Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-15 / 238. szám

lüi október 25 OaUAOTAS ORSZÁG 8 A tpnács Faragé Ódont hivta meg m 9x«gedi sninhéz igizgiiói Húszmillió skontót osztott ki a váras a szinészkonzorctum tagjai kösött. (4 Déimagyarország muakaidrtdtól.) Faragé Ödön, a kassai színház igassatőjs, »ínl isme­retei, szar din délután Szssgídte ériesett és itt azonnal megkezdte a tárgyaltokat sz Ardor Zsigmonddal létrejött ssegáilspodls perfe«uáfása érdekében. Terve az voit, bogy ftegérkaaése után nyomban értaíkesésbte láp a polgirteei­terral és kOzli vele a megátópedás részleteit, aioabsn a polgármestert nem találtt otthon és igy. csütörtökre bitesztof a lálogsíáiáf. Csü­törtökön a kora délelőtti érákban meg is jeient a városházán és hosszasm tárgyait a polgár­mesterrel. EstskrSl a tárgyalásokról azonban csak annyi szivárgott ki, mennyit g po'gármeiter a tanácsüféíen Kimondott. A csütörtöki taatcifiié* legtartósabb, de fel­tűnően sövid idő alatt elintézel tárgya a szitkát-igy volt. Dr. Gaál Endre kezdte meg a kérdés ismertetését, de a polgármester csak­hamar átvette tőle a szót aszal, hogy egész rövid ismertetéssel kivánja tájékoztatni a tör­ténteiről a tanácsot. Bijeientetta esután, hogy Asüor Zsigmond véglegesen megálla­ptdoi Farogi Ödianel a színházi Jel­* szerelés átadásának teltétekibia. A mer&Iapodás szerint Farrgf? hatszázmillió karénál fizet Andornak a tsíj>s fel*zerelé»#rt, ezeckitüi magára vál a'fa Anuorn*k a vároisü szemben fennálló kUtncvenkélmillló koronás adásságit. A polgirsfester ezulin falvetslfp a kérdést, hogy a tanfes m§gbi*ja»t Faragó Öáönt a s e­gedi szithíz igazgatói á! ására. A tsnács tagjai titkos szavatásaal döntőitek. Azok, akik Faragó megrovása melleit szavaztak, a fehér szavazó­ctdulára sz Jgea" szól irlák, akik ellette, azok *»fm"-mel Havazlak. A leadott szavmtoksi a polgármester bon­tolla fel. H*t tanácstag szavas ott Faragó meg­hívása mellett is egy lendcstag ütes cédulával dokumentálta, hogy aitcsen álláspontja a szinházkérdisbtt. A pol­gármester azután megállapította, hogy a tanács hai siavszaital egy tözin­bis szavazat ellenében: Faragi öiin meghívását határozta el. A tanács tagjai ezután a Faragóvai kötendő szerződés részleteit besséStik meg. Andorrái kölö t megállspodásának van egy tisztázatlan része is. A megálltpadátban ugyanis nincsen sző Andornak a szinészegyesfllstnél fennálló adósságáró', amely meghaladja a százmillió koronát és amelynek megfizetéséért a város kezességet vállalt. A tanács ugy határozott, hogy Faragitil várja a kérdés megoldását, vagy ki kell fizetni Andornak ezt a tartozását 1*> wgy Etedig keresztül kell vinnie, hogy a szinészcgyeafllet oldja fel a várost az obligó alól. Megállipi oifa a lanics, hogy Faragó ödln magyar állampolgár, tehit a város meghlvisa nlapjsn asm lehel semmi formai akadálya annak, hogy a kultuszminisztertől megkapja a színigazgatói koncessziói. A város —• értesülésünk szerint — az uj szinigazga'ői szerződés megkötésénél fel kívánja használni azokat a tapasztalatokat, smelyeket a legutóbbi színházi csaták aiatl szemelt. A szer­ződésbe egy uj pontot iktat, amely szerint a várat azonnali hatállyal feltol­hatja a szerződési, ha a színigazgató nem tudja fizetési köleiezelltégeii tel­jesíteni. Faragó Ödön rövidesen felu'azik Budapestre, hogy megszerezze a kultuszminisztériumban a koncissziói és minden valószinüség szerint október hutzoniiidikín dlvisti a konzorcium­iéi a sünház vezetését. A tanácsülés után a polgdrmssier « követ­kezőkkel indokolta meg a tanács határosai át: — Asirt kelteit Faragó Odösst ? pályázat kiírásának mellőzéséire! meghirnia a tanács­nak, nett az Isszes aspiránsok