Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-22 / 244. szám

Í9 % október 22 D»LMAO¥&SOitSZAO S Rasiay Károly éa ^z egyeaűfi balpirl veieiüpiiiiSltus^i szsmbiion délután térkaxHiek mtg Szegedre. Est® közvacsora les* a Kacsban. (A Dilmagyarország munkatársától.) Az eget* városban lázas é<deklődís nyilvánul meg aziráf.i a nagyjelentőségű politikii esemény iránt, melyet sz egyasiii balpdrt vasárnapi zászlóbontása jelent Szegeden R:ss»y Károlynak és képviselőtársainak részvételével. A képviselők szombato > déluán a budapesti gyorssal ércesnek Sieieoie. Az eddigi mes-ülapodái szerint Réstoy Károlyon feivüí Szegedre jón LeUy Ernő, Riieprecht An?at, Szaldcs Asdor, FdHún Béia, Haska Vilmos, Hegymegt Kiss Pál, Baract Mm el és Bridy Ernó. Szombiton esíe nyolc órakor a Ksssbin könaewa hsz. amelyen ugy az első, mint a második választókerület demokratikus polgárságé impssánt! tömegben visz — értesülésünk szerint — riszt. Vasárnap délelőtt 10 órakor fanja meg a Belvárosi Mozibxn az eaiyestilt balpád ahkulé nagygyűlésé', ametyea R^sty Kiroy fejd ki a párt programját éa fmoi palltlkal ttyihlktxatokot is asz. Rissayn kivül a negyiyüiésen a fővárosból érkető e leuziki képviselők közül is többen felszólalnak. Dá bsn azükebbkörű ebéd lesz a Tiszában. Az ellenzéki politikusok <s diluldnl gyessel utaznak vissza a fővdratbo. Hivatalos szakértük megéllapitettáky hagy a vásárhelyi robbanást oxigén okozta. Tévedésből cxígén-patanciot viüik «l a vasúti áüomás raktáriból. kocsisát bizta mag, sU a vssuti raktárból iivedteböl a vásárhelyi txikvlzgfúr részért érkezsíl oxigétt tartalmazó palckai vük ti a jéggyárba. Délután négy óra tájban telentkezait az oxigénért a szódaviigyár megbioitja és ekkor derűit ki, hogy a jégg?árba viiték el. A ssilviigyárból nyomban talefonáiUk a vágó hídra, hogy a jéggyáni figyelaeitessék a tévedésre, azonban a vágóhíd félórai csíngafés •tán sem jelentkezett. Ekkor e Kmcz Béla Zsoidcs uccai ipartelepét hívták (el, ahonnan egy inait ttósténi biciklin kfild ek a jéggyárbr, de már kísőn érkezeti, a robbanás akkorára megtörténi. Az Sgyésiség resdeleére dr. Janlovlts *z«g*di eg?etami m$r és dr. Ormes Pál kórházi főorvos ma délelőtt felboncolta Nagy Sándor holttestét és meg* lapították, hogy a szerencsétlen véget éri ffgépész teljesest józaa állapoíbm vol', amikor a szersncséHensfg bekövetkezeit. A szerencsétlen embert egyébként csüiörtökön délután temették el nagy részvét melleit. (A Dilmagyarország hódmezővásárhelyi munkatársitól) Csütörtökre teljís vifágosiágpl kiderfcl', hosy a jéggyári robbanást nem gondatlanság vagy a gépek biblia, hangi® wásden vonataozás^bm ravga a véittlm okozta. A tegnapi vizsgálat a egJtilspilűlfa, hogv a szerencsétlenséiet vafóninüieg mát vtgyiszer idézte elő, melyet aaméniák beiyeu hmnáüat?. A mai vizsgálat, melyet dr. Zombory János vissgáióbiió helyettese, dr. Horánstky taiktós ügyészségi alelnök, Raheayl Ojuia lelsőip<r iskolai tanár és Primty Ferenc gépiaakér.ök tartottak meg, megáiiapi ott*, ha jy a tabbmási exigéa ekem, amely tévedésből került a jig gyár telepére ammóniák htlyetl. De még igy is elkerülhető leit voína a szerencsétlenség, ha as ilialmazot'aK fetfzűi vUaki észrevette volna, hogy mi vaa a palack aldaldra Írva. A vizsgálat att is mesállapította, hogy a jéggyári válialae részére kedden cfatugyan érkezett aamóniék, amelyet a Ma'dvay-W.e ssállüó cégnek kellett a vasútról a telepre szállítania. A cég as elsxál i ássál Sietős Mihály nevű Megint egyeteüieaiteni akarják a Somogyi' könyvtárat. (A Délmugyarorszdg munkatársától.) A napokban meglátogat uk dr. Tóth Károlyt, a szejedi egyetem rektorát, aki több, igen érdekes dolgot mondott el as egyetem belső ügyeiről, terveiről és