcsak külpolitikai érdekek, de a nemzet becsülete is megköveteli azt. (Hosszas taps, éljenzés.) lódott. Most pedig, amikor elhangzóit a frankügyben a Kutia i élete, azek a klikkek ismét megjelentek és aláírásokat gyűjtenek Windiicbgraetzék kegyelmi kérvényére és ugyanakkor hivatalos nyilatkozatok is jelennek meg, bogy erre a kegyelmezési aktusra szűkség is van. Rassay ezután arról beszélt, hogy nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdésekben is kirívó az ellentét sz ország társadalma és a kormányzat között. Az országban másfél év óta az adómérséklés jelszava lett úrrá és azt a kormány eleinte izgatásnak minősifette, de azután elíogadtaa— jelszót. A törvényhozás tiz tisenöí százaiéisksl leszállította az egyencgadók kulcsát, a kormány pedig blzal mas rendeletben utasította a pénzügyi hatóságokat az adóalapok emelésére, tgy a valóságban az adók mérséklése helyett mintegy harmincöt száza lébos adóemelés következeit be. Az iménti fi&iai hang ismét köibeszól a karcairól valami ellentmondást. — Nyilván egy boldog ember, akinek kevés az adfija — int feléje Rassay nagy derültség közben. Ezután az adórevizlók rendszeréről beszélt. Elmondja, hogy a beigért revizió végrehsjtásaképen a pénzügyminiszter eddig csak Miskolcra küldött le a minisztériumából néhány msgasrangu tisztviselőt, de (elhatalmazta a pénzügyigüzgatóságokat, hogy saját hatáskörükben revidiá>ják adókivetéseiket. Pedig olyan bürokratát nem teremtett az Isten, aki önmagát korrigálná. Az adózók számára igy caaZI as appeláta utja marad meg, amelynek eredménye azonban csak közigazgatási bíróság előít lehet. Itt husz