kizül ő látszott a legmegfelelőbbnek. Elmondotta még a poiftármes'er, hogy a ta­náén határozat, illetve Firígó meghívásának az ügye csakis akkor ksrülhe! a közgyűlés elé, ha valaki megfetebbesi a tanács határozatát. As igazgatóválasztás, vagy meghívás jogát a közgyűlés ugyanis a tanécira ruházta át. A csütörtöki tanácsülésen más vonatkozás­ban is izóba kerait a szinhiz ügye, Sealfély Sándor főszámvevő, « konzorcium gesdasági flfytfnek intézfje bejelentette h tanácsnak, hoiy f színtársulat tagjai húszmillió korosa előiegd kérnek. — Es igy szokás a színészeknél, — magya­rázta a csodálkozó tanácsnak a főszámvevő —, dj azérí egészen nyugedtsn megabitjuk nekik, hiszen a pénzt, a konzorcium bevéleeit mi kezeljük és akkor vonhatjuk Is beiőle az elő­leget, amikor akirjuk. Nagyon kell stfgétysk­ntk a pénz. Mindm petebea szól a iei&fon ez irodámban. Nagy vita kerekedett. A tanács tagjai nem igen ismerték a színházi szokásokat, nem tud­ták, bogy a színházban az afcalmazoitsk mm a fizetésükből, hanem az akontókbél étnek. Azt feitík, hogy az előleg náluk is olyan körül­Jsénjer, mint a közígazgitásban, ahol halá'os beiegaek kell a tisztviielőnek előbb lenni, hogy egy-két havi előlegei tophasson. Igaz ugyan, hogy a tisztviselő előterét egy-két év alatt von­ják ie a fizetésétől alig érezhető (észtetekben, essel szemben a színésze* akonfó|át a gázsiból leljfs eséssében egyszerre vonják le. A tanács tégül is megszavazta as előlegei* sőt Bokor Pil polgármesterheljettes azt java­solta, hogy adjon a tanács ilvsnmtlllit, de aztán visszavonta a javaslaát, amikor meg­tudta, hogy a stinészek csak húszmilliót kértek. A főszámvevő a húszmillió koronát azonnal felvette a város főpénztárából és Foayó József­fel, a fslá litandő városi zálegház igazgatójával, tiki egyelőre nagyon ráér, ttöldte át a szín­házba. A színészek a síittházi kfskzpuban váriák a pénzt és amikor meglátták Fonyó József mosolygó arcát, hmáay éljenzés be iirtek ki, a ksdvts látogatót vállukra is akarták emelni, ez azonban rajtuk kivűl álló saljos okok miatt meghiusuit. A Csiilagbörtőn mellett lévő Slavonla bútorgyárban dolgoiő rabok ipari jogoiitványt nyernek. (A Déimagyarország munkatársától.) A bör­tönökben dolgozó rabok, alifc a ssabadiág­vesztis ideje alatt kűlünbözö mesterségekben nyernek kiképiést, kiszabadulásuk után a bör­tönben tanult mesterségüket nem haszaálhaiták fel, mert az éleibm nem tudták Igazoiai Iparukat, Pedig a bOttönök foglalkoztató műhelyeiből nsgsssámfmn kerülnek ki olyan magss képzeU­ségü iparosok, akik iparukat művészi tökélyre fejlesztették. Ezek kitz^bsduláiuk után cssk mint kouldrok folytathatnák iparukat eagy pedig újból le kellene sro'gátniok tanoncáveiket, hogy azután önillósitbassák mugukat. kz egyes börlöaök igazgstóságsi mir régeb­ben éltek ebben az Ügyben előterjesztésekkel és minden! elkövetek, bogy a börtönökben ipa i mesteri éget folytató rabok ipari képzett­ségüknek megtelelő jogosítványi nyerjenek. As igazságügy»inisziárium eddig mereven elzár­kózott ax ilyen irányú kérelmek teljesítése elő'. A szegedi bSrtönigasgatóság asonban nem nyngcdott bele a többszöri elutasító végzésekbe. Újbóli előterjesztésiben azt kérelmezte, hogy legalább e bittinnel kapcsolatos szegedi Slavonla bútorgyárban dolgozó rabok nyeljenek ipari jogosítványt, mert az itt foglalkoztatott rabok az aszlalosiparban kivétel nélkül tökéletes munkát produkállak. A Ciiliagbörtön igazgatóságának előterjeszté­sére az ipzságflgymfn'sstsr a kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg most elrendelte, hogy a Slavonla bútorgyárban dolgozó rabok a húrom évi tenoncldő eltelte után oklsvelel kap­janak és Ingy a