küátíssiról. Elmondotta többek közölt, hogy a kuHuiztainisztériumíél nyert Iriesfiésa szerint néhány napon belül kiírják a nőgyógyászati klinika épliéiére ia a pályázatot és igy a jövő évben az építkezés tempója lényegesen gyorsabb lesz, A fontos az — mordot la a rektor —, bogy a viros addigra befejezte a szükséges telkek kisajátítását. Elmondotta ezu'án a rektor, hogy érdekes tervek kötelednek e megvalósulás stádiumához az egyetemi könyvtárral, amelynek könyvállománya meghaladta s»ár a nyolcvanezer kötetet. — A klinikák építése után ÍZ állat® sz egyelem számára kSlin könyvtár pilótát 1 jg építeni és akkor felssabadulnak azok a helyiségek, amelyeket a könyvár ezidőaierint a központi épfllelbtn elfoglal. A közponii épületben i*y a Jogi kar ssemináriumain és a hivatalokon kivül nem Usz mis, A Ur» az, btgy az egyetemi könyvtárai tgyesiljik et váras Semegyikinyvtdrdval az aj helyiségben. A vátoii könyvtár tulajdonjoga tereéste esen a váróié marad és az egyssitett könyvtár korlátlanul állana totábbra is a ntgykőzftuég rendelkezésére. A Somogyi-könyvtár egyekmesitésére vonatkozó terv nem ujkeletű. Az egyetem már évek óta óhajtja, de éppen ugv ttem lehel véleményünk ét meggyőződésűnk aierint belőle semmi, mint ahogy a Köskórház egyeiemetiiési terve is megbukott. A helyzet a könjvlárrtl is ugyanaz, mint a kórháisal vólf. A város könyvtárának kifejezetten a közművelődéi elósigiléte a célj*, az egyelem könyvláránsk ped g kifejezetten a tudemdayis maekilkodds slötegilése. A keltő nem egyesíthető egyiknek, vagy a má siknsk a sérelme nélkül. De ea az egyesítés érzékenyen sértené a város lultnrllii érdekeit is. Amikor raíndeaűt! a könyvtárak ssaporitását követelik, Sieged vátos közönség* nem járulhat hoizi ahhoz, bogy a meglévő könyvlárak száját az e^yesi éssel csökkentsék, hiszen közludomásu, hogy minél tödb a könyvtár, annál nagyobb tömegekkel kedveltébe ö m«g a kőnvv, a kul ura. Azután meg a városnak a Somogyikönyvtár lentariása erkölcsi köfelesetisége. Somogyi Károly kinonok, n künyvtár nigynevfi megalapítója azzal a feltételfel adományozta a mai könyvtár alapját a városnak, hogy az örök időkig a szolgálatára legyen a vároa közművelődéséiek. A Somogyi-könyvtár egyetemesitésfnek a ferva minden bizonnyal éppen olygn n gy harcot fű>g provokálni, mint a közfcörbáz egye'e* meaitési terva és ssental hisszük, hogy ennek a harcnak a kimenetele is azonos leiz a kórházi hircok kimenetelével. Az ulra felbukkant terv hírével felkeresik ASóra Ferencet, a Somojji-könyvtár igazgatóját, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: — E< a terv még 1922 ben merült fel, «mi< kor «z egyetem tanácsa megbízta dr. Dizty Ls[os professiorf, as akkor &ég csirá; oan lévő egyetemi könyvtár helyettes vezetőjét, hogy keidjen a vátos hatóságával .^árgyatásoka?, miként lehetne a két köüyvtárat egyesíteni. A professzorral a várcs képviseletben éa tárgyaljam és megállapodást a is juiotUm vele. E«t a megállapodási Dézsy releráüa aa egyeiemi tanácsnak, én pedig a város tanácsival köiöllem. Enrttsk a megtüapodssnak az volt a lényege, hogy a kii ktayvtár istzs atm elvmlhaii egyrészt a Somogyi-kőnvvtir alapító f«ve?e miatr, másrészt, meri más a rendeltetés az egyetemi könyv árnak és más a közművelődésjellegű Somo^i-aönyviá na*. Eífenben aző lehel a kél kisyvidr egy helyen való elhelyetétéről az állemányek elkiiinilésével és köiös veselás alatt történő köiös fejlesztéséről. — Ez a megoldás, amely szerint in as eüye'em stá uszába kstrfiltem volna át, ugy a város, nini az egyelem halőiágánab tetszett volna, azonban ekkor érkeze t meg Erdély b51 ApAthy István professzor, aki egy értekes eten, amelyen as egyetemet a rek or és a dékánok, a városi psdig éi