Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-26 / 247. szám

2 del maoyarorszao 1926 ckfóber 26 biró elé kerül a tizennégy—húszezer adőfetebbezís és beletelik legalább három ev, amig valakinek ai ügye eiintéiődik. — De axéft kénytelen vagyok megállapítani, hogy a kormány mégis ctak tett valamit as adómérséklés terén, mérsékelte as — örökösödést adót. As egész világon as öiöiösödési adó kulcsának i emelésével akarjak roegsiüntetni azokat a nagy szociális differenciákat, eurelyek az egyenlőtlen vagyonmegoseiás következményei. Magyarországon, amikor a nép a aöEterhek mérséklését köveieü, a kormány az örökösödisi adót szállitja le, hogy kiknek az étdekeben, ast nem kell itt ntejeni. A 9 és a 12 pont. — RendkivQI érdekeli — mondotta azután Raisiy — a szegedi iparosok viláji a kt'enc ím a tizenhét ptni körű'. Az én szivem a kilenc pest mellett van, mert hiába kflzd az iparosság nelyi célokért, hi országos viszonylatban nem következik be a változás. A magyar alketmday alfán legyen, hagy biztosíts » a nép akaratánne érvényesülésit. — Rabindraaafh Tagore nem régen Olaszországban Járt és beszélgetett egy olasz poilikuisil, aki mentegetözDtt e'őtte, hogy Olaszországban diktátum vin ugyan, de gazdtsáti fellendülés Jár a nyomában. Erre as öreg hindu b9ics Igy válaszolt: „A régi Egyiptomban is gazdasági fellendülés voP, hatalmai piramísokai emeltek, amelyek még ma is meevinnak. De hevd leit a nép, ameiy emelte őket.' As a nemzett, amely nem követeli akaratának érvényééi élét, eltűnik a fold seinéről. — Hallluk mdr Telekit — sxil közte a karzatról iixil a fiafal hiag — Éa nigy év óla akarem hallani Talekit, de eddig még sohzsem hallattam, —- válaszol e kötbtstilisra, hatalmas tapsai keltve Rassay. Ezután kijelenti Risssy, hovy sojliszabadidg nilkil felburjánzik a panama, ax esküdtszék visszaállítása garancia lenne mindenkinek, első* sorban közmorálnak és követelni kell az általános titkos, koncessziók nélküli vdlasztijogof, meri lehetetlen, bogy Migyatország kis azfcetként éljen nyili és ki ö t választójogával a környező demokratikus államok Söiöit. — Akik azt hiszik, hogy a numerus clausui elleni küzdelemben merül ki minden Ubtráilzmus, tévednek. Ez esek egy seb, amely ekkor gyógyul meg, he az állami élet demekratlkus alapon rendezkedik be. Mi a rend és a snabadsdg pártja vogyunk, rendet akarnak tarradalom nélkül. A aiabidiág rend nélkül puctliló valami, a rend szabidság nélkül telpedért támaszt. Ez a orogram nem uj, ez Kossuth La/ot p'opwm/a. E* a mi ^politikánk, köveié <e Öaözön áll, a sorsa az Öaök keiébe és kitartásába van letéve. Raisay Károly hatalmas, hosszantartó beszédét tapssal és eljenzéssel fogadia a nagygyűlés. Utána Szakács Andor aemie'gyfl'éti k*p»i«elö beszélt. — Ak egyik szegedi újság arra a birre, hogy Rassay Szegedre jön, — kezdte Szakács brszédét — megkondította a vészharangot. Elkiáltotta, hogy megjöttek a „viharmadarakH illották most beszélni, kérdem, lehet-e sérelmeket higgadtabban tárgyalni. Alaptaltfn rágalommal illeti a nenuctgyluesnek azt a részét a lap, amely azt akarja, hogy Magyarországon a magyar nemzet legyen az ur. Beszélt ezután a választási visszaélésekről a főrendiházi javaslatról, amely amint haszonnégyesztendős született törvényhozók mondják majd meg, hogy mi fáj Szegednek — Ne keressünk mi az ország számára jövőt,, fejlődíst a felsóhásban, a régi uralkodó csaladokban, ez a jövő itt van Magyarországon. Az ezeréves szuverén nemzetet tiieii meg minden jog, mert övő minden kötelesség éa minden