rövidebb tsnoncidő is igazol­ható legyen. A minisztérium méltányos rendel­kezése egyelóre még nem terjed ki a börtönök­ben folytatott tö'bi mesterségekre, a börtön igazgatósága azonban reméli, hogy az illetékes minisztérium más iparágakkal foglalkozó rabokra is kiterjeszti a rendelkezést. „Szeged a világ legrosszabbul világított nagyvárosa/ Városismsrtstér, parkározáe és közvilágítás. (4 Déimagyarország munkatársától.) Dr. Tóth Béla főjegyző érdekes bírmas előterjesz­tést fett a csütörtöki tanáctülésen. Javasolta, hogy o város fordíttassa le németre es fran­ciára Tonelli Sándornak a magyarul nemrégen megjelent mSzegedu cimü könyvét, amelyből a város ezer példányi vásárolt, hogy sz idegen vendégeket msgajándákoiza egy-egy példány­nyal. A tfijsgyiö fontosnak tartja, hogf a kül­földi látogatók is elvihissék magukkal a eáns ismertetését célzó könysecikét. Javasolta a főjegyző, hogy a város parkíroz­tassa mindenütt a köztereket, elsősotban a Dugonics-tér kopár nyuga i oldalát, a tér kö­zepén pedig létesítsen homokos gyermek játszó­helyet. Harmadik előterjesztésében a közvilágítás fej­lesztését szorgalmazza a főjegyző. Megáilapiija, hogy Szeged a világ legrosszabbul világított nagyvárosa. Javasolja, bogy a tanács, tekintet néi&ül a költségekre, rendelje el a nagykörúton betüli városrész összes meglévő uccai gázlám­páinak lelgyujtását, a villannyal világított uccák Sizlámpáit pedig szereltesse át azokba a kűl­váro-i uccákba, ahol van gálvezetek. A főjegyző javaslataival a tanács érdemben nem foglalkozott, előbb a pgnzűgji bizottsággal véleményezteti. A frankhamisilék jogspős büntetés* a Windisohgi^aitz négyévi bojton, Nádosy három éa félévi fagyhéz. A Kúria lsszállitotta a frankpőr vádlottainak büntetését — k htrcag bstsg­ség* miatt kapott börtönt Budapest, október 14. á Kúria ma kihirdette ítéletét a január óta sok izgalmat kiváltó frank­ügy ben. Az ítélettel vég sg lezáru tak az üj|y bírósági aktliés Wiadiscögraetz hetcegnsk négy évre, Nádosynsk három és félévre be kell vonulniok most már megváltozt&lhsiailartul a bönönbe. Élénk érdeklődés közepette olvasta fel Rátz elnök a Kúria igen terjedelmes ítéletét. A rész­letes ítélet * következő: Windischgraetz Lajos herceget négyévi fegyház helyett négyivi börtönre, Ná­dosy Imrét négyévi fegyház helyett három és félévi fegyházra, Rába De­zsőt tiz hónapi börtönre, Kurtz Sán­dort egy évi börtönbüntetése helyett hat havi börtönre, Gerő Lászlót más­fél évi börtön h lyeit egy évi börtönre, Kovács Gátpárt egy évi börtön helyeit hat havi börtönre itélte. Helybenhagyta a Kuris Haits Mos egy évi börtönbüntetését, U/inkler négy hónapos fog­házbüntetését, Schwetz hat hón*poi börtönbün­tetését, úgyszintén Baross és Szőrtsey Jelmen­tésit. MegsemmitileHe a Kúria »z alsófoku bírósá­gok ítéletét a térképészeti intézet alkalmazót aira vonatkozóan. Virágh János, P-trrag Ferenc, Kiss Lajo» Kornél, Scharff Nándor, Spannring Ágoston Á pídot, Hsrapel Ferencet, Veiőssy Bétát és vitéz H'ála Józsefet a pénzhamisítás banetie miatt csupán kihágásban mondotta ki bűnösnek, amelyet azáltul követtek el, hogy nagyobb mennyiségű - hamis pénzt készítettek, de ezeket nem hozták forgalomba. Ezért őket két hónapi elzárásra és hárommillió koroua pénzbüntetésre itélte. A tábla által rájuk rólt hat havi börtön helyett a büntetésüket teljesen kitöltöttnek vette a Kutii. Ifjabb Andor Endréi, akit a lábla bal havi börtönre iiét, a pénshsmisiái bCneite helyett üOzokirathamisilÉsQan mondotta ki bűnösnek a K ria, ezért egy^i lfő korona pénzbüntetésre itélt*. Olchvdry Jenő hét miliő koiora pénz­büntetését a Kuriít hárommillió koronára szál­li olía le.

Next

/
Thumbnails
Contents