képvselem, t>zzal a tetvvel állott siő, fcocy nem elég a két könyvtár össze* kspesoláse, hanem egyeiemesiteni kel a muzeu aot ir, ugy, hogy a museum minden osztálya kite epi'essék éa kűiOn külön vezetőt kapjon egy-egy egyetemi tanár személyében és minden osztály vezetőjének külön személyzet álljon rendelkezésére. A kapcsolatos a város, as egyetem és az álfáin között — Apátby tervei szerint — én képviselném, mini központi főigazgató. — Erre a tervre én azt feleifem, hogy ail anyagi ekekből ktvihetethnmk tartam, de különben ss-tó h8iyes:em, meri ezt látow, hogy mi előnyöm lenne nekem belőle, de nem látov, hogy mi haszna lenne a városnak, a bűzöméinek. Ms ugy áll a dolog, hogy mégis csak az egy siegedi muzeum az, amely, ha sierény keretek kö<öl! is, az Idegenek elölt riprezentálja a szegedi luliurát, a szegedi itözöniég s ámára pedig a legideálisabb szabidiikota. Ha ellenben széttagolják a muzeumot, l«be', hogv ötven év múlva reiz öt nagyszerű mmautn S;egeden, de addig a ma akármilyen kis Seretek 8ö ölt, de mé|is létező ssegedi muzeum megszttnne. Mert nsa a közönség a muzeum egyik osztálya kedtéérl bejárja és tanulmányozza a többit is, de ha szétszórják a síé fagott muzeumot Alsóvároson, Felső városon, Rőausoi, Ujszegiden, skkor a közönség nem fog vítaárnaponkint egyik helyről a másikra vándorolni, mig most mindent megtalál együtt. Nizetem szerint ez a terv a mesi nagysztrB ietdihibm levő muzeális kallarét nemhogy fejlesztené, basem átmenetileg he*szu időre megbiniland. —• Mindizeket részlelesen kifejtettem azon az éríekesUten, azonbm Apátby nagy tekintélyével senki sem meri szembeszállt i és bár világos volt, xo'íf Apáihy terve már csak anyagi okokból is kivihetetlen, az érfektizleí elfogadta azt és ebben az értele tben intézett memorandumokat a kuffutzminissferhiz ési vároihoz. A memorandumok sorsiról nem ludok, c;ak annyit, hoiy hí,marosan nekem teltek nem hiva'alos formában szemrehtnyást a kultuszminisztériumban, ho,y reális ember lifemra hoiy menetiem bele ilyen fantazmagóriába. Njta be re, az is bersne volt « memor ndumban, hogy legelőször a termésxefrajzi osztályt önállósítsák, erre a célra kérjék sz államtól az á famí felsőkereskedelmi iskolát is ai slső beruházás költségeire államtól és a várottói valami, akkor hariibi is össiejet, gondolom fél—lélmiliátdoi kérjenek. — A dotognak aztán nem is volt folytatása. Telt mult az idő és akkor dr. Btbő István kuU luszminiszteri osztálytsnáctest kinevezték az egyetemi könyvtár igazgatójává, amiből én arra következtettem, hogy az állam ezeket a terveket végleg elejtette. — Az egyetemi könyvtáiral és igazgatójával a legteljesebb egyelér ésben dolgozunk együtt .'s ugy tudom, h gy az egyelem tanárai, valamint hallgatói igen sokszor vesiik igénybe a Sofflogp-hönyvlárl és szolgálataival a legteljesebb ménéiben meg vannak elégedve. Ezeket mondotta Mira Ferenc azokról a régi, d« hnivatiűleteit tervekről, amelyeknek megvatósiláiál az egyetemen kivül ciak a polgármester óhaj ja ebben a városban. A polgármis er ugyanis kijelentaita munkatársunk előtt, hogy a terv nagyon síimpstikus előtte. „A szólásszabadság és sajtószabadság — ikertestvérek." Budapest, október 21. A parlamenti bir lap. itőí siiadikáusa ma liizfelgeti LenkeyQasztáv elnök vezeiésável Zsitvay Tibor neaueigyülési elnök előtt. A szindikátus üdvöz e ét Lenkey tolmácsolta. Ztitvay Tibor hálásan kösxGnte meg az üdvözlést ée köizőnő beszédében a stö ásszab dság és a sajtószabadságról beszélve, azok.t ikertestvéreknek nevezte, sziámi ikreknek, meri hs az egyiknek a karját kötözik, a imási 'n'k a húsába vágnak. A fényes palotában elhangzóit szó nem megy tovább, ha nincs sajtó A nemzetgyűlés elnöke ezután a sajtóreformról btssélt.