teher. Sze ged mindig a szabadság vára volt, mindig megérezte az idők szavát, tudom, hogy most is meg fogja érezni. (Hosszantartó taps.) Szakács Andor nagy tetazésael fogadolt beszéde u'án dr. Bródy Ernő tartott beszédei. Kij Mentette, hogy sz orizágra a legnagyobb bajt Trianon és a mai kormányzat hozti, melynek rendsiere fél diktatúra, mert alkotmányossága csak látszat alkotmányosság. A közéletit a gomblyuk- és a zsebfájdalom jellemzi. Uj mel óságokat kreálnak, bogy az embereket biuságukkal fogják meg és egyeseknek privilégiumokat ad3ik, pedig az egéiz nép megsérte t Önérzete és gazaasagi fájdalma vár orvoslásra. A helyzeten csak a demokrácia változtathat. Régente csak a munkantlkiili munkás fofilmát ismerték, ma megismerkednek a hivatalnélkülihivatalnokkal, kereskedésnélküli kereskedővel, a lakásnélküli lakóval és a munkanélküli munkaadJval. A fsggetien nemzett demokrata párt nem igér mást, csak lelket és szivet a magyar polgárság jőíő.ének megmenéséér'. (Lelkes tetszés.) Ezután Dénes István nemzetgyűlési képviselő tartott beszédet a földreformról. Elmondotta, hogy Magyarországon tizenhatmillió katasztrális hold termőföld van, ebből nyolcmillió botd eierötsráz csilád birtoka. Ha ezek a nagybirtokok intenzív gazdálkodás alatt állanának, nem lenne kifogása ellene, de mint a Szeged határában elterülő kilencvenezer holdas Pailavicinibirtok is a mai rendszer mellett csak arra szolgál, hogy birkanyájakat és tenyészállatokat tartsanak rajta. A: országot csak ugy lehet megmenteni, ha ezeket a nagybirtokokat benépesítik. Magyarországon addig demokráciáról nem lehet beszélni, amig ezerötszáz család kezén van a termőföld ötven százalékú hiszen a löd az alapja mindennek, a tényleges hatalom nem a nemzetgyűlésé, hanem azoké, akit a föld uraf. — Igy volt cz esernyolcsváinegyvennyo'c elölt, most is igy van, cstk a forma ffiiés. A nagvbirto kosok legnagyobb része nem is magyar. £«t kívánom a szegedi ifjúság telkébe is beoltani Gou- 1 doljanak arra, hogy egy herceg Metternichnak. 3 százezer hold magyar földje van és gondoljanak arra, hogy Diogenes lámpajavai lehet keresni a százezer holdasok feöxöit azt, aki résztvesz a közélet munkájában. 1923 óta s magyar mágnások mindössze 8 szegény középosztálybeli gyereket vettek magukhoz, hogy — hiányzó birkap&süoraikat pótoljak velük. Egyszerű hollandiai munkás, iparox emberek jöttek ide, hogy ezrével vigyék el magukkal a magyar nlncsetlenek gyermekeit (Kőibeszúlások: G/s lázat! Botrány!) Dénes István nigy üpisil fogadott besiéde után Oktovay Károly mondott rövid beszédei. A n*gy«yű!és lelkes hangulatából megállapítja, bogy Sieted város liberális, demokratikus polgáraága meg akarji alakitani a pártszervezete! és esért a párlat megalakultnak jelenti ki. Az újonnan alakult p£ít nevíben néhány szival üdvözli azegjejűlt balplrt vezérét, Rassiy Károlyt és a társaságában ltvő ellenzéki képviselőket. Az alakuló ntgygyfliást ezután bezárla. Rassay KárJy képviselőtársaival és szsgedi híveinek lársasigabm ezután raegizemléle a város nevezetességeit, megnézte az egyetemi építkezéseket, a fogadalmi templomot és a «useunot. Délután két firakor szűkkörű ebéd volt a Stefániában. A képviselők a délutáni gyorssal utaztak vissza a fővárosba. fia eddig ]ó volt az egészségtelennek minősített természetes lég, akkor ezután is Jő lesz — állapította meg a tiszti főorvos. (4 Dilmagyarország mu%katársdtii.) £ dekes éi figyelemremé tó vita aii melye volt tiéífön dtlslöit a városháza tanácsterme. A tanácsi *ita tárgya a Jlg voll, a lermésiates jég és a mfljég. Az előrelálé tanács már a kora nyároi hozzálátott a kérd ás elintézésének eiökíssiiéiéhez, bogy a l<gy ne találja késaQle ien3l a tá íos hatóságát. Felmerül uiyinis a kérdés, hogy aiok a tárus körüli vizek, amsljekből a téi hónipokbaa Összegyűjtik a (eratéizefes jegel s jégárus sással hglalkoió vállalkozók, megfelelnek-e a közegésziágüjy köve'elményeinek. A anáci az előijáróiágí ügyosztályt bizta meg 8 kérdés kivizi«aiáiával és a vizsgálat eredményért Hegedűs Antal Ib. tanácsnok a hétfői tanácsülésen reUrált a tanácsnak. Hsgedfls tecácsnok elmondotta, hogy a régi jlgűgyi izibil/rendelet (mjrt hit ilyin is van) értelmében a vállalkozók a természites Jégkészteteksi csakis a Tuzaből, m Csongrádi-sugárut végén levő Vínóbó»,a Rekusi-ióből éa aKátaytanya feliem vitáliásos területekről gyűjthetik össse. Átlcndő volt a pmasz, hogy a teraaáizetes Jég egészségtelen, hismámta közveszélyes. AZ elöljárósági nivatal az elmúlt télen többször megvissiáliatta a ttrmészeiee jeget Rlgler Ousz« táv professzorral, aki megállapította, hogy a rókusI tó vize határozottan egészségtelen, Jalenfélébaa kifejtette, hogy a termés setes Jég ..rusitasat ceaais atibm aa esetuen szabid aa engedélyezni, ha a varos hatásága meg tudja ns«dáiyozn>, hogy ezt a Jegei tpsri céloko* kívül mds cilra nem Használjak Jet. Megállapította Rigter professzor, hagy a Tisza vize is ártalmas. Az előljárósági ügyosztály az iratokat eralán áttette véleményezés végeit a tiazti főorvosi hivatilba. A tiszti főorvos *zintéa mondott szakvéleményt. Sisrlnte abban sz esetben, ht eddig jő volt a természetes jig, akkor ezután is jé lest. A tiizli főorvos szektéleminyiben megállapítja ast i«, hogy m viros valószínűleg aseri akarja korlátozni a Jégfogyasstást, hogy a mfljággyártaat monopoiiza hassa, As előljárósági hivatal a véleményeket ezután felterjesztette a népjóléti miniszterhez, akinek most érkezett meg a váUssa. A népjóléti minisztérium az országos közegészségügyi tanács véleménye alapján Közli a várói ht (óságával, hogy csakis a kifogástalan ivóvízből kiszilt mijég felel meg a közegészségügy kövdelminyeinek. Mivel a városi Jággyár a miniizter érteiOlise szériát el tudje látni műjéggel a várói teljei jígszBkiégtetét, de a város jeggyárán kívül mati&nvállalatok is fogiaikoziak jággyáriássai, a természetes |fg használatát akadaiy nilkül be lehetne stűneini. Hoiszu vita indult meg a tanácsban. A tanlci tagjainak egyrfitze a népjó éti miniszter álláspontjára helyezkedett, a többiég azonban ugy gondolta, hogy van araayköziput ii. Az állóvizek Jegének faibaiználáaát kell ciak ategakadályoznt, de a Tisia jigére nem kell kiterjeszteni a korlátozást, mert a folyó víziben eloszlik a sunay. — Kisméreti jtrtőzls nem leket veszedelmes — állapító ta meg tíekor Pál polgármesterhe'yettss a tót kOltő után, aki meg azt mondotta, hogy „egy kis Halál nem sokat teiz, őseinknek sziutén ugy volt". A többség ezután elhatározta, hogy Javallatot terjeszt a köigyülés elé és javaiolni fogja a jégagyi szabályrendelet olyan értelmű módosítását, hogy csas a Tisza légéi siabsd a műjígen kivűi forgalomba noznt, meg a Maros jegét. Mozireklám vetítő lemezeit (diapositiv) művészi kivitelben készíti mozgók részére felveszi sosTamcs Hódmezővásárhely, Korzó Mozi. IVárkonyi Mihályi nagy filmje: | Pompei pusztulása | | péntektől vasárnapig a Korzóban. | Elsőrendű m sár-és hócipők megérkeztekf Tartósságban, minőségben, árbam felülmúlhatatlanok Angol harisnyáink szenzációt keltenek.